Eredetileg a Paul Zsolnay Verlag kiadásában jelent meg a Die ganze Welt ist ein Orchester, azaz Zenekar az egész világ című kötet, amelyben Oplatka András, a Neue Zürcher Zeitung egykori újságírója Fischer Ádám Kossuth-díjas karmester életútját követi végig. Fischer hetvenedik születésnapjához kapcsolódva szeptemberben jelent meg a magyar változat a Libri Kiadó gondozásában. Fischer Ádám és Oplatka András kapcsolata három évtizedre nyúlik vissza, egy Don Carlos-előadás kapcsán találtak egymásra. Ahogy Fischer mindenkori nyilatkozataiból egyértelművé válik, a komolyzene mellett a politika érdekli leginkább, míg Oplatka laikusként a zeneművészet elkötelezett híve. Szenvedélyes beszélgetéseik lenyomata ez a könyv, amely felfedi Fischer Ádám életének minden apró részletét.
Erős a felütés: a Szabadság téri „német megszállási emlékmű” kapcsán eleveníti fel Oplatka, hogy mit is jelent Fischernek az igazságtalansággal szembeni tiltakozás, aki a „maga békés, zenei eszközeivel” tiltakozott a szobor megvalósulása ellen. Oplatka könyvében felfejti, miként alakult a szülői örökség nyomán Fischer zenéhez és politikához való viszonya. A két háborút, a zsidótörvényeket és a deportálásokat is megélt édesapa, Fischer Sándor a Magyar Rádió zenei dramaturgja volt, édesanyja énekesnőnek indult, de egy betegség derékba törte karrierjét. Fischer Sándor muzsikusnak szánta gyerekeit, Ádámot és öccsét, Ivánt, illetve a legkisebb testvért, Esztert, utóbbi azonban inkább orvosi pályára lépett.
Fischer gyerekként sokszor nehezen viselte az apai nyomást: „(…) talán tizenegy, a legjobb esetben tizenkét éves lehetett, amikor a szülőkkel együtt a rádió előtt kellett gubbasztania és némán végighallgatni a Tannhäuser közvetítését a Bayreuthi Ünnepi Játékokról. Mást sem érzett, mint merő, rettenetes unalmat, amit még csak említeni sem volt szabad. Sok évvel később, amikor már szerte a világban nagy operaházakban Wagner-műveket, így a Tannhäusert is és Bayreuthban A Nibelung gyűrűjét és a Parsifalt vezényelte, immár másképpen ítéli meg szüleit, akik az előadást annak idején ájtatosan hallgatták. Úgy véli, a közvetítés Bayreuthból számukra, akik a vasfüggöny mögött elzárva éltek, más jelentőséggel is bírt: egy utolsó ablak nyílt itt meg, rövid ideig lehetővé téve, hogy bepillantsanak a nyugati világba.”
Az apa mindent megtett, hogy fiai kiemelkedő művészek lehessenek; kijárta, hogy Ádám, majd Iván is – abban az időben, amikor csak a kiváltságosok utazhattak külföldre –, Bécsben folytathassa tanulmányait. Sokatmondó a gyerekek apjukhoz való viszonyáról Eszter visszaemlékezése: „Ádám azért lett karmester, mert a papa akarta, Iván pedig azért, mert papa nem akarta.”
Fischer Ádám az egész zenei ranglétrát végigjárta, mielőtt a világ legnevesebb zenekarainak dirigense lett, a róla született kötet egy meghatározó komolyzenész és egy megosztó közszereplő szubjektív portréja, ami a huszadik századi Európa társadalom- és politikatörténetéről is átfogó képet ad.
Oplatka András: Zenekar az egész világ – A karmester Fischer Ádám. Libri Kiadó, 2019. 3999 Ft
A Könyvesház rovatunk további cikkeiért kattintson ide! Ha a történelem érdekli, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie!
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/46. számában jelent meg november 15-én!
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a legfrissebb, 2019/51-52. karácsonyi duplaszámban?Itt megnézheti!
