HIRDETÉS
Kezdőlap Kultúra Igénytelen vá...

Igénytelen vásári komédia vagy veszélyes fegyver a kereszténység ellen?

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük!

HIRDETÉS

A filmművészet sosem volt híján a vallásról provokatívan szóló, vitát gerjesztő daraboknak, amik a kritikák ellenére többnyire hamar klasszikussá nemesedtek. Tiszteletlenséggel vádolták már a Monty Python társulat zseniális humorú komédiáját, az 1979-es Brian életét, ahogy Martin Scorsese drámáját, az 1988-as Krisztus utolsó megkísértését szintén. Utóbbi többek közt azzal csapta ki a biztosítékot, hogy Krisztus elgondolkodott benne, mi lenne, ha engedne a gonosz kísértésének, és inkább emberi sorsot választana.

Az elmúlt években is bőven akadtak olyan produkciók, amiket nem feltétlenül vett be egyes hívők gyomra – még ha a rendezők ki is fejtették, hogy erős hitük inspirálta őket az alkotás során. Csak néhány ízelítő: Kevin Smith vígjátékában, a Dogmában például Isten egy hallgatag nő volt, méghozzá a csodálatos Alanis Morisette megformálásában, de akadt egy tizenharmadik apostol is, a könnyen felpaprikázódó Rufus (Chris Rock). Ott volt aztán Jaco Van Dormaeltől A legújabb testamentum, ami szerint Isten egy gonoszkodó, frusztrált férfi, aki Brüsszelben él, onnan szórja válogatott galádságait családtagjaira és az emberiségre. És akkor Darren Aronofsky legutóbbi mesterművét, az anyám!-at ne is említsük, ami szimbolikájában olyan erősen és mélyen kereszténységkritikus darab, hogy annak megértése és végiggondolása is emberpróbáló feladat.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

A fentiekkel szemben most viszont egy olyan komédia került a vallásgyalázást kiáltók látókörébe, ami nemhogy klasszikus nem lesz, de egyszeri végignézése sem egyszerű feladvány. Nem annyira azért, mert melegnek állítaná be Krisztust, vagy épp házasságtörőnek Máriát. Sőt, ezek épp hogy konfliktusforrásként jelennek meg: az édesanya igyekszik ellenállni a csábításnak, ahogy Jézust is épp Lucifer kísérti meg azzal, hogy térjen le az ösvényről, és válassza a szerelmet. Emiatt még az sem lenne meglepő, ha LMBT-csoportok tiltakoznának a film ellen, ahogy részükről is megszokottak az efféle ideológiai küzdelmek. (Legutóbb például egy abszolút meleg- és transzbarát film, az Adam ellen.)

Sokkal nagyobb baj, hogy a Porta dos Fundos csoport produkciója humortalan vásári komédia, ami bár negyvenöt perces, de felér kétórányi kínzással. Itt a humorforrást az jelenti, hogy Gáspár, Menyhért és Boldizsár inkább mennének inni, mint a Megváltó születésnapjára, aki viszont a látványosan meleg barátjával érkezik. Utóbbi folyamatosan igyekszik rá utalgatni, hogy milyen módon találtak egymásra, Jézus pedig egyre idegesebben pisszegi le őt. Láttunk azért már mindennél erőteljesebb valláskritikát vagy neccesebb poénkodást. Rodrigo Van Der Put filmjének egyetlen pozitívuma talán, hogy bátran használja a kortárs motívumokat, és a szereplők különböző popkulturális termékekkel, a modern technológia csodáival ugratják egymást. De végül ez is csak kínos fárasztássá fajul, például mikor az ördög arra kényszeríti Jézust, hogy twerkeljen egy jót. Címében ugyan a Scorsese-klasszikust idézi meg a film, színvonalában viszont semmi köze hozzá. Esélyes, hogy ha az Irigy Hónaljmirigy shownak lett volna egy hasonló témájú adása, az is viccesebb lenne a brazil vígjátéknál.

HIRDETÉS

A kereszt, a grál és a lepel – Három krisztusi tárgy, amely sosem kerül elő | Magyar Hang

Utánajártunk a tudományos álláspontoknak: milyen vélekedések léteznek a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján Krisztus kelyhéről, kivégzése eszközéről, a keresztről, valamint a halála után a testét fedő lepelről.

Sokan viszont nem nyugodtak meg ennyivel, vallásgyalázást kiáltva külföldön és idehaza is. A Jair Bolsonaro vezette Brazíliában különösen nehéz helyzetbe kerültek, a bíróság pedig már ki is mondta, hogy a Netflixnek el kell távolítania a karácsonyi különkiadásként reklámozott produkciót. A dél-amerikai államban is egy keresztény szervezet kezdett petíciózni, azt állítva, hogy a komédia katolikusok millióinak érzését sértette meg. A Rio de Janeiro-i bíró, Benedicto Abicair pedig igazolva is látta mindezt, és utasította a Netflixet a törlésre.

A szolgáltató ebbe nem nyugodott bele, a döntésben a szólásszabadság megsértését látta. Végül a legfelsőbb bíróság a cégnek adott igazat, tehát a film maradhatott, jelenleg is látható. „Egy humoros szatírának nem lehet olyan mágikus ereje, hogy megrengesse a több mint kétezer éves keresztény hit alapjait” – jelentette ki a legfelsőbb bíróság elnöke, José Antonio Dias Toffoli.

Itthon nem így látta például Rétvári Bence, aki a KDNP nevében követelte a Netflixtől a film törlését a kínálatból. „A kereszténységből – csakúgy, ahogy bármely más vallásból – nem űzhető gúny, hiszen az más emberek vallásszabadságát, emberi méltóságát sérti” – közölte Rétvári, hivatkozva arra a másfél millió emberre, aki aláírta a petíciót. (Közülük 33 ezren magyarok.)

HIRDETÉS

Többek között így tett Schittl Eszter is, aki a CitizenGO kampányfelelőseként az aláírásgyűjtést indította. Előzőleg így tett a Coca-Cola plakátjainak ügyében, míg a momentumos Cseh Katalinnak arról írt nyílt levelet: „a külföldi abortuszlobbi helyett a magyar embereket szolgálja.” Abortuszügyben írt a Válasz Online-ra, illetve novemberben reagált egy lapcikkünkre is.

Más esetben bírálja a nyugati politikai korrektség termékeinek átemelését, ez esetben nem erről van szó, csak az ellentétes oldalról? – kerestük meg Schittl Esztert a petícióval kapcsolatban. Szerinte nem ők tesznek így, hanem a Netflix, az „importálja ide ezt a borzalmat, amire végre összehangoltan, nemzetközi szinten tudunk felelni, hiszen csak így van esély arra, hogy a világszerte terjeszkedő óriásvállalat meghallja a hangunkat. Persze, hogy a Jézust szerető keresztények felszólalnak” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy a számára legfontosabb személyt, Jézust alázzák meg a filmben.

Megjegyeztük, hogy a film viszont bizonyosan nem keltette volna fel sokak érdeklődését, színvonala miatt alig valakihez jutott volna el a híre. Schittl Eszter ezzel nem értett egyet. – Dehogynem kapott volna felületet, mégpedig magán a Netflixen! A fim magyar felirattal elérhető az oldalon, advent idején karácsonyi kiadásként hirdették. A Netflixnek rengeteg magyar feliratkozója van hazánkban is, a cég tavalyi magyarországi bevétele 17 millió dollár volt – tette hozzá.

Felvetettük azt is, hogy a hasonló szatirikus produkciók régóta velünk vannak, beszéljünk akár a Brian életéről vagy a Dogmáról. Ezek sincsenek akkor rendben?

– Csak keresztény vallással kapcsolatos filmeket említ, talán azért is, mert sokkal több van belőlük, mint más valláson gúnyolódó filmekből. És ennek egyik oka, hogy mi keresztények ezt hagyjuk. Ha az iszlám vagy a zsidó vallással tennék ugyanezt, az iszlamofóbia vagy antiszemitizmus lenne, és a Netflix eleve nem adna felületet neki, nagyon helyesen. A keresztények megsértésére viszont mintha más szabályok vonatkoznának – válaszolta erre Schittl Eszter. Ehhez viszont hozzáfűzhetjük azért, hogy az említett Krisztus első megkísértése más vallásokból is viccet csinál. Felbukkannak benne egy ponton a különböző istenségek, szentként tisztelt alakok, Buddha, Shiva, sőt, szó esik a mindig rejtőzködő Allahról is. Ugyanígy akadnak más filmek is, amik az iszlám sajátosságain viccelődnek, ahogy azt például a 2017-es Egy burka, egy nadrág tette.

HIRDETÉS

A XX. század egyik legnagyobb formátumú művésze távozott Zeffirellivel | Magyar Hang

Kétségkívül nem volt átlagos olasz művészfilmes a kilencvenhat éves korában elhunyt rendezői.

Mindenesetre egy film (ahogy bármilyen műalkotás) letiltatása semmilyen esetben sem tűnik jó útnak. Veszélyes terep lehet ez, mindenkinek van valamilyen érzékenysége, és a brazil döntés akár rossz precedenst is jelenthetett volna. (És jelenthetne.) A semmilyen tabut nem tisztelő South Parkban többször is előkerült ez, például a Mohamed-ábrázolásokkal kapcsolatban. Trey Parker és Matt Stone válasza pedig egyértelműen az volt: ragaszkodni kell a szólás szabadságához, a kifigurázáshoz még akkor is, mikor ennek a radikális lépésekkel fenyegetőző fanatikusok miatt súlyos kockázatai lehetnek. (Márpedig az iszlámmal való viccelődés esetében valóban vannak.)

Ezt is felvetettük Schittl Eszternek, rákérdezve nála a brazil legfelsőbb bírósági elnök fentebb idézett szavaira. Valóban alááshatja egy negyvenöt perces film a több mint kétezer éves értékeket? – Az értéket magát természetesen semmi nem képes tönkretenni, maximum az emberek hozzáállását az adott értékhez. Azt világszerte látjuk, hogy emberek tömegei fordulnak el évezredes keresztény értékeinktől. Ez a film csak egy a mai keresztényellenes megnyilvánulásokból, amelyek együttesen hatnak a társadalomra. A film az értünk önmagát feláldozó Jézust teszi nevetségessé, illetve édesanyját, Szűz Máriát is meggyalázza, őt házasságtörőként ábrázolva. A film közzétételét elrendelő döntést az igazságszolgáltatás szünetelése miatt egyedül hozta meg rendkívül gyorsan a brazil legfelsőbb bíróság elnöke, aki korábban éveken át a brazil munkáspárt jogi képviselője volt. A döntés így még nem végleges – válaszolta a CitizenGO kampányfelelőse.

Szerettük volna a Netflix magyar ágát is megszólaltatni arról, mi a véleményük a hazai tiltakozásokról, a KDNP álláspontjáról, illetve éreztek-e nyomásgyakorlást a politika részéről. És mi szól szerintük a produkció mellett – túl a szólásszabadságon? A Netflix európai, közel-keleti és afrikai marketingért felelős vezetőjétől, Székely Dorottyától azt a választ kaptuk, hogy a Netflixszel kapcsolatos kérdésekkel forduljunk a magyar ügynökséghez, az Open Communications-höz. Ezt meg is tettük, de választ mindezidáig nem kaptunk.

Mindenesetre olvasóinknak azt ajánljuk, ha épp oda tudnak ülni a Netflix elé, és brazil tartalomra kíváncsiak, válasszák inkább a Korrupciós gépezet című sorozatot. Többen is feltűnnek benne a Krisztus első megkísértéséből, például a Tia Lupitát alakító Sura Berditchevsky. És, ahogy már címe is mutatja, jóval izgalmasabb, merészebb és tabudöntögetőbb alkotás a Jézus-történetnél. Ha pedig már így belevetették magukat a politikai thrillerekbe, próbálkozzanak meg a spanyol A rendszerrel is.

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Lakner Dávid
Lakner Dávid
1990-ben született újságíró, a Magyar Hang munkatársa. 2015-től dolgozott a Magyar Nemzetnél, előbb az MNO-nál, majd a kultúra rovatban. Média, film, irodalom, Bergman, Camus, Vonnegut.

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

38,969lájkolóTetszik
3,644követőKövetés
19,800feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

„Nem fogok meghátrálni” – Magyar Hang-ajánló

Interjú Máté Gáborral és Körömi Attilával. Látogatóban a papból lett polgármesternél. Riport a halálra ítélt Csicsali vonatról. Keresse a Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Megfejtették pontosan hogyan is öregednek a kutyák

Veszélybe kerülhet a titkosítás? Saját navigációs rendszert építenének a brexit után a britek. E heti tudományos lapszemle.