HIRDETÉS
Kezdőlap Kultúra Hiába menekül...

Hiába menekülsz, a sorsod elől, futni úgyse tudsz – 30 éve hunyt el Karády Katalin

Nyugalom csomag

Legyen Ön is előfizetőnk, most akár egy hónapra is otthonába rendelheti a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti ITT! Köszönjük!

HIRDETÉS

HIRDETÉS

HIRDETÉS

Harminc éve, 1990. február 8-án hunyt el Karády Katalin, a magyar filmművészet dívája, akit sokan hasonlítottak Greta Garbóhoz. Már életében legenda volt, a háború után megítélése ellentmondásossá vált, talán ezért is választotta az önkéntes száműzetést saját New York-i kalapszalonjában.

„…közeli fotográfiát ne csináljanak rólam, mert nem szeretem. Nem szeretnék rossz illúziót adni a publikumnak, a barátaimnak, az embereknek, a nézőknek, és ezért nem kívánom, hogy közeli fotográfiát csináljanak rólam.” Ezzel a kikötéssel adta egyik utolsó interjúját Karády Katalin, a harmincas-negyvenes évek felkapott színésznője, a kor dívája, akinek frizuráját és öltözékeit nők ezrei próbálták leutánozni, férfiak bolondultak utána, ahogy pályatársait is megbabonázta.

„Titokzatos, rejtélyes, izgató az egész lénye (…) bestia típus, halálsugár és szivárvány, mert minden fantasztikus és örvénylő, veszett és megható káprázása mellett is gyerekes is, szóval: a Nő” – ezt Bajor Gizi mondta Karádyról Egyed Zoltán színikritikusnak a Színházi Élet egyik 1938-as számában.

Karády Katalin Kanczler Katalinként látta meg a napvilágot 1910. december 8-án egy hétgyerekes kőbányai proletárcsaládban. A gyerekkort a kilátástalanság mellett édesapja brutalitása tette a kis Karády számára elviselhetetlenné. Egy gyermeksegélyezési akciónak köszönhetően tudott rövidebb időre kitörni ebből a helyzetből: 1921-ben néhány hónapot Svájcban tölthetett, majd 1923-ban Hollandiába utazhatott.

HIRDETÉS

Hazatérve két évig tanult a Kereskedelmi Leányiskola diákjaként, apja halála után azonban anyja véget vetett tanulmányainak, az ő unszolására kötött a húszéves Katalin kényszerházasságot a többszörösen elvált Vargha Rezső adóhivatali vámtiszttel. A házasságot három év után a férj kérésére bontották fel. Karády soha többet nem ment férjhez.

Amikor a magyar gyermekek anyjaként ábrázolták a holland királynőt | Magyar Hang

Noha édesapja állandóan tiltotta a színháztól, Katalin soha nem adta fel titkos vágyát, hogy egyszer színésznő lesz. A kor teljhatalmú színikritikusa, Egyed Zoltán egy kávézóban pillantotta meg a lányt, aki szinte megdelejezte. Eldöntötte, segít valóra váltani álmát: ő adta neki a Karády művésznevet, és ajánlotta be Csathó Kálmánné Aczél Ilonához, a Nemzeti Színház művésznőjéhez, aki olyan tehetségesnek tartotta Katalint, hogy ingyen is vállalta tanítását.

Karády 1939-ben állt először színpadon, a Pesti Színházban játszotta Somerset Maugham Az asszony és az ördög című darabjának főszerepét. Megjelenése azonnal megosztotta a közönséget, a szakma és a nézők egy része nem tudott mit kezdeni azzal az elemi erejű nőiséggel és mindent átható szexualitással, amit Karády képviselt.

Saját maga sem volt elégedett a kezdéssel: „Mindjárt kezdetben túlságosan nehéz szerepeket kaptam, nem volt hozzájuk elég rutinom és tapasztalatom. Ezt a színpadon kellett volna megszereznem türelmes vezetéssel… A film közelebb áll hozzám. A filmben sohasem csalódtam és a film sem csalódott bennem” – nyilatkozta egyszer.

Egyed nem bízta Karády karrierjét a véletlenre, pártfogásába vette a fiatal színésznőt, de eléggé feltételekhez kötötte támogatását: szerződésben kötötte ki, hogy Karádynak mennyire kell ügyelni testsúlyára és kifejezetten az arcára. Ráadásul anyagilag is előnyt akart kovácsolni az esetleges sikerekből, 1948-ig saját tulajdonként határozta meg Karády minden munkáját, bevételeinek 20 százalékát követelte magának.

HIRDETÉS

A hírnév nem váratott sokat magára: a film számára Zilahy Lajos fedezte fel, aki visszanézve ugyan túlbecsült író volt, de sikeres vállalkozóként saját filmes céggel is bírt. A Pegazus 1939-ben forgatta le Karády főszerepével Zilahy aktuális bestsellerét, a Halálos tavaszt, melyben partnere a kor sztárja, Jávor Pál volt. Az ártatlanul romlott Ralben Edittel született meg Karády Katalin, a végzet asszonya, aki új nőideált teremtett füstös hangjával, erotikus kisugárzásával.

Nevére tódult a közönség, évről évre többet forgatott, több Zilahy-filmben is játszott, mint a Hazajáró lélek, A szűz és a gödölye, a Valamit visz a víz, alakított kémnőt a Machitban, életre keltette Erzsébet királynét, feltűnt olyan kosztümös filmekben is mint a Szíriusz vagy a Szováthy Éva, de a neorealista jegyeket magán viselő Külvárosi őrszobában is szerepet vállalt.

Filmes karrierje összefonódott énekesnői pályafutásával, a II. világháború alatt például egy-egy dal kedvéért forgattak le játékfilmeket vele, többek között ilyen volt a Tábori levelezőlap, a Valahol Oroszországban, vagy a Hangod elkísér.

1942-ben ért fel karrierje csúcsára, amikor hét filmet is forgatott. Ugyanebben az évben ismerte meg élete nagy szerelmét, Ujszászy Istvánt, a magyar katonai hírszerzés és elhárítás parancsnokát, aki a sikertelen kiugrási kísérlet egyik előkészítője volt.

A magyar, aki előre megírta, hogy Hitler elveszti a világháborút | Magyar Hang

A háború Karádyt sem kímélte: Magyarország 1944. március 19-i német megszállása után a Gestapo kémkedés vádjával letartóztatta. A Sváb-hegyen, a Melinda szállóban kialakított börtönben, majd a Gyorskocsi utcai fogdában tartották fogva, vallatták, bántalmazták.

Elfogásának valódi oka talán Ujszászyval és a kormányzó fiával, ifj. Horthy Miklóssal fenntartott kapcsolata lehetett, befolyásos barátai csak három hónap után tudták kiszabadítani, de ezután is szigorú rendőri felügyelet alatt maradt. Ujházynak azonban nem volt szerencséje: először a Gestapo tartóztatta le, majd a szovjetek tartották fogva, hazakerülve pedig 1948-ban nyoma veszett, miután átadták az ÁVH-nak.

Karády a nyilas rémuralom idején ékszereket és aranyat adva a nyilasoknak mentett meg egy húsz főből álló gyerekcsapatot a Dunába lövéstől, később otthonában gondoskodott az üldözött fiatalokról. Tettért 2004-ben posztumusz adományoztak neki Világ Igaza kitüntetést.

Az Operettszínházban eljátszotta a Maya, a Sybill, a Bál a Savoyban főszerepeit, majd 1948-ban leforgatta utolsó filmjét, a Forró mezőket. A kommunista hatalomátvétel után Karády nem találta a helyét, de a rendszer sem kedvezett neki, hisz a kultúrpolitika nem tartott igényt a múlt rendszer kitüntetettjére.

1949-ben hivatalosan is betiltották filmjeit, színházi felkérést sem kapott. Gobbi Hilda közbenjárásával léphetett csak fel a Fővárosi Nagycirkuszban megrendezett Bolond-porond című jótékonysági esztrádműsorban 1950-ben, amelynek bevételét az Ódry Árpád Színészotthonnak ajánlották fel. Az esten Bilicsi Tivadarral közösen egy késdobáló számot adtak elő.

HIRDETÉS
Kőbe zárt életek: gaz növi be sok színészóriásunk nyughelyét | Magyar Hang

Többen próbálták Karádyt külföldre csábítani, ő azonban ki akart tartani hazája mellett, de ahogy szűkült körülötte a tér, úgy vesztette el a reményt. 1951. február 20-án házvezetőnője, Mohácsi Ilona és Frank Irma kalapkészítő barátnőjével együtt illegális úton hagyta el az országot.

Karády Katalin megszűnt itthon létezni, nevét nem volt szabad kimondani. Egyes feltéttelezések szerint a kommunista politikus Vas Zoltán kocsiján hagyta el az országot, de vannak, akik úgy vélik, a lefizetett orosz katonák segítették Bécsbe.

Karády rövid svájci, majd brüsszeli tartózkodás után 1953-ban Brazíliában telepedett le, ahol divatáru üzletet nyitott, 1968-ban költözött New Yorkba, ahol kalapszalonja lett. Visszavonultan élt, csak néhány magyar művészek által szervezett koncerten vett részt, főként Kanadában. Egy-két hangfelvétele is készült, de még fényképezni sem engedte magát, csak 1979-ben, hosszú rábeszélésre adott interjút Sándor Pálnak azzal a kikötéssel, hogy nem készülhet róla közeli kép.

Karádyt a hetvenes évek végén kezdte újra felfedezni a magyar közönség, lehetősége ekkor ugyan már lett volna rá, de nem akart hazalátogatni. Szerette volna, ha az a kép marad meg róla, ahogyan a Halálos tavaszban feltűnt először a filmvásznon.

New Yorkban halt meg 1990. február 7-én, de végakarata szerint a budapesti Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

38,742lájkolóTetszik
3,487követőKövetés
19,800feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

„Néha inkább befogtam a számat” – Magyar Hang-ajánló

Trianon 100, interjú Gerendai Károllyal, vendégmunkások Balástyán. Keresse a Magyar Hangot, digitálisan is!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek