Nem mindennap érkezik Budapestre világhírű kortárs képzőművész kiállítása, főként nem olyan alkotóé, aki művészetével egy korszak szimbólumává vált. Az anonimitását évtizedek óta őrző, angol graffitiművész, Banksy február 1-jén a Tesla Loftban megnyílt tárlata így valódi szenzáció. Vagy egy nagyon ügyes fricska. Esetleg mindkettő egyszerre.
– Banksy egy igazságtalan világ lelkiismerete – fogalmazott drMáriás képzőművész, zenész a The Art of Banksy című tárlat megnyitóján. A bristoli alkotó a street art, vagyis az utcai művészet prófétájaként küzd a fogyasztói társadalom mértéktelen kapzsisága ellen, és legalább ilyen lendülettel csinál bolondot folyamatosan a művészeti életből és a műtárgypiacból. A festékszórók Robin Hoodjának stencilezett technikával készített alkotásai egyértelmű üzenetet hordoznak, azonnali és eltéveszthetetlen hatást gyakorolva a befogadóra. A Molotov-koktél helyett virágcsokrot hajító forradalmár, a szív alakú léggömböt tartó kislány, a majomként megjelenő II. Erzsébet, a teli bevásárlókocsival a semmibe zuhanó nő, vagy az égő szemét füstjéből aláhulló pernyét hóként fogadó kisfiú alakja a társadalomkritikát rendkívül transzparens módon jeleníti meg. Műveinek ez a vonása aligha választható el a populáris kultúrában betöltött szerepétől.
Csakhogy a lassan harminc éve a névtelenség védőbástyája mögött tevékenykedő Banksy az egyértelmű üzenetekkel nem csupán a falra fújt ábra által megjelenített problémára hívja fel a figyelmet, hanem a befogadás és a képzőművészet-biznisz ellentmondásaira is. Mi kerül egy sablonnal készült graffitin akár több százezer dollárba? – teszi fel a kérdést úgy, hogy közben ő maga is alaposan meggazdagodott az eladott műveiből. Vagyis Banksy piaci szereplő, aki azzal szedte meg magát, hogy a piac logikáját kritizálja. A pellengérre állított fogyasztó pedig láthatóan imádja a saját torz tükörképét egy omladozó tűzfalon viszontlátni.
Erre az ellentmondásra hívták fel többen a figyelmet a budapesti Banksy-kiállítás kapcsán is. Vajon a kritikus utcai művészet nem veszti-e el lényegét azzal, hogy egy kiállítótérbe zárják? A bristoli alkotó (ön)ironikus képeinek a fogyasztói társadalmat célzó üzenete akkor is érvényes, ha a művek a bírált kapitalizmus könyörtelen logikája szerint kerülnek a befogadók elé? És egyáltalán, lehet-e kiállítást rendezni Banksy műveiből úgy, hogy a művész nem egyezett bele a tárlatba?
– Miután egy képzőművész eladja az alkotását, nem nagyon szól bele abba, hogy a tulajdonos azt kiállítja-e esetleg. Mi a művésztől vásárolt, saját és gyűjtőktől kapott műveket állítunk ki. Banksy így nem elszenvedője, hanem ugyanúgy haszonélvezője a kiállításnak, amely művészete üzenetét juttatja el a közönséghez – fogalmaz a Magyar Hangnak Sáfár Zoltán, a The Art of Banksyt rendező Godot Galéria alapító-tulajdonosa. – Az, hogy a budapesti kiállítás illegitim, egyrészt természetesen igaz, hiszen a művész nem hagyta jóvá, másrészt ugyanakkor ez szinte az egyetlen autentikus forma – és így hívószó – Banksy művészetéhez.
Sáfár Zoltán rámutat, a grafittiművész akkor is résztvevője a képzőművészeti piacnak, ha folyamatosan meghekkeli azt. Amikor egy 2018-as New York-i árverésen az 1,1 millió dollárért elkelt Lány léggömbbel című képe egyszerűen ledarálta saját magát, az zseniális fricska volt, de nem feledkezhetünk meg róla, hogy az önmegsemmisítés ellenére az üzletet megkötötték, Banksy markát több mint egymillió dollár ütötte.
A budapesti kiállítás nem ad választ a kérdésre, hogy tréfával, átveréssel vagy valódi művészeti eseménnyel van-e dolgunk. De talán jobb is így, hiszen a külső ellentmondások nélkül, csak a művekre fókuszálva Banksy művészete valószínűleg elveszítené minden izgalmát. René Magritte híres, A képek árulása című festménye egy pipát ábrázol, alatta felirattal: „Ez nem pipa”. Az egymást kizáró jelek és jelentések sosem múló belső feszültsége avatja örök érvényű munkává Magritte alkotását. Banksy képein nincs árulás, a pipa alatti felirat egyértelmű: ez egy pipa. Méregdrága, és a fogyasztói társadalmat gúnyoló pipa, de mégiscsak egy pipa.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/6. számában jelent meg február 7-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/6. számban? Itt megnézheti!
