Nyolcvankét éves korában meghalt a korszakos francia színész, a hatvanas évek eleje óta aktív Philippe Nahon – közölte a Libération. A felesége elmondása szerint hosszan tartó, komoly betegsége volt, ezt pedig súlyosbította, hogy nemrég elkapta a koronavírust is.
Rögtön egy Jean-Pierre Melville-krimiben, az 1962-es Az árulóban mutatkozott be, az utóbbi évtizedekben pedig visszatérő szereplője volt Gaspar Noé botrányfilmjeinek, de láthattuk Mathieu Kassovitznál is.
Ahogy a Le Figaro megfogalmazta, hamar az egyik legkeresettebb karakterszínésze lett a francia mozinak, emellett színpadon is rendszeresen játszott, többek között Brecht- és Shakespeare-darabokban. Már pályája elején az érdes hangú, szigorú tekintetű, nehezen kezelhető figurák megformálójaként vált ismertté, de Gaspar Noé kultfilmjében, az Egy mindenki ellenben ehhez képest is szintet tudott lépni. A magában egyre dühödtebb és nihilistább monológokat lefuttató, ugyanakkor hallgatag és megközelíthetetlen, a bűn útjára lépő hentes karakterét nehezen tudja feledni, aki valaha is látta a filmet. Bár Gaspar Noé legismertebb filmjévé a Visszafordíthatatlan vált, aminek elején szintén felbukkan Nahon, ráadásul ugyanabban a szerepben, de a filmkedvelők kedvencei közt ott van a kevésbé ismert, de lelkileg épp annyira megterhelő Egy mindenki ellen is.
Mathieu Kassovitz kultfilmjében, a párizsi külváros erőszakos valóságát, az utcai bandák jövőtlenségét bemutató A gyűlöletben már morózus rendőrfőnököt alakított, és felbukkant a rendező Bíbor folyók című filmjében is. A Farkasok szövetségében már Christophe Gans dirigálta őt, míg a 2003-as Magasfeszültségben Alexandre Aja. Az egyik legfoglalkoztatottabb színészként az elmúlt fél évszázadban nem is igen volt a pályája során üresjárat, a közelmúltig dolgozott, felbukkanva hollywoodi csúcsprodukciókban, például a Steven Spielberg-féle Hadak útján-ban is.
A filmsztárt méltatta több kollégája, megemlékezett Kassovitz és Noé, illetve Albert Dupontel is, akivel a Visszafordíthatatlanban játszott együtt. Dupontel szerint kivételes színész volt, egyszerre rendkívüli érzékenységgel és őszinteséggel megáldva, Noé szerint pedig tökéletesen vitt összetett, akár zavarodott karaktereket úgy, hogy a végén mégis meg tudta őket szerettetni a nézőkkel. Ez nem volt kis dolog azt tekintve sem, hogy rengetegszer osztották rá a rosszfiúk, bűnözők szerepeit.
