Baán László meghívására bejártuk az épülő Magyar Zene Házát. A főigazgató úgy véli, az épület rácáfol a kritikákra, és döntő érv-ként szolgál majd a Liget-projekt befejezése mellett. Nem meglepő derűlátása mellett az ellenzők érveit is megvizsgáltuk.
Itt most történelmet építünk – fogalmaz a Magyar Hangnak Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, a Liget-projekt miniszteri biztosa, aki személyesen vezetett körbe bennünket a Magyar Zene Háza épületében. A Vajdahunyad vára mellett, az egykori Hungexpo-házak helyén, Fudzsimoto Szószuke (Sou Fujimoto) tervei alapján készülő épület valóban impozáns, ám a beruházás ellenzői nem is a japán sztárépítész kvalitásait kérdőjelezik meg, sokkal inkább az elhelyezést kifogásolják. Baán László szerint, ha elkészül, a Zene Háza meggyőző érv lesz a beruházás mellett. Kérdés persze, hogy a jövőre tervezett átadásig a park milyen állapotba kerül, és ettől nem függetlenül az is, hogy az intézmény zenetörténeti kiállítása milyen politikai környezetben fogadhatja majd a látogatókat 2022-től.
Állóháborúvá merevedett a Városligetért folyó küzdelem. A Fő-városi Közgyűlés tavaly novemberben megszavazta Karácsony Gergely főpolgármester indítványát, hogy a még el nem kezdett építkezések ne induljanak el a parkban. Mivel azonban a kormány egy törvény-módosítással kiemelten közérdekű beruházássá minősítette a Liget intézményeit, a főváros legfeljebb csak késleltetheti a még el nem kezdett munkálatokat. Ennek elvi feltételeit is megteremthetik a Városligeti Építési Szabályzat (VÉSZ) módosításával. Az azonban mára nyilvánvalóvá vált, hogy a projekt eredeti tervek szerint történő meg-valósítása Orbán Viktor miniszterelnök döntésén múlik, aki korábban többször is megígérte, hogy ha Budapest nem akarja, nem épülnek meg az el nem kezdett intézmények.
A harc tétje az egykori Petőfi Csarnok helyére tervezett új Nemzeti Galéria – a beruházás legnagyobb és legköltségesebb eleme –, hiszen ennek építése még nem kezdődött el. A Néprajzi Múzeum és a Magyar Zene Háza kivitelezése elé ugyanakkor már nem állíthat akadályt a főváros. Ez utóbbi a tervek szerint élő közösségi térként a magyar zenei élet egyik meghatározó találkozóhelye lesz, kiállító-, koncert- és oktatótermekkel, szabadtéri színpaddal, zenepedagógiai foglalkozásokkal, hangversenyekkel, tárlatokkal.A projekt kritikusai szerint a Ligetbe tervezett monumentális épületek tönkreteszik a parkot, a beruházás veszélyezteti a környezetet, és az egyetlen célja, hogy a kormányközeli vállalkozók zsíros megrendeléshez jussanak a közbe-szerzési pályázatokon. Baán László ezzel szemben úgy véli, hogy amint befejeződik a kivitelezés, mindenki meggyőződhet arról, hogy alaptalanok voltak a félelmek.
– Értem, és elfogadom, hogy sokan tartanak a park átalakításától, de hamarosan kiderül, hogy a félelmekkel ellentétben valójában nem betonozzuk le területet, és nem monstrumokat hozunk létre, hanem a környezetbe harmonikusan belesimuló, európai kvalitású intézményeket a korábban itt álló értéktelen épületek, vagy parkolók helyén. – A Liget körüli vita fantomháború, ahol az ellenzők egy olyan apokaliptikus, démonizált jövőkép ellen hadakoznak, amit saját maguk kreáltak, és aminek nem sok köze van a leendő, ténylegesen létrejövő valósághoz. Ebben az évek óta hiszterizált helyzetben az érvek már kevesek, ezért az épületek létjogosultságát minden kétséget kizáróan akkor lehet majd igazolni, ha már elkészültek és ki-nyitják kapuikat a nagyközönség előtt – hangsúlyozza Baán László. – Amikor majd jövő év végén át-adjuk a Zene Házát, biztos vagyok benne, hogy a túlnyomó többség, jó okkal, rajongani fog érte és azt fogják mondani, hogy óriási kár lett volna nem megépíteni. Ez a minden ízében világszínvonalú épület a Néprajzi Múzeummal együtt kellő érvként szolgál majd a Liget-projekt befejezése mellett.
A ligetvédő civilek is nyomós érveket sorakoztatnak fel ugyanakkor a beruházás ellen. Az egyik legfőbb ezek között az építkezések környezetkárosító hatása. A közműfektetés, illetve a mélyépítési munkálatok a ligetvédők szerint visszafordíthatatlan károkat okoznak majd, hiszen megváltoztatják a felszín alatti vizek útvonalát. A Zene Háza esetében összesen 120 geotermikus talajszondát telepítettek, ezek az épület hűtő-fűtőrendszerének harmadát teszik ki. A földhőszivattyúk mellett, egyedülálló megoldásként a házhoz csatlakoztatják majd a Városligeti Műjégpálya hűtését is.Az épületek méretét is erős kritikával illették az ellenzők, hiszen véleményük szerint azok messze túlnőnek a fák koronáján. Baán László ezzel kapcsolatban elmondja, hogy a Zene Háza a monumentális térélmény ellenére „valójában egy filigrán épület”, s a tetejéről körbe nézve immár egyértelműen látható, hogy az épület számottevően alacsonyabb, mint a körülötte lévő fák koronaszintje.
– A tervezőt inspirálta, hogy egy város közepén lévő parkba tervezhet kulturális intézményt. A japán kortárs építészet központi témája a környezet és az ember harmóniájának letisztult, kifinomult módon történő megjelenítése. Fudzsimoto ezt a hagyományt helyezte át a Városligetbe.Az épület a lebegő tetőszerkezet és az egybefüggő üvegfalak révén légies érzetet kelt.– Ez a vízszintes osztás nélküli üvegfal a maga nemében a legnagyobb lesz Európában – mondta Baán László. – Közel száz, többemeletnyi magasságú, a legmagasabb ponton több mint 11 méter magas üvegtáblákból áll. Ez teljes átláthatóságot biztosít, így vizuálisan eltűnik a különbség a kint és a bent, a természet és a kulturális tér között – tette hozzá. A japán építész ezt a hatást a plafon díszítésével tovább erősíti, a fekete felületre aranyló, stilizált levelek kerülnek majd, egy erdő metaforáját hozva létre ezzel.
A japán építész ezt a hatást a plafon díszítésével tovább erősíti, a fekete felületre zöld levelek kerülnek majd, egy erdő absztrakcióját hozva létre ezzel.
Az épület földszintjén kap helyet a koncertterem, amely az üvegfelületnek köszönhetően a szabadtéri színpaddal közös térélményt alkot. A kiállítások a felszín alá költöznek, az egyes szinteket egy, az épület lebegését imitáló függőcsigalépcső köti össze. A mélyföldszinten az állandó kiállítás és az időszaki tárlat egymásba nyíló termei mellett kap helyet az intézmény egyik legfőbb attrakciója, a Hangdóm, amely a hangok egyfajta „wunderkammerje” lesz Baán László szerint. A süketszobához hasonlóan szigetelt terem éppen a süketszoba ellentéte: több tucat hangszóró segítségével a hangok világának sokszínűségét mutatja majd be. Felfelé haladva az épületben a múzeumi teret a koncertterem követi, a tetőtér pedig a zenepedagógia otthonául szolgál.
– Nemzetközileg a zene a legelismertebb művészeti águnk, ennek ellenére nincs a magyar zenetörténetet átfogóan bemutató múzeum Magyarországon – állapítja meg Baán László. (Ami csak részben igaz, mert a Zenetudományi Intézet keretein belül működik egy Zenetörténeti Múzeum – a szerk.) – Ez volt a kiindulópont, olyan intézményt szerettünk volna létrehozni, amely a méltó módon képes bemutatni a magyar zeneművészet történetének teljes ívét. Ahhoz, ami jövőre itt elkészül, kevés dolog mérhető, nem csupán itthon, de a világon máshol sem találjuk párját. különlegesek és idehaza sok tekintetben hiány-pótlóak lesznek, együtt azonban végképp unikális élményt nyújtanak majd, az intézmény sikerre van ítélve – hangsúlyozta a miniszteri biztos.
– Ha egy hiánypótló épületre rátalál a közönség, azonnal nélkülözhetetlenné válik. Ma már például nehezen tudjuk elképzelni a budapesti kulturális életet a Müpa nélkül. Ugyanilyen lesz a Zene Háza is.
Nem indult zökkenőmentesen a beruházás. A különleges tervek – amelyekért Fudzsimoto irodája 1,051 milliárd 51 millió forintot kapott – nagy kihívás elé állították a magyar kivitelezőket – a japán építész hazai partnere az M-Teampannon, a kivitelező pedig a Magyar Építő Zrt. –, az üveg-fal elemeinek legyártására itthon nem is találtak megfelelő céget, így azt Németországból rendelték. A kivitelezés eredetileg 15 milliárd forintra becsült költsége idén tavaszig 19,2 milliárdra emelkedett, majd június elején további közel 4 milliárddal 23 milliárd forintra drágult.
A környezeti szempontok mellett a beruházás anyagi része a másik hangsúlyos érv a Liget-projekt ellen. A G7 gazdasági portál számításai szerint ugyan-akkor a már folyamatban lévőépítések lefújása többe kerülne, mint a befejezésük. A főváros és a kormány vitájában nyilvánvalóan ez az aspektus is megjelenik. Baán László azonban bízik benne, hogy a Magyar Zene Háza elkészülte ösztönzőleg hat majd arra, hogy a felek megállapodásra jussanak a további épületekről is.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/27. számában jelent meg július 3-án
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/27. számban? Itt megnézheti!
