HIRDETÉS
Kezdőlap Kultúra Időgép Szabadon olva...

Szabadon olvashatók a nácik által betiltott könyvek

HIRDETÉS

Több évtizedes gyűjtőmunka eredményeként idén januártól hozzáférhető a nyilvánosság számára a nemzetiszocialista Németországban tiltólistára száműzött valamennyi kiadvány. Az „elégetett művek könyvtára” 2009-ben került az Augsburgi Egyetem birtokába.

HIRDETÉS

„»A könyv hatalom«: mondja egy régi közmondás. Ez kifejezi a barbár nézőpontot, mely napjainkban ismét kezd uralkodni. A barbár lélek hatalmat lát a betűben. S azt lát benne, mindinkább csak azt, a mai lélek is: előnyt, propagandát, fegyvert, egyszóval hatalmat. Még jó ha nem varázshatalmat, mint az ősbarbárok. Az az érzés legalább, amivel a »horogkeresztes« máglyára viszi a »nem-német« irodalmat, alig különbözhet lényegesen attól, amivel hajdan a boszorkánymesterek könyveit elégették. A naív és félművelt antiszemita szemében a »zsidó« irodalom valami rejtelmes varázshálóhoz hasonlít, mely a szellemeket befonja és megbabonázza” – fogalmazott Babits Mihály a Nyugat hasábjain 1933 közepén, egy héttel a nácik könyvégetését követően. Nem sokkal később beigazolódtak Heinrich Heine 1820-ban mondott szavai is, aki szerint „ahol könyveket égetnek, ott végül embereket égetnek”.

Valóban, a kommunista, szocialista, kiváltképpen pedig zsidó szerzők ellen indított hadjárat előképe volt a később bekövetkezett tragédiának. Hitler januári hatalomra jutása után a Goebbels vezette propagandaminisztérium sebtiben listázni kezdte a „német szellemre” ártalmasnak vélt alkotások létrehozóit. Könyvtári polcok sokasága vált hirtelen még csak középszerűnek sem mondható írások otthonává, hogy aztán május 10-én szertartásos keretek között teljesedjen be a hatalom vágyálma: a pacifisták elnémítása.

HIRDETÉS
A nácik által tiltólistára tett, így elégetni szánt művek a holokauszt áldozatainak emlékét gondozó izraeli Jad Vasem központban (Fotó: David Shankbone/Wikipedia)
A nácik által tiltólistára tett, így elégetni szánt művek a holokauszt áldozatainak emlékét gondozó izraeli Jad Vasem központban (Fotó: David Shankbone/Wikipedia)

Hogy milyen szerzők kerültek tiltólistára, említettük. De kik voltak ők? Thomas Mann, Franz Kafka, Erich Kästner, Erich Maria Remarque, Arthur Schnitzler, Hans Fallada, Ödön von Horváth és a már említett Heinrich Heine – hogy csak a legismertebbeket emeljük ki. A legnagyobb megrázkódtatás közülük talán Kästnert érhette, aki a saját szemével nézte végig könyveinek máglyára dobását. Bár a Gestapo emberei felismerték a nézelődők között, nem bántották. „Akkor is, most is, sokszor tettem föl magamnak a kérdést: »1933. május 10-én, ott Berlinben, az Opernplaztzon miért nem tiltakoztál? Miért nem ordítottál vissza, amikor az a címeres gazember a neveteket, köztük a tiédet is a mikrofonba üvöltötte?« Hogy akkor most nem lennék itt, üsse kő. Kétségtelen az is, hogy semmi értelme nem lett volna ordítani. Hősök és mártírok nem kérdeznek ilyesmit” – fogalmazott a PEN Klub ülésén, 1958-ban.

Georg P. Salzmann (1929–2013), aki a hozzávetőlegesen 12 ezer könyvet gyűjtött össze, 1976-ban kezdte nagyívű vállalkozását. Fantáziáját azonban már jóval korábban, tizenévesként megmozgatta a tiltott olvasmányok beszerzésének gondolata. Túl sok szabad tere fiatalként nem lehetett, mert édesapja, meggyőződéses náci lévén, nagy eséllyel kitagadta volna „dekadens” fiát. Az más kérdés, hogy végül az édesapa döntött a távozás mellett, immár visszavonhatatlanul – a szövetségesek felülkerekedésének láttán ugyanis önkezével vetett véget életének.

A magyar, aki előre megírta, hogy Hitler elveszti a világháborút | Magyar Hang

Lajos Iván, pécsi történész birodalmak haragját vívta ki. Gondolatai az Egyesült Államoktól Anglián át Franciaországig bejárták a nagyvilágot.

Az első tiltott könyv, amelyet Salzmann beszerzett, egy Párizsba emigrált zsidó orvosnak, Ernst Weissnek a tollából származik. Weiss, amikor a nácik 1940-ben lerohanták Franciaországot, már hat éve távol élt korábbi berlini otthonától. Az elfogástól való félelmében arra az elhatározásra jutott, hogy megmérgezi magát, semmint hogy kiszolgáltassa magát a német csapatoknak.

Nem volt egyedi az esete, hiszen az 1930-as évek elején több író, művész emigrált Németországból politikai nézetei vagy felekezeti hovatartozása miatt. Kivételnek tekinthetjük Kästnert, aki ugyan 1933-ban többször is külföldre utazott, hogy emigráns barátaival találkozzon, ám minden alkalommal visszatért Berlinbe.

Németek a Halászbástyán – 75 éve szállták meg Hitler csapatai Magyarországot | Magyar Hang

Mire Budapest felébredt, az Astoria szállóban és a svábhegyi Majesticben berendezkedő Gestapo már számos náciellenes politikust és közéleti személyiséget fogságba vetett.

Az Augsburgi Egyetem könyvtárában olvasható nácik által betiltott gyűjtemény történelmi szempontból azért is kiemelkedő jelentőségű, mert mindenki számára hozzáférhető. Salzmann-t hosszasan kellett győzködni arról, hogy ruházza át a könyvek birtokát az egyetemre, ugyanis attól félt, hogy el fogják zárni a szélesebb olvasóközönség elől és kizárólag a kutatók számára teszik elérhetővé.

De milyen volt a náci szerzők megítélése a második világháború után? Nyilvánvaló, hogy a békepártiak mindent igyekeztek megtenni azért, hogy ne terjedjenek tovább a mérgező politikai eszmék. A Mein Kampffal kapcsolatban a bajor pénzügyminisztérium számtalan alkalommal úgy foglalt állást az 1950-es években, hogy annak „terjesztése ellen, a konkrét esettől függően polgárjogi, büntetőjogi, adminisztratív, illetve egyéb eszközökkel tevőlegesen fel kell lépni”.

Hitler Mein Kampf című könyvének egyik kötete a Náci párt nagygyűléseinek dokumentációját kezelő nürnbergi múzeumban (Fotó: Adam Jones/Wikipedia)
Hitler Mein Kampf című könyvének egyik kötete a Náci párt nagygyűléseinek dokumentációját kezelő nürnbergi múzeumban (Fotó: Adam Jones/Wikipedia)

A későbbiekben a bel- és külföldi kiadásokat a szerzői, illetve kiadó jogokra hivatkozva lehetett megakadályozni. 2015. december 31-én azonban Bajorország Mein Kampfra formált szerzői jogai visszavonhatatlanul lejártak, azaz ekkortól bárki bármilyen formában terjesztheti a könyvet vagy annak egyes részeit. 2016-ban ismét a polcokra került a könyv Németországban, immár kritikai kiadásban. A müncheni Kortárs Történelmi Intézet által gondozott kiadványt nagyon gyorsan elkapkodták, egy év alatt mintegy 85 ezer példány fogyott el belőle. Persze ez a szám eltörpül az 1925 és 1945 között értékesített 12 millió mellett.

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

26,944lájkolóTetszik
2,139követőKövetés
15,720feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Mennyire vagy csalódott, Bori? – Magyar Hang-ajánló

Páros interjú Péterfy Borival és Gergellyel, beszélgetés Donáth Annával, riport az ukrán-magyar határról, könyvheti melléklet. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Sikertelen bértárgyalás után erődemonstrációra készül a MOK

Utcára vonulhatnak, de akár az önkéntes túlmunka-szerződéseket is felmondhatják az orvosok, miután a kamara nem tudott béremelést elérni.

Üzleti élet