HIRDETÉS
Kezdőlap Kultúra Időgép Budapestre ve...

Budapestre vezetnek Leonardo és Michelangelo párbajának szálai

HIRDETÉS

Ötszáz esztendeje, május 2-án 67 éves korában hunyt el az itáliai reneszánsz és az egyetemes művészet egyik legismertebb alakja, Leonardo da Vinci. Kevés olyan dolog akadt, ami nem érdekelte volna. Munkái olyanok, akár a jegyzetei: precízek, egyúttal szerteágazóak, kísérletezőek, és látszik, a kíváncsiság és – a Freud szerint a rigorózus apával szembeni – a bizonyítási vágy ösztökélték.

HIRDETÉS

A leonardói életmű egyik érdekes talánya egy elveszett műve, amelyet 15 évvel halála előtt készített. Az anghiari csata című freskójának nyomai pedig egészen Budapestig vezetnek, és olyanok is főszereplők a történetében, mint Michelangelo és Machiavelli. Feltehetően utóbbi ötletére a firenzei kormányzat 1503 őszén megbízza Leonardót, hogy a városháza, a Palazzo Vecchio nem sokkal korábban kialakított új tanácstermébe (Salone dei Cinquecento) készítsen grandiózus festményt – a rivális Milánóval szemben a firenzeiek és szövetségeseik győzelmével végződő 1440-es ütközetről. Ugyan elvállalja a munkát, de közel egy évig még a vázlatok sem készülnek el, holott a mesterrel 1504 májusában aláíratnak egy szerződést, amelyben a köztársaság leszögezi, Leonardónak tíz hónapon belül el kell készülnie minimum a kartonvázlattal. Különben se pénz, se posztó.

Hogy miért épp ezt a csatát szerette volna a falra a tanács, jó kérdés. Merthogy dicsőség nem sok akadt benne, az biztos. „Ebben a mozgalmas és hosszadalmas csatában, mely négy órán át tartott, csupán egy ember vesztette életét, és nem sebesülés következtében, hanem azért, mert leesett a lováról, és összetaposták” – írta később az ütközetről maga Machiavelli, nem hallgatva el a zsoldosok fosztogatásait, zsákmányéhségét. Mégis ennek a megörökítését kérik Leonardótól, és hogy munkára szorítsák, agyafúrt tervet eszelnek ki: 1504 augusztusában vetélytársat választanak ki mellé, aki a szemközti falra egy másik csatajelenettel száll be a „versenybe”. A rivális pedig nem lesz más, mint Michelangelo.

Leonardo eredeti művéről készült másolat a firenzei Uffizi képtárban
Leonardo eredeti művéről készült másolat a firenzei Uffizi képtárban

A Leonardónál bő két évtizeddel fiatalabb, épp csak a harmincat betöltő ifjú titán a nem sokkal korábban elkészített Dáviddal mutatta meg oroszlánkörmeit. Ráadásul a szobor elhelyezése miatt a mindenféle ok nélkül is mindenkire fújó, mindig morcos Michelangelo Leonardót sem zárta a szívébe, miután az idősebb kortárs is amellett érvelt, hogy a kilenctonnás kolosszust nem a főtéren, a Palazzo Vecchio árnyékában kellene elhelyezni.

Leonardo mintha erőre kapott volna: az az ötlete támadt, hogy egy apokaliptikus küzdelmet fest meg, négy ember élet-halál harcát egy zászlóért. Mint az egyébként az életet mindennél többre becsülő mester írta: „a háború a legvadállatiasabb őrület”, épp ezért erre indul el a kompozíciója. Michelangelo – nem bírja elviselni, ha nézik, ahogy dolgozik – senkit sem engedett a megkezdett munkája közelébe; ő az 1364. július 30-ai cascinai csatát választja, ahol a firenzeiek megsemmisítő vereséget mértek a pisaiakra – akiket épp a két művész viadala idején is végleg térdre kényszerítenének.

HIRDETÉS

A vázlatok végül az 1505. februári határidőre elkészülnek. A fáma szerint ekkor már egész Itália tűkön ült, melyikük mivel rukkol majd elő. A kor művészei – köztük az akkor még mindössze 22 éves Raffaello Santi is – siettek Firenzébe megnézni a műveket. „Szavakkal el sem lehet mondani, hogyan rajzolta meg Leonardo a katonák ruháját; mindegyik más és más, a sisakfogók és egyéb díszek nemkülönben, ráadásul a lovak alakja, körvonalai is hihetetlen mesterségbeli tudásról tanúskodnak; egyetlen művész sem tudta volna olyan erősnek, izmosnak s megnyerően szépnek ábrázolni őket, mint Leonardo” – írta a kései kortárs. Giorgio Vasari fél évszázaddal később a terem átépítésekor, 1555-től már a saját freskóit festi ugyanarra a falra.

Aristotele da Sangallo A cascinai csatáról 1542 körül készített Michelangelo-másolata
Aristotele da Sangallo A cascinai csatáról 1542 körül készített Michelangelo-másolata

Michelangelo vázlatáról is lehullt a lepel, ám köszönet állítólag sok nem volt benne, a kompozíció ugyanis meztelen katonákat ábrázolt, akik az Arno folyóból másznak ki, fürdőznek, míg a pisaiak rajtaütnének a táborukon. „A csata megörökítése helyett Michelangelo arra törekedett, hogy megmutassa, mire képes a meztelen testek változatos mozdulatainak plasztikus ábrázolása” – írja a párviadalról Frantisek Jilek. Leonardóról írt életrajzi kötetében egyúttal megjegyzi, a zászlóért vívott csatáról és a fürdőző harcosokról nem egy kutató megállapította már, hogy határkövek a reneszánszban, két irányba mutatnak előre: Leonardo a barokk, míg – a barokk előfutárának is tartott – Michelangelo a klasszicizmus felé.

A firenzei tanács nem repesett egyik munkától sem, s nem erőltették a további kibontakozást. Leonardo így befejezi a Mona Lisát, míg Michelangelo II. Gyula pápa hívására már 1505 márciusában elhagyja Firenzét és Rómába megy. Hiába Benvenuto Cellini megjegyzése: „Noha kifestette Gyula pápa nagy kápolnáját, soha többé nem érte el a felét sem annak a tökéletességnek, és művészete soha többé nem fejezett ki akkora erőt” – a párbaj befejezetlenül ér véget.

De mi lett a képek további sorsa? Kevés a fogódzó, az eredetik eltűntek, megsemmisültek. „A széntűzzel való szárítás folytán, melyet 1506-ban Leonardo maga végzett, a kép ugyan megrongálódott, de a jelek szerint nem ment teljesen tönkre. Az 1510-ből és 1544-ből származó közlések még a »világ csodájaként« emlegetik (…) A Santa Maria Novellában készített karton sorsa ismeretlen” – írja Jilek. Ismertek azonban másolatok mindkét munkáról. Michelangelo készített vázlatsorozatot az eredetijéről, ám azt a művész riválisa, Bartolommeo Bandinelli megsemmisítette; az alkotás legismertebb kópiáját a művész tanítványa, Sangallo jegyzi. Leonardo eredetijéről is ismert hiteles színes másolat, amely ma az Uffizi képtárban található, de Rubens is készített feldolgozást, igaz, ő már csak a másolatot másolta.

A nyomok közben egészen a Szépművészeti Múzeumig vezetnek; a magyar közgyűjtemény őrzi ugyanis Leonardo két eredeti fejtanulmány rajzát. „Leonardótól alig fél tucat, a falképhez szánt saját kezű rajz maradt ránk. A freskó kivitelezését előkészítő munka utolsó szakaszából származó budapesti fejtanulmányok élő modell utáni elevenségükkel, drámai kifejezőerejükkel, a jellegzetes leonardói fény-árnyék kontrasztot teremtő erőteljes csúcsfényeikkel és mély tónusaikkal a mester legkiválóbb rajzai közé tartoznak. Egyúttal hűen idézik fel a küzdelem hevében féktelen vadsággal egymásnak rontó katonák kegyetlen harci dühének azt a megrendítő iszonyatát” – írja a múzeum honlapján Kárpáti Zoltán.

Peter Paul Rubens már másolatról készített Leonardo-másolata 1603 tájáról
Peter Paul Rubens már másolatról készített Leonardo-másolata 1603 tájáról

Közben a kutatók a mai napig vitáznak azon, vajon a Vasari-féle átalakítás mögött megmaradhatott-e az eredeti mű. Az olasz Maurizio Seracini az egész feltételezést Vasari egyik zászlófeliratára alapozza; a „Cerca trova” (Aki keres, az talál) szerinte arra utal, hogy a későbbi művész annyira tisztelte Leonardót, hogy inkább egy falat húzott fel az eredeti elé, amely még most is ott van mögötte. Az elmélet már csak azért is tűnik hajmeresztőnek, mert egyes beszámolók szerint az eredeti festék nagyja lefolyt. Seracini 2007-ben mégis engedélyt kapott termográfos vizsgálatokra, 2011 év végén megkezdődött a kutatók munkája, 2012 márciusában pedig állítólag olyan festék összetevőket találtak, amilyeneket Leonardo a Mona Lisa és a kései Keresztelő Szent János című alkotásainál is használt.

A vizsgálatok végül megszakadtak, mert vita támadt a felek között hogyan folytassák tovább. Közben egy cikkben Alfonso Musci és Alessandro Savorelli ugyan a festéknyomokról nem szól, ám mindkettő amellett kardoskodik, hogy a kérdéses felirat a Medici-ellenes szimbolika része. A szöveg Dante purgatóriumából egy rövidített utalás a befolyásos firenzei családdal szembenálló, franciák által is támogatott köztársaságpártiak végzetére, azaz „aki szabadságot keres, halált talál”.

Ugyan Leonardo műve elveszett, ám eredeti vázlatai június 30-áig sok egyéb korabeli munkával együtt megtekinthetők a Szépművészeti Múzeum „A test diadala. Michelangelo és a XVI. századi itáliai rajzművészet” című kiállításán.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/18. számában jelent meg, 2019. május 3-án. Az Időgép rovatunk további cikkeiért pedig ide érdemes kattintania.

Hetilapunkat megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/18. Magyar Hangban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
Balogh Roland
Balogh Roland
1980-ban született újságíró, a Magyar Hang alapító munkatársa, valamint a magyar zenekarokkal foglalkozó Ígéretes titánok blog alapító főszerkesztője. Korábban, 2008-tól tíz éven át a megszűnéséig a Magyar Nemzet újságírója, szerkesztője, nyolc évig a külpolitikai-, majd a kultúra rovat munkatársa. Érdeklődési témakörei: régészet, Kelet-Európa történelme, kiberbiztonság, csúcstechnológiai trendek és underground zene.

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

27,072lájkolóTetszik
2,171követőKövetés
15,881feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Ütésállónak kell lenni – Magyar Hang-ajánló

Nyáry Krisztián-, Ürge-Vorsatz Diána- és Schmuck Erzsébet-interjú, ormánsági riport, Bige László portré, magyar közpénz a román kormánypártnál. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Már felháborodni is kár…

A minap megszegtem a saját szabályomat, és már reggel belenéztem a hírözönbe, de én már nem leszek ideges, csak röhögök az egészen.