HIRDETÉS
Kezdőlap Kultúra Időgép Azt hitték Hi...

Azt hitték Hitlerék, hogy óriási kincset rejt a magyar föld

HIRDETÉS

Hetvenöt éve, 1944. március 19-én Németország megszállta Magyarországot. Ennek az eseménynek döntő befolyása volt hazánk és a zalai olajmezők további második világháborús történetére.

HIRDETÉS

Kállay Miklós miniszterelnök kormányának elsődleges célja az volt, hogy Magyarországot kivezesse a második világháborúból. A kormányfő politikájának lényegét John Flournoy Montgomery volt amerikai követ így foglalta össze: „Kállay kettős célt követett politikájában: ki akarta vonni Magyarországot a háborúból, ugyanakkor el akarta kerülni a német katonai megszállást is, amely a zsidók és a náciellenes magyarok tömeges kivégzéséhez vezetett volna.”

A katonai és politikai helyzet nem tette lehetővé a kormányzat céljának keresztülvitelét, és az ország súlyos árat fizetett béketapogatózásaiért. A németek már 1943-tól foglalkoztak hazánk megszállásával, de a végleges döntést csak 1944. február 28-án hozták meg. A magyar katonai vezetés már március első napjaiban több helyről is értesült a magyar–német határ térségében történő Wehrmacht-csapatösszevonásokról.

Németek a Halászbástyán – 75 éve szállták meg Hitler csapatai Magyarországot | Magyar Hang

Adolf Hitler március 15-én a Salzburg melletti Klessheimba hívta Horthy Miklós kormányzót. A találkozóra március 18-án került sor, amelynek során Hitler közölte a magyar vezetéssel szándékát hazánk katonai megszállásáról. Horthy ezt elutasította, de a Führer többszöri fenyegetésének hatására kénytelen volt elfogadni. A Wehrmacht több irányból bevonulva elfoglalta hazánkat, amivel szemben – Szombathelyi vezérezredes parancsára – gyakorlatilag semmilyen ellenállás nem volt. A zalai olajmezőket a Varasd irányából előretörő LXIX. hadtest Zwande harccsoportja foglalta el.

Március 19-e után a németek megkezdték befolyásuk kiteljesítését hazánk politikai rendszerében, továbbá a magyar gazdaságot is hadigépezetük szolgálatába állították. Céljuk a magyar olajipar tekintetében sem volt kevesebb mint az iparág totális igénybevétele. Ezért már március 23-án Berlinből Budapestre érkezett Alfred Bentz olajgeológus professzor, a Führer olajipari tanácsadója. Azért jött Magyarországra, hogy megvizsgálja a hazai olajmezőket, és javaslatokat terjesszen elő a termelés fokozására. E munkában segítségére volt a Wehrmacht részéről Griebl sorhajókapitány.

HIRDETÉS
Friedrich Breme, a DAPG igazgatója, Alfred Bentz professzor, Szentpáli Juhász Egon alezredes és Hauer Ernő MAORT igazgató 1939. október 24-én Badacsonyban (Fotó: Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum)
Friedrich Breme, a DAPG igazgatója, Alfred Bentz professzor, Szentpáli Juhász Egon alezredes és Hauer Ernő MAORT igazgató 1939. október 24-én Badacsonyban (Fotó: Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum)

A vizsgálódásra azért volt szükség, mert Edmund Veesenmayer budapesti német követ, teljhatalmú birodalmi megbízott, valamint a német katonai körök azon az állásponton voltak, hogy akár évi 2–3 millió tonna olajat is lehetne Magyarországon termelni. Ez teljesen irreális elképzelés volt. A háború alatt 1943-ban érte el a csúcsot a magyar olajtermelés 841 ezer tonnával, ami 1944-re 810 ezerre csökkent, ugyanakkor 1943-ban 458 ezer tonnát, 1944-ben pedig 481 ezret exportált hazánk. Mindenesetre a bevonuló Wehrmacht-alakulatokkal az olajmezők termeltetésére alkalmas műszaki egységek is érkeztek Székesfehérvárra, ahol beavatkozásra készen várakoztak.

A magyar, aki előre megírta, hogy Hitler elveszti a világháborút | Magyar Hang

A kialakult helyzetről Papp Simon, a Magyar–Amerikai Olajipari Rt. alelnök-vezérigazgatója március 24-én Kádas Károly államtitkár és Telegdi Róth Károly miniszteri tanácsos jelenlétében jelentést tett Szász Lajos iparügyi miniszternek, aki telefonon adott tájékoztatást a fejleményekről Ruszkiczay-Rüdiger Imre vezérezredesnek, a honvédelmi miniszter helyettesének.

Az olajmezők bejárására 1944. március 25–26-án került sor. Német részről Alfred Bentz professzor és Griebl sorhajókapitány vett részt, míg magyar részről Papp Simon alelnök-vezérigazgató és Dinda János bányamérnök. Itt kell megjegyezni, hogy Bentz számára nem volt ismeretlen a dél-zalai olajvidék, ugyanis 1939-től fogva több alkalommal járt a területen. Az út során a németek megtekintették a nagykanizsai, a bázakerettyei, a lovászi és a hahóti üzemeket. A március 25-ei olajmező-megtekintés alkalmával a küldöttség meglátogatta a Siófokra családjával együtt internált Dietrich von Jagow volt német követet, míg a másnapi visszautazás alkalmával Keszthelyen, a Festetics-kastélyban felkeresték a térségben parancsnokló német altábornagyot azzal a céllal, kímélje meg a katonai beavatkozástól a zalai olajmezőket.

Az olajvidéken történt bejárást követően Alfred Bentz jelentést készített a magyar olajkutatás és bányászat helyzetéről és kilátásairól. Az április 4-ei összeállítás részletesen ismertette a magyarországi olajkutatások helyzetét. Az anyag végén Bentz a következő következtetéseket vonta le: „E vizsgálat eredményeként megállapítható, hogy a magyarországi olajtermelés csak kis mértékben fokozható. […] A lispei mező már jelentékeny fáradtsági tüneteket mutat… […] Lovászi mezőt a háborús termelés révén megerőltették. […] Az alkalmazott intézkedések a rablógazdálkodás elkerülése mellett a termelés lehető fokozását célozzák, lehetővé fogják tenni, hogy a magyar ásványolaj-termelés 1944-ben 800 000 t. helyett 900 000 t. lesz. Ez az eredmény csak a mezők legnagyobb igénybevételével lehetséges. Ha közben nem tárnak fel újabb mezőket, számolni kell a termelés csökkenésével.”

Csillag a szív fölött | Magyar Hang

E jelentésnek és a professzor közbenjárásának köszönhetően a németek eltekintettek attól, hogy közvetlen irányításuk alá vonják a zalai olajmezőket. Ebben komoly szerepe volt annak, hogy Papp Simon és Alfred Bentz már az 1930-as évek eleje óta barátságban állt egymással.

A magyar olajipar és hazánk számára a bonyodalmak csak a német megszállást követően kezdődtek. Ugyanis előbb az amerikai és brit légitámadások, majd az ország területének hadszíntérré változása teremtett nehéz helyzetet. Mindenesetre a zalai olajmezők birtoklása a németek számára a háború végéig elsődleges fontossággal bírt, különösen Románia háborúból való kiugrása után.

HIRDETÉS

A szerző a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum történész-muzeológusa

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/20. számában jelent meg, 2019. május 17-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/20. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

30,107lájkolóTetszik
2,843követőKövetés
18,900feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Szátokat befogni nem kell félnetek? – Magyar Hang-ajánló

Szűcs Tamás-, Kincses Gyula-, Nemény András- és Gera Marina-interjú. Mi lesz a színházakkal? Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Havi 900 ezerért ad tanácsot Baranyi Krisztinának Ferencváros korábbi SZDSZ-es polgármestere

Szüksége van Gegesy Ferenc tapasztalatára, amíg nem érzi biztonságban magát – mondta el a kerület vezetője, Baranyi Krisztina.