HIRDETÉS
Kezdőlap Kultúra Időgép Búvárrégészek...

Búvárrégészek vizsgálják át a sarkkörön rejtélyesen eltűnt, majd nemrég előkerült Terror roncsait

HIRDETÉS

Sir John Franklin kapitány 128 emberrel és két hajóval, a HMS Erebusszal és a HMS Terrorral 1845. május 19-én kifutott a kenti Greenhithe kikötőjéből, hogy a brit szigeteket megkerülve ráleljen az úgynevezett északnyugati átjáróra, amely Kanada északi partjai mentén, a Jeges-tengeren át köti össze az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán vizeit. A két hajót a korabeli beszámolók szerint Kanada északi partjainál fekvő, nagy kiterjedésű Baffin-öbölben látták utoljára, 1845. augusztusában, majd az expedíció nyomtalanul odalett.

HIRDETÉS

A rejtélyes eltűnést követően hosszú éveken át több tucat expedíció próbálta meg megkeresni Franklint és legénységét. Utoljára az amerikai katona és északi felfedező, Frederick Schwatka akart a nyomukra bukkanni 1878-ban a Vilmos király-sziget térségében. A két hajó egyébként a jégbe szorult, a legénység pedig szép lassan felemésztette a tartalékait, helyi inuit beszámolók szerint a matrózok a végén kannibalizmusra adták a fejüket.

Ugyan később számos – a kannibalizmus jeleit is magán viselő – feltételezett maradványra bukkantak az évek során, például az előbb említett Vilmos király-szigeten, ám egészen a XX. század végéig nem sikerült minden kétséget kizáróan igazolni, hogy azok az 1845-ös expedícióhoz tartoztak. Az események legújabb rekonstrukciói szerint nem a teljes legénység veszett oda gyorsan, többen kihúzták egy ideig, a matrózokkal aztán szépen lassan a C-vitamin-hiány miatt fellépő skorbut, az extrém kihűlés, az éhezés vagy épp az ólom- és cinkmérgezés végzet néhány éven belül.

Noha az eltűnésekor 59 éves Franklinnek nem sikerült megtalálnia a hőn áhított északnyugati átjárót, a viktoriánus kori sajtó hősként ünnepelte. Egyesek az átjáró megtalálójának titulálták, holott azon majd csak a norvég sarkkutató, Roald Amundsen halad át az újkori modern felfedezők közül elsőként az 1903–1906-os expedíciója során.

A történet néhány éve vett újabb fordulatot, ugyanis az egyre inkább visszahúzódó jégsapkák miatt 2014-ben előbb az Erebust, majd két évvel később és száz kilométerrel északabbra a Terrort is megtalálták. (A két hajó sorsa sokak fantáziáját izgatta hosszú évekig, az egészről pedig még tavaly egy igen kemény, a tudományos fantasztikum felé hajló tévésorozat is készült.)

HIRDETÉS

A legfrissebb hír most az, miként arról a kanadai közszolgálati rádió nemzetközi adásának (RCI) honlapja beszámolt, hogy a kanadai környezet- és műemlékvédelmi hivatal, a Parks Canada búvárrégész csapata lemerült a víz alá, és elkezdte átfésülni a Terror roncsát, amely a sarkköri klímának köszönhetően még a vártnál is jobb állapotban maradt meg.

Száz éve süllyedt el a Carpathia, a legmagyarabb óceánjáró | Magyar Hang

Ez a hajó mentette meg a Titanic utasait. Vesztét egy későbbi hithű náci okozta.

Az eddigi eredmények a szakértők szerint biztatóak, az alsó fedélzet, a matrózok lak- és legénységi részei is jó állapotban vannak, többek között a jéghideg víz és a fénymentes környezetnek köszönhetően. A kutatás vezetője szerint a kapitányi kabin állapota minden várakozást felülmúl. „Nemcsak a bútorok maradtak meg kifogástalan állapotban, a fiókok is szépen becsukva állnak, az üledék pedig konzerválta a bennük található tárgyakat, minden egyes szekrény valóságos kincset rejthet, amivel közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy rekonstruáljuk a történteket” – nyilatkozta Marc-André Bernier. A kutatók elsősorban írott feljegyzéseket szeretnének találni, főleg olyan, a jéghideg vízben, az oxigénmentes környezetben épen maradt iratokat, dokumentumokat, amelyeket a jégbe ragadást követően jegyeztek le.

A kutatás másik célkitűzése egy nagyobb kiterjedésű, a hajó környezetét is magába foglaló 3D-térkép megalkotása, illetve ezzel párhuzamban az, hogy többet tudjanak meg az ott rekedt hajósok életviteléről, hétköznapjaikról és mikrotársadalmukról.

A kanadai expedíció egyébként ugyanezt a vizsgálatot az Erebus roncsával is el szeretné még végezni az idei szezonban. A terveik szerint az időjárási viszonyok nagyjából szeptember közepéig lesznek erre adottak. Reményeik szerint pedig a kiértékelt eredmények esetleges további expedíciók, kutatási irányok kiindulópontjai lehetnek.

Ha kíváncsiak az Időgép rovatunk további cikkeire, ide kattintva böngészhetnek közöttük.

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
Balogh Roland
Balogh Roland
1980-ban született újságíró, a Magyar Hang alapító munkatársa, valamint a magyar zenekarokkal foglalkozó Ígéretes titánok blog alapító főszerkesztője. Korábban, 2008-tól tíz éven át a megszűnéséig a Magyar Nemzet újságírója, szerkesztője, nyolc évig a külpolitikai-, majd a kultúra rovat munkatársa. Érdeklődési témakörei: régészet, Kelet-Európa történelme, kiberbiztonság, csúcstechnológiai trendek és underground zene.

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

29,651lájkolóTetszik
2,801követőKövetés
18,400feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Minden hatalom megittasul önmagától – Magyar Hang-ajánló

Nagy Ervin-, Zsiday Viktor- és Timothy Garton Ash-interjú. Riport a szekszárdi cigánynegyedből. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Szerény javaslat

Nemcsak a kormány és az ellenzék, hanem az ellenzék egyes szereplői közötti viszonyban is új korszak, újfajta verseny kezdődik most.