Miért lehet érdekes számunkra ma is Bajcsy-Zsilinszky Endre alakja? Milyen embert és politikust találhatunk a legendárium mögött? Ezekre kerestük többek között a választ Bartha Ákos történésszel, akinek néhány hónapja jelent meg vaskos monográfiája Zsilinszkyről.
Részletek a Magyar Hang október 11-i (2019/41.) számában megjelent interjúból!
– A szélsőjobbról, a fajvédőktől a náciellenes nemzeti felkelés élére jutó antifasiszta ellenálló, a mártír – ezek a hívószavak juthatnak elsőre eszünkbe Bajcsy-Zsilinszky Endre nevét hallva. Szerepével, történelmi helyével nagyjából tisztában vagyunk. Mi újat lehet még elmondani az 1944-ben kivégzett politikusról?
– Olyan valóban elevenen ható toposzokat sorolt fel, amelyek mögé érdemes alaposabban betekinteni. Az antifasiszta jelző például azért kifejezetten pontatlan, mert Bajcsy-Zsilinszky a fasiszta diktátor, Mussolini csodálója volt még a harmincas évek végi határrevíziók kapcsán is. Az antifasizmus olyan ideológiai konstrukció, amely sokakkal együtt esetében sem fedi tehát a valóságot. Helytállóbb a kétségtelenül bulvár ízű, de az igazsághoz közelebb álló náciellenes kifejezés. Ez sem teljesen pontos, hiszen a húszas évek második felétől markánssá váló németellenessége rendszerfüggetlen, a demokratikus weimari köztársaságot is érintette. Hozzáteszem: Zsilinszky egész életén végigtekintve számtalan meglepő mozzanatot találhatunk, amelyen korábbi életrajzírói mítoszépítési szándékkal egyszerűen átsiklottak.
(...)
– Hogyan viszonyult a zsidótörvényekhez?
– Az 1938-as első zsidótörvényt ideiglenes megoldásként elfogadta, a másodikat viszont már elutasította, mert úgy vélte, méltatlan a magyarsághoz, hogy nem versenyben, hanem erőszakkal szorítja vissza a zsidóságot. Publicisztikájában, magánlevelezésében élete végéig számtalan zsidóellenes fordulat szerepel. Ebben is, másban is sokszor nem rendelkezett kiérlelt elképzelésekkel. Nem volt elmélyült politikai gondolkodó. Az érem másik oldala ugyanakkor, hogy rengeteg üldözöttnek segített.
(...)
Mi újat lehet még elmondani az 1944-ben kivégzett politikusról? Milyen szerepe volt Zsilinszky Endrének az 1919-es ellenforradalomban? 180 fokos fordulatról, a baloldalhoz való „megtéréséről” hallhattunk korábban. Valóban volt teljes fordulat? Hogyan alakult át politikai felfogása? Felületes ember volt? Hogy lehetett jó viszonyban Endre Lászlóval és Bethlen Istvánnal is? Korábban elutasította a kommunistákat, 1944-ben mégis összefogott velük, miért? Hogyan lett jelkép halála után, hogyan használták Kádárék? A válaszokat keresse a Magyar Hang október 11-én megjelent 2019/41. számában!
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/41. számban? Itt megnézheti!
