Így számolt be a korabeli filmhíradó Horthy Miklós budapesti bevonulásáról

A hazai közéletben 100 év után nagy vitát váltott ki pro és kontra Horthy Miklós és a Nemzeti Hadsereg 1919. november 16-i bevonulása. A viharban viszont elsikkadt egy, leginkább a történelmi különlegességek után érdeklődők számára fontos hír: a bevonulásról készült néma híradót töredékekből ismét sikerült összeállítani. A közönség tehát láthatja a ritkaságot, a mintegy 21 perces filmfelvételt. 

Rendezője a szegény sorból jött, eredetileg fodrászattal és kertészkedéssel foglalkozó Pásztory M. Miklós, aki önműveléssel, a grádicson fokonként fel-fellépdelve jutott el a filmkészítésig. Virágkereskedéséből előbb mozit vásárolt, majd hamarosan a filmgyárban találjuk. Több néma alkotást rendezett közösen a Korda-testvérekkel (az idősebbik fiú, Sándor a Horthy-híradó idején már emigrációban volt, Zoltán néhány évvel később követte), együtt alapították még 1917-ben a Corvin Filmgyárat a zuglói Gyarmat utcában. (A régi hazai stúdiók közül egyedül ez maradt meg, a többit lebontották.) A film egyik operatőre a harmincas-negyvenes években legtöbben foglalkoztatott (1955-ben pedig Kossuth-díjjal kitüntetett) Eiben István. Neve az idősebb nemzedék körében talán máig ismert. 

De nem fecsegek tovább. Ha kedvük tartja, mozizzanak velem. 

A Kelenföldi pályaudvartól Horthy Miklóssal az élen vonuló menetet először a Gellért tér nézőpontjából láthatjuk (1:25). A mai Bartók Béla (akkor Fehérvári, majd 1945-ig Horthy Miklós) út páros oldala szinte éppen olyan mint ma: egyedül a Hadik laktanya (ott a távolban látszik) alacsonyabb két emelettel. A feltűnő (1:35) Gellért szállót néhány évvel korábban fejezték be. Ide költözött be hamarosan Horthy is, itt lakott családjával együtt, amíg 1920. március 1-jén kormányzóvá nem választották. A fővezér a Ferenc József (ma Szabadság) hídon, a kiskörúton, a Vilmos császár úton (ma: Bajcsy-Zsilinszky út), majd az Alkotmány utcán át érkezett a Parlamenthez, mint annyi más későbbi politikus (a Kálvin tértől számítva a távot) Hruscsovtól Brezsnyevig, de itt vonult be Budapestre az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan is.

Vissza a Horthy megérkezése előtti pillanatokra. Ludovikásokat láthatunk a tér déli oldalán, nem messze a mai metrókijárattól; mögöttük tűzfal. Ennek története igazi kuriózum: 1929-re, illetve 1937-re készült el itt az a két (egyébiránt egynek látszó) reprezentatív bérház, amelynek tükörképnek beillő folytatása csak 2019-re épült fel modern belsővel, de az eredeti, Hüttl Dezső által kitalált architektúrával. (A hetvenes évektől 2016-ig itt állt az MTESZ-székház.)

Jöjjön egy újabb érdekesség: maga a rendező, Pásztory M. Miklós is feltűnik a filmen, mint erre nemrégiben Kurutz Márton, a Nemzeti Filmarchívum munkatársa felhívta a figyelmem. 5:13-nál ő látható bajusszal, puhakalapban. Utána pedig hosszú szakállal a parlamenti lépcső mellett Apponyi Albert jelenik meg (5:22).

A 8:10-nél beszédet mondó Friedrich István miniszterelnök (1919. augusztus-november) igazi politikai kalandor volt. (Korábban lelkes „károlyista”, egy ideig a Károlyi-kormány hadügyi államtitkára, utóbb pedig legitimista és ellenforradalmár.) A tőle balra álló cvikkeres férfi, a keresztényszocialista Huszár Károly lesz néhány nap múlva az utóda, szintén rövid időre, gyakorlatilag 1919-1920 fordulóján töltve be a kormányfői posztot. 

Újabb érdekes ember tűnik fel az angol és a francia tiszti küldöttség mellett 15:38-kor keménykalapban, a kép baloldalán. Ő bárcziházi Bárczy István, a leendő Horthy-korszak szinte állandó miniszterelnökségi államtitkára. 

Most magára is hagyom nézőtársaimat, javasolva egyúttal, tekintsék meg a korábbi feldolgozott híradókat.