HIRDETÉS
Kezdőlap Kultúra Időgép Amerikában le...

Amerikában lett világhírű az első magyar mérnöknő

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük!

HIRDETÉS

Száz évvel ezelőtt, 1920. március 8-án vette át építészmérnök diplomáját Pécsi Eszter, az első magyar mérnöknő, aki később Amerikában lett világhírű. A József, vagyis a mai Budapesti Műszaki Egyetem 1919-ben nyitotta meg kapuit a nők előtt, Pécsi Eszter mellett Simonyi-Hajós Irma, Sternberg-Várnay Marianne építész és Máhrer Vilma gépészmérnök kapott száz évvel ezelőtt diplomát.

Pécsi (eredeti nevén Pollák) Eszter 1898. március 8-án született Kecskeméten egy hétgyermekes, szegény családban. Négy leánytestéve orvos lett, ő és fivére a mérnöki pályát választották. 1915-ben legjobb matekosként három év alatt végezte el kitűnővel a váci gimnáziumot, majd a Berlin-Charlottenburgi Technische Hochschule hallgatója lett. Amikor 1919-ben megszüntették a nőket kizáró szabályozást a budapesti Műegyetemen, hazatért és itthon fejezte be tanulmányait. Erről a mérföldkőnek számító eseményről így írt a Vegyi Ipar aktuális száma: „Érdekes jelenség, hogy mostanában, amikor a technikai tudományok magyar szótárába az »egyenlőség« helyett a »származást« csempészték be, nosztrifikálták a budapesti műegyetemen Pécsi Eszternek, a charlottenburgi műegyetemen szerzett mérnöki oklevelét. Pécsi Eszter az első magyar mérnöknő! A »nemek« dolgában tehát van már egyenlőség szép Magyarországon!”

HIRDETÉS
HIRDETÉS

A diploma megszerezését követően, 1921. december 3-án kötött házasságot a magyar modernista építészet kiemelkedő alakjával, Fischer Józseffel. Két fiúk született, Fischer György és Fischer János, akik szintén építészek lettek.

Ha nem vigyázunk, nem marad semmi a hatvanas-hetvenes évek örökségéből | Magyar Hang

Pécsi Eszter pályafutását a Gut Árpád és Gergely Jenő mérnöki irodában kezdte, ahol hamar vezető tervező lett. Építészként ő tervezte Hajós Alfréd margitszigeti fedett uszodájának három csuklós vasbetoníveit, illetve a bánhidai centrálé turbinaalapjait. Fischerrel együtt tagja lett a CIAM (Congres Internationaux d´Architecture Moderne) magyar csoportjának, ennek szellemében nyitották meg saját irodájukat, mely 1948-ig működött. Pécsi Eszter készítette az első budapesti vasszerkezetű magasházként épült Fiumei úti baleseti kórház, és a Kútvölgyi úti kórház statikusi terveit. Számos budai villa építése is fűződik a nevéhez: Fischer József mellett a magyar modernista építészet másik meghatározó alakjával, Molnár Farkassal is együtt dolgozott. Részt vett Breuer Marcell és Moholy-Nagy László házának tervezésében is.

HIRDETÉS
Pécsi Eszter

Pécsi Eszter 1928-ban dr. Kunváry Bella orvossal, Lehotay Mária antropológus-orvossal, Lovas Magda textiltechnikussal és dr. Ungár Margit ügyvéddel közösen alapított meg az első magyarországi női klubot, a Dolgozó Nők Clubjának. Ennek kapcsán így nyilatkozott a Friss Újságnak: „Nemcsak a gyerek az álmom, hidakat, vasutakat, országutakat szeretnék teremteni!”

Itthon főleg lakó- és középületek statikai feladatai fűződnek a nevéhez. Férjével közösen alkották meg a Szépvölgyi út 88. alatti villát is, amelynek súlyos tömbje mintha könnyedén lebegne a domboldalon. A lépcsőház félköríve és a felső emelet hatalmas ablakai tovább mélyítik a látványt a tekintet számára, amely a mai napig, még erősen leromlott állapotában is a budai hegyvidék egyik legimpozánsabb villájának láthatja a házaspár munkáját. Az 1933-ban átadott épület a korban igazi szenzációnak számított, fotója bejárta a világsajtót.

A közösen tervezett fővárosi épületek között találjuk a Rózsadombhoz közeli Ferenc-hegyen, a Baba utca 14. alatt álló Járitz-villát is. A modernista épületet az autóalkatrész-kereskedő Járitz István felkérésére tervezték. A villa 1943-ban kapott használatbavételi engedélyt, a család így alig két évig élvezhette a pazar otthont, hiszen Budapest ostromakor bombatalálat érte az épületet, amely szinte teljes kiégett, így újra kellett építeni. Öt év múlva azonban Járitzékat államosítás címén kitették az otthonukból, egy hetet kaptak a költözésre. A villa az ötvenes évek vége óta kórházként funkcionált. Bár 2010-ben műemléki védettség alá került, a korábbi átépítések és bővítések szinte felismerhetetlenné torzították az egykor pompás épületet, amely évek óta üresen áll. A mai állapot már csak nyomokban őrzi Pécsi Eszter és Fischer József keze nyomát. Nem csak magánházakat alkottak ketten, nevükhöz fűződnek a svábhegyi Gyopár Szálló, a Váci út 46/b alatti bérház, az Országos Társadalombiztosítási Intézet bérházának tervei is.

HIRDETÉS
Az elsüllyedt Liget nyomában | Magyar Hang

A szabadság egyenlő a bátorsággal – vallotta Fischer József, a gondolat unokája, Szabóné Fischer Zsuzsanna építész-statikus szakmérnök visszaemlékezése szerint ott függött a dolgozószobájában. A házaspár a második világháború alatt emberségükről is tanúbizonyságot tett: Pécsi Eszter és Fischer József a családi házukban rengeteg vallási és politikai menekültet bújtattak, köztük Schaár Erzsébet és Vilt Tibor szobrászművészeket, Major Tamás színművészt, de Fischer József hamis iratok gyártásával is próbált minél több embert megmenteni.

A háborút követően Pécsi Eszter áldozatos munkával vizsgálta felül Budapest bombasérült épületeit, ő felelt a Nemzeti Színház és a Népszínház megroppant tetőzetének megerősítő munkálataiért. Az államosításokat követően, 1949-ben a Kohó- és Gépipari Minisztérium Tervező Irodájának (KGMTI) statikus főmérnöke lett. Ekkor készítette a MÁVAG kovácsoló műhelyét, óriási szakmai siker volt, hogy tervei alapján a korábbi faszerkezetes csarnok köré különleges alapozással építették meg az új szerkezetet. Ennek köszönhetően a bontási munkálatok nem zavarták a gyárban folyó munkát.

Elhunyt Rimanóczy Jenő | Magyar Hang

Az 1956-os forradalom alatt Pécsi Eszter a KGMTI forradalmi bizottságának elnökeként tevékenykedett, bár nem vett részt forradalmi eseményekben, 1957-ben politikai okokból mégis elbocsátották, mivel férje a harmadik Nagy Imre-kormány tagja volt. A forradalmat követően Pécsi Eszter így közel hatvan évesen egyedül volt kénytelen disszidálni, először Bécsben telepedett le, ahol a Krapfenbauer építészeti iroda vezető tervezője (1958–1959) lett, az ő nevéhez fűződik az osztrák főváros első többemeletes parkolóháza az Operaház mellett, de egy grazi gyárépületet is tervezett.

Rövid osztrák tartózkodás után Pécsi Eszter 1958-ban New Yorkba költözött 1948 óta ott élő kisebbik fiához. Magyar ismerősei segítségével könnyen el tudott helyezkedni a szakmájában, az amerikai tervezési jogosultsághoz azonban hatvan évesen újra kellett diplomáznia, mivel a magyar papírjait kinn nem fogadták el. Hamar komoly karriert futott be, a Farkas & Barron és a Skidmore, Owings and Merrill iroda főmérnöke, statikus vezető tervezője lett, tanári állást kapott a New York-i Egyetem is, de több épületen dolgozott együtt régi barátjával, Breuer Marcellel is. Amerikai munkásságát a toronyházak határozták meg. Jelentős úszó vasbetonlemezes és toronyalapozásokat, a szokásosnál magasabb acélvázszerkezeteket alkotott. Ő készítette az első vasbetonvázas felhőkarcolónak, a Hotel Americanának, valamint a Columbia Egyetem két toronyházának statikai terveit. Különleges alapozási módszert dolgozott ki a Hudson folyó partján épülő toronyházakhoz, ezzel Amerikában 1965-ben elnyerte az év statikusa címet.

Bauhaus 100: művészeti elv és életforma | Magyar Hang

Fischer József csak több évvel később, 1964-ben követhette feleségét az újvilágba. Azonban nem sokáig élvezhették a közös időt. 1970-ben munka közben érte szélütés Pécsi Esztert, majd két hónap múlva egy újabb súlyos agyvérzés érte, ami miatt az asszony fél oldalára lebénult. Férje rendíthetetlen szeretettel ápolta öt éven keresztül. Pécsi Eszter 1975-ben New Yorkban hunyt el, de hamvait hazahozták és a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. Fischer felesége halála után három évvel visszatért Budapestre. Húsz év múlva 1995-ben hunyt el, hamvait felesége mellé helyezték.

HIRDETÉS

Pécsi Eszter kecskeméti szülőházán 2000-ben, budapesti Szent István parki házuk falán pedig 2001-ben helyeztek el emléktáblát. Az első nő számára kiadott mérnöki oklevél 100. évfordulóján a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen termet nevezett el Pécsi Eszterről.

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

38,997lájkolóTetszik
3,653követőKövetés
19,800feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

„Nem fogok meghátrálni” – Magyar Hang-ajánló

Interjú Máté Gáborral és Körömi Attilával. Látogatóban a papból lett polgármesternél. Riport a halálra ítélt Csicsali vonatról. Keresse a Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Rogán Antaltól Gulyás Gergelyhez került a Fertő-tó fejlesztése

A Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. többek között egy százszobás szállodát és ökocentrumot építene a tó partján.