Április 22-én van 150 éve, hogy megszületett Lenin. Stark Tamás szerint a leninizmus mostanra kihalt, mint a dinoszauruszok, Konok Péter pedig úgy látja, a kommunisták jelentős része már a kezdetektől antileninista volt.
Lenyin zsil, Lenyin zsiv, Lenyin bugyet zsity – aligha létezik ma olyan ember Magyarországon, aki a szocializmusban tanult, és ne ismerné Majakovszkij Komszomol-dalának e verssorát, amely magyarul annyit tesz: Lenin élt, Lenin él, Lenin élni fog. Ma, 150 évvel a kommunista forradalmár születése után Vlagyimir Iljics Uljanov, vagyis mozgalmi nevén Lenin a történelem része hazánkban, ám már egyetlen kommunista párt sem hivatkozik rá. Szobrokat azonban még mindig találni bőségesen róla – persze nem köztereken, hanem inkább múzeumokban, amelyeket egyre kevesebben keresnek fel nosztalgiával.
Még mindig vannak azonban olyan országok, ahol napjainkban is számos Lenin-szobor áll az utcákon. Az egykori szovjet tagköztársaságokban – természetesen a balti államok kivételével – és a kommunista országokban ma is találkozhatunk Lenin-emlékművekkel, de helyenként Albániában, Bulgáriában, Finnországban, Olaszországban, Görögországban és Németországban is láthatjuk a Szovjetunió első vezetőjének mását.
– Jelentősebb leninista mozgalmak ma már nincsenek. Azok az aprócska pártok, amelyek ma még Leninre hivatkoznak, többnyire az egykori sztálinista világpártrendszer maradék bomlástermékei – mondja Konok Péter történész, a baloldali radikalizmusok kutatója, aki úgy látja, hogy e szervezetek „marxizmus-leninizmusa” is csak néhány szólamban merül ki.
(...)
– Ha szarkasztikusan, sőt bizarr módon fogalmazhatok, akkor azt kell mondanom, Lenin öröksége a mai kommunista országokban leginkább az jelenti, hogy a nagy vezetőket haláluk után ugyanúgy bebalzsamozták és kiállították, mint Lenint, és ezek a mauzóleumok ma is egyfajta zarándokhelyek Pekingben, Phenjanban és Hanoiban – mondja a Magyar Hangnak Stark Tamás.
(...)
Miért vannak még számos rendszerváltó országban Lenin-szobrok? Miért nem emlegetik más baloldali mozgalmak sem Lenint? Van-e jövője a leninizmusnak? Ezekre a kérdésekre is választ kaphat a Magyar Hang április 23-ig kapható 2020/16. számában olvasható teljes cikkből!
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy digitálisan! És, hogy miről olvashat még a 16. számban? Itt megnézheti!
