HIRDETÉS
Kezdőlap Kultúra Időgép Szelektíven g...

Szelektíven gyűjtötték és újrahasznosították a szemetet az ókori Pompejiben

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük!

HIRDETÉS

Érdekes megfigyelést tettek amerikai kutatók a Vezúv talán legismertebb, Kr. u. 79-es kitörésében elpusztuló Pompejiben: a városfalon kívül feltárt több szemétlerakó vizsgálata azt mutatja, a rómaiak a szelektív hulladékgyűjtés és -feldolgozás nagymesterei lehettek – írja beszámolójában a brit The Guardian.

A louisianai Tulane Egyetem klasszika-archeológia professzora, Allison Emmerson vezetésével zajló kutatásokban az északi városfalon kívüli zóna számos, több méter magas mesterséges dombját vizsgálták meg. Ezek többségét már a múlt század közepén felfedezték, és korábban úgy sejtették, a 79-es vulkánkitörés előtt 17 évvel történt földrengés hírmondói – azaz az elpusztult épületek törmelékeiként hordták őket össze.

Az új megfigyelések és rétegtani vizsgálatok azonban teljesen más képet festenek a halmokról: a dombok szemétlerakóként működtek, ahová a városon belülről kiszállították a hulladékot, majd ott szortírozták. Az így kiválogatott anyagokból, amit lehetett, újrahasznosítottak és például építési anyagként újra eladták. A kerámia- és vakolattöredékeket – tovább aprítva – kiválóan lehetett újra felhasználni döngölt padlózatba vagy épp falazatba.

A régészek szerint az egyébként impozáns villákkal tarkított város több helyén is bizonyítható, hogy így tettek. „Azt figyeltük meg, hogy a város egy részét hulladékból építették. A városfalon kívül található dombok tehát nem olyan szemetet rejtenek, amitől a lakók végleg meg szerettek volna szabadulni” – állítja Emmerson, aki szerint egyre inkább az látszik, hogy kifejezetten hatékony hulladékgazdálkodás zajlott az ókori városban.

Talajvizsgálatokkal az is megállapítható, hogy adott anyagok hulladéklerakóból kerülhettek beépítésre. Küllemre eközben semmi különbség nem volt az új és az újrahasznosított anyagok között, utolsó külső rétegként az egészet bevakolták, és lefestették.

Szenzációs felfedezés: eddig rosszul tudtuk Pompeji pusztulásának dátumát? | Magyar Hang

Egy most előkerült korabeli graffiti szerint nem abban az időpontban pusztította el az ókori római várost a Vezúv, mint ahogy azt sokan évszázadok óta hiszik.

– Manapság az emberek nagy többségét nem érdekli, mi lesz a szemét további sorsa, mindaddig, amíg elviszik azt. Ezzel szemben Pompejiben teljesen másképp álltak a dologhoz, a szemetet összegyűjtötték, a közelben válogatták és újrahasznosították. A város lakói így sokkal közelebb éltek a saját szemetükhöz, mint amit ma sokan elfogadhatónak tartanának. Ám mindez nem azért ment így, mert nem volt megfelelő, a hulladékot kezelő infrastruktúra, hanem mert a korabeli városgazdálkodás más alapelvek mentén működött – összegezte megfigyeléseit Allison Emmerson. A kutatást vezető régész szerint az ókori szemétgazdálkodás a mára is hatással lehet: „Azok az országok, amelyek a leghatékonyabban kezelni tudják a hulladékkérdést, ennek az ókori modellnek egy jelen korunkra szabott verzióját alkalmazzák, azaz újrafelhasználás szempontjából szelektálnak, ahelyett, hogy mindent csak kidobnának.”

A 79-es pusztulásakor mintegy tizenegyezer lakosú, amfiteátrummal, kikötővel bíró Pompejiben legkevesebb kétezer főt temetett maga alá a Vezúvból kiömlő láva és hamu. Az ókori várost 1748-ban találta meg újra a tudomány. (A romok felfedezésének 270. évfordulója kapcsán a régi Magyar Nemzetben olvashat egy összefoglalót.) Az UNESCO világörökségi helyszínként számon tartott lelőhely régészeti parkját évente mintegy 2,5 millióan keresik fel.

HIRDETÉS

Ahogy arról annak idején lapunk is beszámolt: Pompeji nevét legutóbb 2018 őszén kapták fel ismét igazán, amikor egy korabeli graffiti alapján felmerült a lehetősége, hogy a Vezúv nem abban az időpontban – augusztus 24-én – pusztította el az ókori római várost, mint ahogy azt sokan évszázadok óta hiszik, hanem két hónappal később, október 24-én.

Tudomány rovatunk cikkeiért kattintson ide! Ha a történelem érdekli, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Balogh Roland
Balogh Roland
1980-ban született újságíró, a Magyar Hang alapító munkatársa, valamint a magyar zenekarokkal foglalkozó Ígéretes titánok blog alapító főszerkesztője. Korábban, 2008-tól tíz éven át a megszűnéséig a Magyar Nemzet újságírója, szerkesztője, nyolc évig a külpolitikai-, majd a kultúra rovat munkatársa. Érdeklődési témakörei: régészet, Kelet-Európa történelme, kiberbiztonság, csúcstechnológiai trendek és underground zene.

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

40,807lájkolóTetszik
3,789követőKövetés
19,800feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Fogy a levegő – Magyar Hang-ajánló

Interjú Ascher Tamással és Tompa Andreával. Abszurd komédia karanténra és drága tesztekre. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek