Kétféle újságírás létezik: a passzív és az aktív. Amikor egy újságíró a puszta tényeket veti papírra, tulajdonképpen mindvégig passzív marad, hiszen egyszerű szemlélőként tudósít. Ezzel szemben az aktív újságírás egészen más, emberpróbáló feladat. Ilyenkor az író egy fontos, nemes ügy megoldása érdekében ragad tollat, nemegyszer az élete kockáztatásával. Napjainkban, amikor a szabad sajtót rengeteg támadás éri a mindenkori hatalom részéről, amikor az újságírást teljesen kiüresíti a pártaktivisták a propagandacikkeikkel, különösen fontos, hogy a kevés megmaradt független újságíró aktívvá váljon – vagyis egy nemes ügy szolgálatába szegődjön.
Ehhez nyújtott halhatatlan példát Anna Politkovszkaja orosz újságírónő, akinek Orosz napló című, eredetileg 2007-ben kiadott művét most már magyar nyelven is elérhetik az olvasók. Az amerikai születésű, később brutálisan meggyilkolt újságírónő nevét először a csecsen háború idején ismerhette meg a szélesebb közvélemény. A Novaja Gazeta újságírójaként több mint ötven alkalommal utazott a háborús régióba, hogy beszámoljon a bírósági tárgyalás nélküli kivégzésekről, emberrablásokról, eltűnésekről, nemi erőszakról és kínzásokról, ami miatt a hatalom számára rendkívül kellemetlenné vált a munkássága.
Nem tehetünk úgy, mintha minden rendben lenne | Magyar Hang
Mennyi hasonlóságot figyelhetünk meg a kétezres évek elejének putyini rendszere, illetve napjaink Fidesz-kormányzása között?
Amikor tudomást szerzett a moszkvai Dubrovka színház elleni terrortámadásról, aktív szerepet játszott a hatóságok és a túszejtők közti közvetítésben, később Beszlánban is kísérletet tett erre, azonban már nem vehetett részt az akcióban, mert a repülőn (nem halálos, de napokig ható) mérget kevertek a teájába. Az ekkor már világhírnévnek örvendő Politkovszkaja idővel Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik legszenvedélyesebb kritikusává vált, aki a hatalom visszaéléseinek legfontosabb krónikása az adott időszakban. Halálának körülményeit ismerjük – az újságírónővel a lakása előtt végeztek több lövéssel –, a felbujtó kiléte a mai napig ismeretlen.
Mit taníthat a magyar olvasó számára egy olyan napló, amely a 2003 és 2005 közötti időszakban íródott? Túl azon, hogy a beszláni tragédia is akkor történt, Politkovszkaja sebészi pontossággal mutatja be az orosz politikának azt a metamorfózisát, ami napjainkban – immár illiberális demokrácia néven – egyre több országot fenyeget. Ennek éppúgy része a demokrácia intézményeinek kiüresítése, az ellenzék teljes szétzúzása (és persze a látszatellenzék fenntartása), akárcsak a civil szervezetek és közintézmények átszabása. Aki ebben a rendszerben megpróbál ellenállni, azt egyszerűen lecserélik, aki pedig nem akarja, hogy lecseréljék, az jobban teszi, ha vigyáz. „Az összes probléma kilencvenöt százalékát ezzel a két módszerrel: az átszabás és a lecserélés módszerével oldják meg” – írja naplójában. Ám csalódniuk kell azoknak, akik azt gondolják, hogy az újságírónő a munkásságával az orosz belpolitikai folyamatokra is hatással lett volna. Maga írja könyve végén, hogy változásnak semmi nyoma, a nép felől érkező figyelmeztető jelek süket fülekre találnak: az államhatalom éli a maga külön életét.
Filippov Gábor: A választók kritikus tömege nem látja, hogy veszített a szabadságából | Magyar Hang
„2010 óta van egy kormány, amelyik azt ígéri, nagyobb lesz a létbiztonság, nem kell új kihívásokhoz alkalmazkodni, olyan lesz a világ holnap is, amilyennek megismerted tegnap.”
Habár Anna Politkovszkaja a munkásságával többször is túllépte tudósítói hatáskörét, a könyvével mégis rengeteg dologra tanítja az olvasót. Mindenekelőtt a kritikus gondolkodásra, amely az értelmiségi lét egyik legalapvetőbb eleme. Egyben figyelmeztet arra, hogy a szabadság mennyire törékeny lehet, különösen a populizmus és az álhírek világában. De tisztességre, bátorságra és kiállásra is tanít egy nemes cél érdekében, így minden ember számára mércéül szolgálhat.
Anna Politkovszkaja: Orosz napló (szerkesztette: Filippov Gábor). Athenaeum Kiadó. Budapest, 2018. 4499 Ft
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/3. számában jelent meg, 2019. január 18-án.
Hetilapunkat megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/3. Magyar Hangban? Itt megnézheti.
