HIRDETÉS
Kezdőlap Kultúra Könyvesház Egy könyv, am...

Egy könyv, amely visszarepít a ’90-es évekbe

HIRDETÉS

Csak még egyszer gyere elő, a résből, hol elbújtál, gyerekkorom – kérleli a sajátját Cseh Tamás (hangján Bereményi Géza). Érdemes végighallgatni időről időre, mert gyerekkora mindenkinek volt. Valamilyen. És ez a valamilyen nyomokban ugyanolyanokat is tartalmaz. Tolsztojt parafrazálva („a boldog családok mind hasonlók egymáshoz, minden boldogtalan család a maga módján az” – ezzel a kezdőmondatával hosszú időre biztosított egy jóféle mankót magán- és közügyeink elemző megismeréséhez) a boldog gyerekkorok mind hasonlók egymáshoz, bennük a nehézség viszont kinek-kinek a maga módján az.

HIRDETÉS

Vass Norbert Indiáncseresznye címmel regénnyé összeálló novellagyűjteményt jelentetett meg, belezárva feldolgozott saját boldog-nehéz gyerekkorát. Amely egyfelől lehetne akár érdektelen is, magánmitológia. De messze nem az! Mert a szerző az elbeszélőn keresztül behív a történeteibe. Ki ne ismerné a maga (vagy a testvérei, vagy gyermekei etc.) kilencvenes évekbeli világát, a canga, walkman, 7up, dorco, Mortál, Casio water resistant 50m, Szimó, Chip és Dale, hittan (kilencvenes évek, már legálisan lehet) és egyéb órák sokszögében telő életet? És a zenék! Guns n’ Roses és Chopin Gyászindulója (utóbbi még régebbi korba repít, az egymás után sorakozó szovjet főtitkártemetések idejébe).

Ez önmagában nem lenne több könnyen fogyasztható nosztalgiánál, „bankettezésnél”, hogy egy másik Cseh–Bereményi-fordulatot használjak. A tévéújságban a várt műsorokat karikázó emberek, a Tupperware-gyűjtők kasztja, de még az uszodagondnok Laci bácsi is ismerős (utóbbiról akár olvasás nélkül is tudjuk, hogy általában a Gombás presszó felől érkezik, cseresznyét iszik, sokat, mert a felesége esténként… Legfeljebb az általunk ismert Laci bácsit Pista bácsinak hívják, feleségét meg, mondjuk, Anikó néninek, és körtét fogyaszt, nem cseresznyét, de ő is sokat, vagy, ha értelmiség(-ebb)i, akkor konyakot, és nem az uszodát hipózza, hanem füvet nyír, bolti eladó etc.)

Terra incognita | Magyar Hang

„Unalmasabb volt ez az óra most, mint a Hegedűs Bazsi nővérének Boney M-kazettáján a B oldal.” (Honvéd) Őszintén, kinek nem volt valaha egy (sok) ilyen tanórája! Legfeljebb nem tudtuk ilyen remekül megfogalmazni a milyenségét.

A narrátor benne áll a történetekben, mégis rendelkezik egy olyan látásmóddal, amely lehetővé teszi számára, hogy reflektáltan lásson. Nem mindentudó-ható, épp ellenkezőleg: sokat töpreng, próbálja kitalálni, megérteni, mi miért történik, érezzük, hogy nem uralja a sorsát, de lépésről lépésre igyekszik birtokba venni azt, ami ő és ami az övé. Az állandó reakciói, az azokból kinövő megfejtései teszik alapvetően követhetővé, szerethetővé. Ehhez pedig az szükséges, hogy a szerző pontosan eltalálja – mondatról mondatra – azt a hangot (hangnemet, hangerőt, tempót és ritmust), ahogyan ez a beszélő meg kell, hogy szólaljon. Ez pedig maradéktalanul sikerül Vassnak.

HIRDETÉS

Annyira, mint a kötetben emlegetett Casio stopperén a játékban, amelyben a 99 századmásodperchez legközelebb kell megállítani a mérést. Nem lehetetlen, de nagyon ritka. Mindenáron hátravetett igekötők, direkt sután illeszkedő jelzők, az értelmezés nehézségét, pillanatnyi erőlködését mutató függőbeszédek, egyszóval a megtört és ezáltal tökéletesen egy beszélő kiskamaszra stilizált nyelv nem egyszerűen csak megkonstruálja a könyv nyelvi terét, hanem bravúrosan teszi azt. Az Indiáncseresznye nyelve csemege. Delikát.

Veni, vidi, vici | Magyar Hang

Ilyen például: „Mondta a Roli, hogy jó, most van neki belőlünk elege, úgyhogy nézzük meg szerinte, legyünk szívesek, hogy nincs-e ő a konyhában véletlen, és tudtuk, hogy hát nincs ott, de ha már ezt mondja, az azt jelenti, hogy jobb akkor, ha lemegyünk tényleg gyorsan, megnézzük legalább, hogy áll a fánk.” Meg ilyen: „Az eget lőtte harmadikra a Turbék a Mária mögött szét, a néni meg bosszankodott meg szentségelt, hogy ezt a tokot akkor nem fogja már senki se lőni többet, mert kilyukadt rajta a felhő, és hogy odaadja inkább a Turbéknak most, így, ahogy van. Elvette a céllövöldéstől a Máriát a Jancsi, köszönte, és mondtuk, hogy csókolom, és jöttünk.” (Sár)

Az Indiáncseresznye hősei, nem tudom, hogy úgy szólalnak-e meg, ahogy annak idején, de azt állítom, hogy elhittem a könyvnek, hogy így és csakis így lehetett. A főhős állandó mozgásban van, hogy megismerve elfoglalja, és közben megértse magát és a környezetét, és ennek az utazásnak minden eleme a helyén van, lényeges, alapvető. Leírásaiban kellő mennyiségű irónia és önirónia, jó kevercse a távolságtartásnak és a szoros közelségnek, mint az indiáncseresznye nevű különleges szörp: mindenből épp a kellő mennyiség.

Vass Norbert június 15-én (szombaton), 14 órától dedikálja könyvét az Ünnepi Könyhéten, Budapesten, a Fiatal Írók Szövetsége standjánál. Vasárnap fél 3-tól pedig a Margó Irodalmi Fesztiválon (Petőfi Irodalmi Múzeum) Nagygéci Kovács József beszélget a szerzővel.

Az olvasók persze azért sem csalódhatnak, mert aki ismeri Vass Norbert írásait (a Magyar Hangban is rendszeresen találkozhatnak vele), tudja, hogy azon kevesek közé tartozik, akik lírai prózát művelnek. Aki pedig nem olvasott még tőle, az most egészen biztosan követőjévé szegődik, mert a könyv csak azért nem olvasandó ki egy szuszra, hogy ne fogyjon el hirtelen ez a valóságában is meseszerű, bármelyikünkben megszólalni képes gyerek hangján elmondott történet. Legszebben és így kimutathatóan, mondjuk, abban a történetben (Csusza), ahol egy társáról, a balesetet szenvedett és tizenegy hónapja kómában lévő barátjáról gondolkodik az elbeszélő. Ahogy tizenévesen mélységesen megrendül, és ezzel együtt benn marad az életben, ahogy ennek a feszültsége megmutatkozik és átélhetővé válik: mestermunka.

Tejfogak | Magyar Hang

Mindennek a tetejében még jól detektálhatóan precíz város-, térség- és társadalomtörténet is a kötet, egyik emblematikus részében például olvasunk a Happy Gang együttes fellépéséről a kaposvári Tesco áruház megnyitóján. A műsor (9 perc 42 másodpercnyi időtartamban) számos ponton segítette hőseinknek a felnőtt létbe való belépését. Nyomozó kedvű olvasók, amilyen én is vagyok, hamar rátalálhatnak; a város egyik hivatalos oldalán minden adat ellenőrizhető, idézem: „1998. július 20., Áder János, az Országgyűlés elnöke átadja a Tesco Global Részvénytársaság kaposvári áruházát.” Kedvem lenne megkérdezni Vass Norberttől, szerinte vajon a mostani éveket is meg fogják majd még írni annak idején?

HIRDETÉS

Vass Norbert: Indiáncseresznye. FISZ-könyvek/Apokrif könyvek, 2019. 2000 Ft

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/19. számában jelent meg, 2019. május 10-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/19. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

29,951lájkolóTetszik
2,835követőKövetés
18,800feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

„A világ kezd totálisan meghülyülni” – Magyar Hang-ajánló

Presser Gábor- és Stefano Bottoni-interjú. Riport a határról és az épülő tiszaújvárosi konténervárosról. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Kiteljesedés

Nagyon úgy tűnik, a haladás azt jelenti, minél inkább megyünk előre az időben, annál nagyobb hülyeségeket – vagy galádságokat – lehet állítani és elhinni egy füst alatt.