Ha egy galamb átrepül a lövészárkok felett, röptét nehéz nem szimbólumként értelmezni. Meir Shalev izraeli író madara azonban nagyon is valóságos, a harctéri üzenetváltás elengedhetetlen eszköze. A Csecsemő becenevű, fiatal galambász utolsó szárnyas futárát engedi útjára, halálos sebet kapott, egy üzenetet azonban még el kell küldenie, de nem az ellenséges csapatmozgásokról jelent, hanem a szerelmének postázza a búcsút. A Rajki András fordításában megjelent Egy galamb és egy fiú voltaképpen ennek az ajándéknak a története, ami azonban jóval többnek bizonyul, mint egy egyszerű üzenet. A regény szerelemről, otthonról, hazáról, háborúról és egy ország megszületéséről mesél.
Jáir Mandelszon idegenvezetőként dolgozik Izraelben, túráit, tekintettel a középkorú férfi átfogó ismereteire, elsősorban madármegfigyelők veszik igénybe. Egyik útján egy amerikai turista mindenki meglepetésére az arab–izraeli háborúról kezd mesélni, az idegennek tekintett férfiról kiderül, a Palmach elit csapatának katonájaként harcolt. Emlékei új idősíkot nyitnak a regényben, a nosztalgia szívbemarkoló történetet körvonalaz: egy fiúról, aki utolsó erejével a szerelmének üzent. „És hirtelen, miközben lent folyt a pokoli küzdelem, a harcosok meglátták a galambot. Füstgomolyagokból született, porfelhőkből bukkant elő. Csak szállt és szállt, miközben odalent az emberek csak nyögtek és kiáltoztak, repeszek surrantak, hasítva a hűs levegőt, puskagolyók rótták pályájukat láthatatlanul, gránátok robbantak, ugatott a géppisztoly és dörögtek az ágyúk.”
Dávid Ben-Gúrión miniszterelnök 1948. május 14-én, ahogy a brit katonák elhagyták Palesztina területét, kikiáltotta a független Izrael Állam megszületését, amelynek hatására azonnal kirobbant az arab–izraeli háború. Meir Shalev, Izrael ünnepelt szerzője, számos hazai és nemzetközi díj birtokosa az ország megmaradásáért vívott elkeseredett küzdelmet eleveníti fel, műve azonban távolról sem háborús regény. A pusztítást két, egymástól fél évszázadnyira kibontakozó szerelem párhuzamosan elbeszélt történetében oldja fel, s mintha a postagalamb nemcsak a teret, de az időt is átszelhetné, a madárral szárnyal át ötven éven.
A Csecsemő és az ismeretlen lány halhatatlan szerelmére a Jáir Mandelszon és fiatalkori kedvese között újra fellángoló érzelmek rezonálnak. Az idegenvezető feleségétől eltávolodva új életet, új otthont igyekszik találni, és e vágyában ér körbe Shalev művének szimbolikája. A postagalamb – amely a szövegben többször angolul home pigeonként, vagyis hazatérő galambként szerepel – nem csupán üzenetet visz, hanem hazatér, otthonra lel, mindannyiszor kirepül. Szárnycsapásai ösztönös cselekvésből magánéleti és nemzeti szimbólummá nemesülnek, ám egy pillanatra sem felejthetjük el röptének kegyetlen valóságát.
Főként, amikor rádöbbenünk, hogy a történetek összekapcsolódnak, az ismeretlen lányt és a fél évszázaddal később élő Jáir Mandelszont nem csupán szerelmeik motívumai kötik össze, a galamb utolsó üzenete is.
Meir Shalev: Egy galamb és egy fiú. Ford.: Rajki András. Helikon Kiadó, 2019. 4299 Ft
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/17. számában jelent meg, 2019. április 26-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/17. számban? Itt megnézheti!
