HIRDETÉS

A fekete befeketítése – A „vörös farsangtól” a „vörös tatárjárásig”

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük!

HIRDETÉS

Megismerhetünk-e egy kort, ha a különböző szélsőségek között csapongó ellenpropagandájában mélyülünk el? Ez a kérdés merülhet fel először bennünk, amikor kezünkbe vesszük Csunderlik Péter új, impozáns kiállítású kötetét. A történésztől utóbbit megszokhattuk, már a Galilei-körről szóló monográfiáját sem aprózta el. Ha pedig a Kérdések és válaszok 1918–1919-ről kötetben csak rövidebb terjedelem állt is rendelkezésére, most ismét belevethette magát a XX. század eleji magyar világba.

Kételyünk pedig hasonló lehet, mint legutóbb. Vajon jó úton közelítünk-e a Tanácsköztársaság felé, mikor a húszas évek sokszor veszettül fröcsögő pamfletirodalmát rágjuk át? Pontosabban: érdemes-e rögtön ide, erre a szintén feltáratlan területre ugranunk akkor, amikor a téma még mindig ennyire ismeretlen, illetve ennyi vitát vált ki?

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Száz év elteltével viszont az is kérdés, meddig és mire lenne érdemes várni.

Tanácsköztársaság-könyv: ferdítés nélkül, némi részrehajlással | Magyar Hang

Mert mintha hiába telt volna el a rendszerváltás óta harminc év, még az is indulatokat vált ki ma, ha a történész számba kívánja venni az áldozatok számát, és a korábbinál kevesebbet talál. Igaz, az sem feltétlenül segít, ha ennek jegyében azt hangsúlyozza, hogy a Tanácsköztársaságot igaztalanul ítélték meg olyan sötéten.

HIRDETÉS

Csunderlik Péter friss kötete pedig kínálja ezt az értelmezést, így aki eleve ellenszenvezik a szerzővel, most is találhat mondatokat, amelyektől látványosan el tud határolódni. „Horrortörténetnek festették meg a Tanácsköztársaság egész történetét, csak hogy elviselhető legyen” – összegez a szerző, aki szerint nem tudtak mit kezdeni az „alternatív elit” megjelenésével. A bolsevikok már azzal megrémíthettek sokakat, hogy szinte a semmiből bukkantak elő. A húszas éveiben járó Cserny József vagy épp Korvin Ottó esetében persze ez mégsem volt olyan meglepő. De a Tanácsköztársaságnak ma is egyik fő talánya, hogy miként tudott egy napnál is tovább fennmaradni, ha valóban csak gyengekezű akarnokok és bűnözők gyülekezete volt.

Ezt vizsgálja Csunderlik, miközben persze túldimenzionálnunk sem érdemes azt a 133 napot. Elvégre nem évtizedekre rendezkedtek be olyanok, akik élre kerülését magyarázni is nehezen tudjuk.

Veszett ügy, kínos emlék: összeomlás és forradalom | Magyar Hang

A szerző lenyűgöző alapossággal veszi végig a szemtanúi visszaemlékezéseket, az áldozat nézőpontjából megírt munkákat vagy épp a bolsevik vezetők későbbi memoárjait. Sokszor a más szövegeiben is megszokott ironikus könnyedséggel elemezve a valóban túlzó, olykor véresszájú, máskor önfelmentő írásokat. A horrortörténetek túlzásain való ironizálás néha viszont mintha elfedné, hogy nem a fehéret igyekeztek feketére festeni. Szamuely Tibor ténylegesen vörösterrort akart, ha fékezték is, Kun Béla népszerűsége pedig, ha valaha meg is volt, hamar elenyészett.

HIRDETÉS

A berendezkedő Horthy-kor valóban ellentéziseként tálalta a proletárdiktatúrát, ha kellett, akkor vadul zsidózva vagy épp csatornapatkányozva. Mikor megrémiszteni akart, vörös tatárjárásról, mikor nevetségessé tenni, vörös farsangról beszélve.

Szükséges látnunk a propagandaszövegek ellentmondásait, hazugságait és azt, hogy mi célt szolgáltak. De azt sem érdemes felednünk, hogy ha voltak szépnek hangzó szociálpolitikai gondolatok is, akár néhány halott is be tud feketíteni mindent. Hát még sok száz halott, cenzúra és megfélemlítés, keletről hozott kommunizmus és a teljes felforgatás vágya.

Csunderlik Péter: A „vörös farsangtól” a „vörös tatárjárásig”. Napvilág Kiadó, 2019. 3900 Ft

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/26. számában jelent meg, 2019. június 28-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/26. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Lakner Dávid
Lakner Dávid
1990-ben született újságíró, a Magyar Hang munkatársa. 2015-től dolgozott a Magyar Nemzetnél, előbb az MNO-nál, majd a kultúra rovatban. Média, film, irodalom, Bergman, Camus, Vonnegut.

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

38,994lájkolóTetszik
3,653követőKövetés
19,800feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

„Nem fogok meghátrálni” – Magyar Hang-ajánló

Interjú Máté Gáborral és Körömi Attilával. Látogatóban a papból lett polgármesternél. Riport a halálra ítélt Csicsali vonatról. Keresse a Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

A múlt még csak el sem múlik

Miközben egy lelkes jogász a náci háborús bűnösök elítélésén fáradozik, egy svéd milliomos mindent elkövet, hogy minél több gyilkost kicsempésszen Európából. Elisabeth Åsbrink 1947 című kötetéről.