A Garázs bagázs és a Zabaszauruszok mesekönyvsorozat szerzője, M. Kácsor Zoltán új könyvében klasszikus mesefigurákat állít kihívás elé. Az íróval az augusztus végén megjelenő A boszorkány seprűje című kötet apropóján az első olvasmányélmények fontosságáról, a történet éhségről, a rendhagyó irodalomórákról és a hazai közoktatási rendszer visszamaradottságáról is beszélgettünk.
Részletek a Magyar Hang augusztus 23-i (2019/34.) számában, pénteken, a Gyerekhang című, hatoldalas gyerekkönyvmellékletünkben megjelent interjúból!
(...)
– Országszerte tart rendhagyó irodalomórákat, így személyes kapcsolata is van a gyerekekkel. Milyennek látja a mai fiatalokat, fejlődési lehetőségeiket?
– Akár városba megyek, akár messzi falvakba, javarészt érdeklődő, barátságos, elfogadó gyerekekkel találkozom, akik szomjasak a mesék világára, fejlődési lehetőségeik azonban már erősen különbözők. Nagyon meglátszik, hol jut idő, no meg pénz könyvre, utazásra, és sajnos elég szomorú, de akár új ruhára. A családi környezet mellett a helyrajz is sokat számíthat: Budapesten bizonyos szempontból nyilván sokkal szélesebb látókörre tehet szert egy gyerek, mint, mondjuk, egy Szabolcs megyei településen, ahol lehet, hogy sokan még a falu határain túl sem jártak. Reménykedem benne, hogy egy ilyen rendhagyó irodalomóra, ahol a mesék világában kalandozunk, mindenkinek egy kicsit ablakot nyit a világra.
– Ön szerint mivel lehet ma, ebben az információtól túlterhelt világban fenntartani egy gyermek figyelmét egy mesekönyvvel? Jelenthet még konkurenciát a mese a közösségi médiumnak?
– Remélem, de lehet, hogy naiv vagyok, hogy a gyerekek túlnyomó része még nincs jelen a közösségi médiában. Nagyon szeretnék hinni abban, hogy a mesének nincs konkurenciája. Mindannyian mesefüggők vagyunk, persze vannak gyerekeknek és felnőtteknek szóló mesék, de a lényeg, hogy ha szétnézünk a világban, lépten-nyomon történetekre bukkanunk. ...
(...)
Most megjelenő könyvében mesebeli archetípusokat foszt meg alapkellékeiktől, mi a szerepe ezeknek a trükköknek? Fogékonyabbak a gyerekek a valószínÄtlen jellemzésekre? Műveinek hangsúlyos eleme az érzékenyítés. Meséken keresztül hogyan lehet hatékonyan felhívni a gyerekek figyelmét a társadalmi problémákra? Milyen a magyar gyermekirodalom helyzete? Mennyire mernek a mai írók társadalmi kérdésekkel, tabutémákkal is foglalkozni? Hogy lehet elérni a fiatalokat és sikeres gyerekkönyvet írni? Hogy lehet elérni, hogy a meséket szrető gyerekek később olvassanak? Mit gondol a magyar közoktatásról? A válaszokat keresse a Magyar Hang augusztus 23-án megjelent 2019/34. számában!
Hetilapunkat megvásárolhatja jövő csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/34. számban? Itt megnézheti!
