Miért ég a Közel-Kelet?

Ha van a Földnek olyan szeglete, amely még bizonyosan konfliktusforrás lesz hosszú évtizedeken át, az vitathatatlanul csak a Közel-Kelet lehet. Itt ugyanis egy helyen összegződik minden, ami megnehezítheti nemcsak az itt élők, hanem gyakorlatilag az egész világ sorsát. A vallási és etnikai ellentétek, a társadalmi különbségek, a nagyhatalmak érdekövezet-politikája mind-mind olyan törésvonalakat alakított itt ki, amelyek már önmagában is veszélyesek lennének. Ennek pedig egyenes következménye, hogy az a sokrétű válság, amellyel ma a Közel-Kelet népei szembesülnek, az egyik legrosszabb a modern történelemben.

A rossz kormányzás és a politikai erőszak, a demokráciadeficit, a polgárháborúk és a közvetítők útján vívott (proxy-) háborúk, a szélsőséges ideológiák terjedése – amelyek követőinek számarányánál sokkal nagyobb pusztítást végeznek –, az ipar visszafejlődése és a növekvő szegénység, a népesség gyors növekedése mind-mind olyan fejlemény, amellyel naponta találkozhatunk a hírekben.

Ezért különösen hasznos lehet egy útmutató, amely érthetően és elfogulatlanul mutatja be a közel-keleti valóságot. Ilyen könyv megírására tett kísérletet James L. Gelvin, a Kaliforniai Egyetem történészprofesszora, a modern közel-keleti történelem vezető kutatója nemrég megjelent, Az új Közel-Kelet című könyvével. Egy ilyen témát természetesen nem lehet megérteni a történelmi előzmények nélkül, így a szerző egy kitekintéssel mutatja be az elmúlt évtized változásait, majd azt követően vázolja fel az „új Közel-Keletet” kirajzoló társadalmi, politikai, társadalmi és gazdasági összefüggéseket.

Itt Gelvin világosan szintetizálja a Közel-Kelet országaiban zajló drámai események mögött húzódó politikai és gazdasági okokat, nagy hangsúlyt fektetve a szíriai folyamatokra. Többek között olyan kérdésekre kapunk itt választ, hogyan végződhet majd a szíriai háború, hogyan tudott az Iszlám Állam akkora nagy területet meghódítani, milyen volt az élet a terrorkalifátusban, vagy mi történik, ha összeomlik a világtörténelem legveszélyesebb terrorszervezete. Mindemellett választ kaphatunk arra is, milyen szerepet játszik az olaj a Közel-Keleten, mi áll a menekültválság hátterében, illetve milyen veszélyek fenyegetik leginkább az embereket a régióban.

A történészprofesszor könyvének óriási érdeme, hogy összefüggéseiben mutatja be a közel-keleti folyamatokat meghatározó külpolitikai kontextust, illetve azt, hogy a rossz kormányzás, a stagnáló gazdaság, az elégtelen egészségügyi ellátás, az éghajlatváltozás, a népességnövekedés, a menekültügyi válságok, az élelem- és vízhiány, valamint a különböző háborúk hogyan hatnak a térségre, és hogyan változtathatják azt meg már a közeljövőben is. Ezért a mű figyelmeztetésként is szolgál korunk döntéshozóinak, hogy melyek azok a problémák, amelyek mellett semmiképpen nem mehetnek el, ha biztonságban akarják tudni saját állampolgáraikat. Csak bízhatunk abban, hogy politikusaink is elolvassák ezt a rendkívül hasznos könyvet.

James L. Gelvin: Az új Közel-Kelet – Amit mindenkinek tudnia kell. Ford.: Dr. Thoroczkay-Szabó Mária. Pallas Athéné Kiadó, 2019. 3499 Ft

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/32. számában jelent meg, 2019. augusztus 9-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/32. számban? Itt megnézheti!