2031. szeptember 11. A nagyvárosi utca tele járókelőkkel, amikor a közelben egyszer csak leáll több autó: a járművek önvezérlők, nincs bennük slusszkulcs és kézi indítás. A sofőrök csak várnak, bízva abban, hogy az autók elindulnak. Néhány perc múlva a gépjárművek bekapcsolnak, és elindulnak: csakhogy lehajtanak az útról, felmennek a járdára, s bennük a sofőrök pánikba esve próbálják átvenni az irányítást. Az autók azonban nem állnak meg, az emberek felé tartanak, gyorsítanak, majd behajtanak az emberek közé. Majd folytatják őrjöngésüket, még több embert ütnek el és gyilkolnak meg, mindenki jajveszékelve menekül. Húsz perc múlva aztán megállnak, kinyílnak az ajtók, ekkor már több százan fekszenek vérbe fagyva. Sem a sofőrök, sem az áldozatok, sem a járókelők nem tudják, hogy az imént terrortámadás történt.
Tudományos fantasztikum ez, vagy a közelgő valóság? Aki az elsőre szavaz, valószínűleg nem tudja, hogy önműködő autók már most is léteznek. Kiberterroristából pedig már eddig is akadt bőven. Így ha belegondolunk, most sem állunk távol attól, hogy egy nap a fenti terrortámadás valósággá váljon.
E veszélyekre figyelmeztet a nemrég magyarul is megjelent, Új geopolitika című könyvében Abishur Prakash, aki bepillantást enged a szemünk előtt kialakuló új világrendbe.
Kölcsönös elrettentés - Milyen lesz a háború a XXI. században? | Magyar Hang
Képes-e a katonai erő a múltban megszokott hagyományos szerepet játszani a globalizálódó világban?
A világpolitika ugyanis mostanra fordulóponthoz érkezett. Itt már a technológia fejlettsége fog dönteni a hatalom kérdésében. A megszokott nyersanyagok és források, mint az olaj, a földgáz és a pénz szerepe kevésbé lesz meghatározó, helyüket a robotika, a mesterséges intelligencia, a virtuális valóság és a génmanipuláció veszi át. Ilyen körülmények közepette egészen más kérdésekkel nézünk majd szembe, mint mostanság.
Milyen geopolitikai hatásuk lesz a géntervezett csecsemőknek? Milyen előnyökhöz jutnak azok az országok, amelyek űrbányásznak, és bázisokat hoznak létre más bolygókon? Hogyan változtatják meg az országok közötti interakciókat az önműködő robotok? Mekkora pusztítással járhat a drónokhoz hasonló technikák alkalmazása vagy akár az autók automatizálása, ha a kiberterroristák feltörik a rendszert, és átveszik az ellenőrzést?
„Ha nagyon gyors lesz a klímaváltozás, akkor nem egy-kétmillió ember fog jönni felénk, hanem százmilliók" | Magyar Hang
Csányi Vilmos demokráciáról, kapitalizmusról, mesterséges intelligenciáról, klímaváltozásról és a túlélésről.
A műben olyan kockázatok, feszültségek, és lehetőségek tárulnak fel, amelyek nem csupán globális tekintetben, hanem a saját mikrokörnyezetünkben is igen tudatos választásra késztetnek. Közös jellemzőjük ezeknek, hogy már korántsem a távoli jövőről szólnak, hanem a mi életünkben is bekövetkezhetnek. Ez pedig különösen izgalmassá teszi a könyvet, amit akár úgy is olvashatunk, mintha híradás lenne a közeli évekből. De Prakash arra is megtanít, hogy a jövőben még az eddigieknél is jobban oda kell figyelnünk a technikai vívmányokra, mert ezek jóval gyorsabban, messze nagyobb hatást gyakorolnak majd a mindennapjainkra, mint a korábbi technikai találmányok. Ezért most már végképp eljött az idő, hogy megismerjük, miről is szól majd a XXI. század új geopolitikája.
Abishur Prakash: Új geopolitika
Ford.: Berki Éva. Pallas Athéné Könyvkiadó, 2018. 3499 Ft
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/29. számában jelent meg, 2019. július 19-én.
Aktuális lapszámunkat minden héten csütörtök estig megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál a legfrissebb, 2019/40. számban? Itt megnézheti!
