Hogyan választották meg Trumpot valójában?

Hogyan választották meg Trumpot valójában?

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Nem mindennapi dokumentumot ismertettek Donald Trumppal 2017. január 6-án az Egyesült Államok Hírszerző Közösségének vezetői. Az ügynökségek által készített anyag arra jutott, hogy az orosz kormány rejtett befolyásolási kampányt folytatott az ő elnökké választása érdekében. Miután Trump végighallgatta a jelentést, a Nemzeti Hírszerzés, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA), valamint a Nemzetbiztonsági Ügynökség igazgatói elhagyták az irodáját, James Comey, a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) igazgatója egy másik dokumentumot is bemutatott Trumpnak. A dokumentum egy korábbi brit kém jelentései alapján készült, a bennük szereplő állítások alapján Trump és kampánya tevőlegesen együttműködött Moszkvával.

A jelentésben továbbá az állt, hogy az orosz hírszerzés kompromittáló anyagokat gyűjtött Trumpról, köztük egy olyan felvételt, amelyen az üzletember prostituáltakkal keveredik kényes akcióba egy moszkvai hotelszobában. Comey azt mondta, az FBI nem azért adta át neki ezeket az információkat, mert hinne bennük. A nyomozóiroda tulajdonképpen egyik szenzációhajhász értesülést sem erősítette meg, emellett az igazgató jelezte azt is, Trump nem áll vizsgálat alatt. Viszont az anyag már a médiában lappangott és bármikor publikussá válhatott. Az igazgató távozása után ideges volt, majd egyszer csak összeállt a kép benne: zsarolják őt. Comey neki üzent. Van róla valamijük.

Ezzel vette kezdetét az a több éves vizsgálat, amely azt hivatott kideríteni, milyen szerepet játszott Oroszország abban, hogy végül Donald Trumpot választották meg az Egyesült Államok 45. elnökének. Ez mutatja be Michael Isikoff és David Corn nemrég magyarul is megjelent Orosz rulett című könyvében, amelyben nemzetközi intrikák, kiberkémkedés és szuperhatalmi vetélkedések szálai fonódnak össze. A csúcstechnológiás kémkedések és politikai küzdelmek sokaságát elmesélő történet hátterében Trump különös kapcsolata húzódik Oroszországgal, saját belső tanácsadóival, valamint Oroszország elnökével, Vlagyimir Putyinnal.

A szerzőpáros nyilvánosságra hozza ennek a botránynak a részleteit, emellett választ próbál adni arra a kérdésre is, hogyan avatkozhatott be egy külföldi kormányzat az Egyesült Államok politikai rendszerébe, és szerezhetett jelentős befolyást Washingtonban. A könyv így bizonyosan olvasmány mindazoknak, akik tudni akarják, mi is zajlik valójában a politikai színfalak mögött, amikor igazán nagy a tét.

Michael Isikoff – David Corn: Orosz Rulett, fordította: Stemler Miklós, Alexandra Kiadó, Pécs, 2018. 4500 forint

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

Ha Petőfi egyszer csak felbukkanna 2024-ben, Orbán Viktornak nem is kellene olyan nagyon erőlködnie, hogy meggyőzze őt a NER igazáról – mondta a költő visszatéréséből féktelen szatírát gyártó animátor, aki szerint az alkotását talán még Bayer Zsolt is nevetgélve nézné. A YouTube-on két hete bemutatott videó nagyot megy, eddig több mint 110 ezren látták, és hamarosan jön a folytatás. Mitől különleges hely a Szondi utca, hogyan fordul „a teremtője” ellen Petőfi, mi a baj Gyurcsánnyal, miért gesztikulál olyan hevesen Tölgyessy Péter és hogyan lett ekkora a siker a videó? Erről kérdeztük az animáció alkotóját, aki örül a pozitív visszajelzéseknek, bár felkészült az ellenkezőjére is, őrzi anonimitását, a közönségtől pedig csak madártejet vár támogatásként.