Termékeny, szép életút, páratlan pályakezdés: Jankovics Marcellt, legismertebb animációs filmeseink egyikét a beszűkült lehetőségekből adódó kényszerkörülmények és a szerencse együtt vitte a mozgókép művészete felé.
Családját a Rákosi-rendszerben kitelepítették, édesapját bebörtönözték. A jól rajzoló fiú a pannonhalmi bencéseknél tett érettségi után nem mehetett egyetemre. Építésznek készült, de csak betanított munkás lehetett egy anyagvizsgáló laboratóriumban.
Főnöke (a szerencsés véletlen vele érkezett) amatőr bábfilmes volt; felfigyelt rajztehetségére. Tőle tudta meg, hogy a Pannónia Filmstúdió munkatársakat keres. Jelentkezett, felvették. Hogy ott maradhasson, Matolcsy igazgató és a személyzetis közreműködésével „foltmentes” életrajzot kellett írnia.
A pályakezdő fázisrajzoló-gyakornok végigjárta a szamárlétrát. Néhány évvel később már ő készítette társrendezőként a komikus kispolgárról, Gusztávról szóló legendás sorozatot. Olyan pályatársak mellett dolgozhatott, bontakozhatott ki, mint Kovásznai György, Szoboszlay Péter, Reisenbüchler Sándor, Richly Zsolt, Gémes József és Ternovszky Béla. Sorra születtek a máig emlékezetes alkotások, a Triptichon (Mélyvíz, Sisyphus, Küzdők), a Mással beszélnek, a Prometheus, az Arcmás.
A pálya nem sokkal később nagy figyelmet keltő fordulóponthoz ért: 1973-ban elkészült a János vitéz. (A digitálisan felújított filmet idén szeptemberben a mozik is vetítették.) A folytatás ebből pedig egyenesen következett: a Magyar népmesék, a Fehérlófia, a Mondák a magyar történelemből, az Ének a csodaszarvasról és Az ember tragédiája.
Termékeny szerző: írt könyvet a bártfai Szent Egyed-templomról, a kassai Szent Erzsébet-bazilikáról, tanulmányt Csontváryról, Mednyánszky Lászlóról; olvashattuk a Jelképtárát, A szarvas könyvét, A fa mitológiáját. Az életműről gazdag képanyaggal illusztrált kötet (maga a képmelléklet több mint 100 oldal) látott napvilágot Fejérvári Gergely szerkesztésében.
A könyv két szerzője Varga Zoltán filmtörténész és Hoppál Mihály etnológus-folklorista. Varga az animációs filmes, vizuális művész Jankovics Marcellt állítja elénk; Hoppál írása a közéletben is szerepet vállaló művészt, a népmesekutatót, a nagy műveltségű gondolkodót mutatja be.
Azt hittük, a Tragédiát követően (Jankovics utalásaiból is erre következtethettünk) nem születik több alkotása. Tévedtünk. Hamarosan hírét vettük, hogy új mű születik, a Toldi; a premier előreláthatólag éppen egy év múlva lesz. Nem mondhatunk mást, mint Varga Zoltán a most megjelent kötetben: a Toldit „nemcsak a magyar animáció adaptációs hagyományának újabb nagyszabású alkotásaként – hanem Jankovics Marcell animációs filmes életművének megkoronázásaként is várjuk”.
Hoppál Mihály, Varga Zoltán: Jankovics Marcell. MMA Kiadó, 2019. 6800 Ft
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/50. számában jelent meg december 13-án.
A Könyvesház rovatunk további cikkeiért kattintson ide! Ha a történelem érdekli, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie! Ha pedig a tudományos cikkeinket keresi, azokat itt találja!
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/51-52. számban? Itt megnézheti!
