HIRDETÉS
Kezdőlap Kultúra Könyvesház Öt „évad” az ...

Öt „évad” az erdélyi pokolban

Nyugalom csomag

Legyen Ön is előfizetőnk, most akár egy hónapra is otthonába rendelheti a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti ITT! Köszönjük!

HIRDETÉS

Öt év, öt fejedelem, hét fejedelemcsere, több kulcsfontosságú vár, köztük Várad eleste, 20 százalékos területveszteség és – a kevesebb mint egymilliós lakossághoz mérten – több százezer ember török rabigába hajtása. Tömören így lehetne összefoglalni Erdély 1657 és 1662 közötti történetét. Már ez a pár sor is elég ahhoz, hogy feltegyük a kérdést: kell ez nekünk? Érdemes-e fájdítani a szívünket, hogy végigkövessük a Tündérkert feldúlását?

S miközben a szívünk azt súgná, „Ne!”, B. Szabó János történész e pokoli öt esztendőről szóló új kötete valósággal magába szippantja az olvasót. Az alaphelyzet roppant kedvező: az ambíciótól fűtött II. Rákóczi György fejedelem 1657 év elején – miután szövetséget köt az igencsak elemükben lévő svédekkel – hadaival rátör Lengyelországra. Hiába tiltakozik az Erdélyt „felügyelő” török porta, úgy tűnik, a 36 éves fejedelemnek áll a zászló. Krakkó és Varsó is a lába előtt hever, és egy pillanatra mintha belekóstolhatna az ambróziába, lelki szemei előtt már a lengyel trón lebeg. Rákóczi elhiszi, hogy ő lehet az új Báthory István, aki a szerencsés együttállásoknak köszönhetően 1575 és 1586 között lengyel király lehetett.

HIRDETÉS

A kabát azonban túl nagynak bizonyul Rákóczira, a svédek faképnél hagyják, a lengyelek hátba támadják, és a Partiumra törnek, Rákóczi csapatait elhagyva menekül vissza Erdélybe, miközben hadai maradványa és vezetőjük, Kemény János tatár fogságba kerül. Ekkor valóságos pokoljárás indul, a törökök és térségbeli vazallusaik, a tatárok, a moldvai és havasalföldi hadak, illetve a hódoltságbéli csapataik módszeresen szétszedik a fejedelemséget.

A kötet központi figurája II. Rákóczi György, követve életútját megannyi meg nem hozott, elszalasztott döntését, folytonos habozásait látva – furcsa ezt így leírni, de – olykor kinyílik a bicska az ember zsebében, és akadnak olyan pillanatok, amikor a vérmesebb olvasót a guta is megütheti.

Ehhez persze kell a szerző kérlelhetetlen, szikár, ugyanakkor szakmailag is kifogástalan történetmesélése. A szerző – aki korábban a magyarok számára olyan sorsfordító történelmi eseményekkel is foglalkozott, mint a tatárjárás vagy a mohácsi csata – kutatói és műkedvelői szemmel is élvezhető stílusban tárja elénk az erdélyi történelem e vérzivataros időszakát. Becsukott szemmel is halljuk a tömegek jajveszékelését, tapasztaljuk meg a hősök személyes tragédiáit, miközben okosan sáfárkodik a valódi forrásokkal, a magánlevelekkel, a korabeli történeti munkákkal.

HIRDETÉS

Látjuk, Rákóczi nagyravágyása, végletes ragaszkodása a fejedelmi székhez, a hatalomhoz, hogyan taszít tízezreket a halálba vagy rabszolgasorba. Még ha az utolsó, vesztét okozó szászfenesi csatában derekasan hadakozik is, ellenszenves figurának tűnik, aki 36 évesen is mintha anyakomplexussal küszködne. Szerencsére nincs sem heroizálás, sem pátosz, a sokak által ismert történelmi figurák pőre valójukban mutatkoznak meg. Ahogy az ismeretlen hősök sem maradnak említés nélkül. Külön érdekes, ahogy a hadtörténész olykor kikacsint, egyes eseményeket értékelve megjegyzi, ha akkor esetleg más döntés születik, nem biztos, hogy az több ezer ember halálát vagy rabságát okozza.

„Ti ezzel a Koronával mostantól kezdve egyetlen véretekből származó királyt sem fogtok megkoronázni” | Magyar Hang

A magyar történelem egyik legviharosabb időszakában kellett helytállnia. A neki tulajdonított baljós prófécia a mai napig elkíséri: ötszáz éve született és negyven évesen, 1559 szeptember közepén hunyt el az utolsó magyar származású király, Szapolyai János felesége, Jagelló Izabella.

A kötetet nem azért érdemes elolvasni, hogy azon siránkozzunk: Nándorfehérvár (1521), Mohács (1526) vagy épp Buda (1541) után 1660-ban Várad is a magyar történelem karmikus napján, augusztus 29-én esik el a törökkel szemben, hanem hogy tanulsággal szolgáljon, milyen az, ha egy lehetőségein túlnyújtózó vezető hibái romlásba taszítanak egy országot. Az Erdély tragédiája 1657–1662 a maga nemében torokszorító, de semmi kétség, nagyon ajánlott olvasmány.

B. Szabó János: Erdély tragédiája 1657–1662.
Corvina Kiadó, 2019. 3490 Ft

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/4. számában jelent meg január 24-én.

Könyvesház rovatunk további cikkeiért kattintson ide! Ha a történelem érdekli, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie! Ha pedig a tudományos cikkeinket keresi, azokat itt találja!

HIRDETÉS

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/4. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
Balogh Roland
Balogh Roland
1980-ban született újságíró, a Magyar Hang alapító munkatársa, valamint a magyar zenekarokkal foglalkozó Ígéretes titánok blog alapító főszerkesztője. Korábban, 2008-tól tíz éven át a megszűnéséig a Magyar Nemzet újságírója, szerkesztője, nyolc évig a külpolitikai-, majd a kultúra rovat munkatársa. Érdeklődési témakörei: régészet, Kelet-Európa történelme, kiberbiztonság, csúcstechnológiai trendek és underground zene.

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

35,845lájkolóTetszik
3,177követőKövetés
19,800feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

„Nagyon súlyos és hosszú válság jön” – Magyar Hang-ajánló

Interjú Róna Péterrel, Döbrentey Ildikóval és Levente Péterrel. Együtt kell élnünk a fenyegetéssel? Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Operatív törzs: Budapesten sokan szegik meg a szabályokat

A hatóságok folyamatosan figyelik, ellenőrzik az utcai jelenlétet, s ez alapjan, ha szükséges, javaslatot tesznek a szabályok változtatására.