Gyógyító környezet segít megtalálni a lelki békénk

Az orvos kezel, a természet gyógyít – tartotta Petronius Arbiter ókori római író. A növények nemcsak a testünket, de lelkünket is gyógyítják. Ma már kutatások sora bizonyítja, hogy legyen szó akár kertben vagy lakásban található fajtákról, fizikai és mentális egészségünkre egyaránt pozitív hatással vannak a növények, jelenlétük már önmagában csökkenti a stresszt vagy a szorongást, a depresszió tüneteit.

Sőt még ennél is többet tesznek értünk: javítják a kognitív funkciókat, a memóriát, felmérések pedig már azt is bebizonyították, közelségük a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar, a demencia és a poszttraumás stressz tüneteinek csökkentésében is sokat segít. Ráadásul számos faj az otthoni levegőt is megtisztítja, ilyen például a zöldike, a pozsgafa, a lilanyelű vénuszfodorka, a lantlevelű fikusz, illetve az anyósnyelv, amely levelei és szárai kiszűrik a port, valamint képes elnyelni a műanyagokból, tisztítószerekből vagy akár a bútorokból is a levegőbe kerülő formaldehidet, xilolt vagy benzolt.

Korok jöttek-mentek, de a növények soha nem vesztették el jelentőségüket, tartásuk ma pedig kifejezetten reneszánszát éli. Talán azért, mert gondozásuk az élet körforgásával szembesít nap mint nap, optimizmusra tanít és reményt ad, gondoskodásra késztet, és türelmet követel, általuk visszatalálhatunk a normalitáshoz. De ahogy a virágok segítenek megtalálni lelki békénk, úgy kell nekünk is jó gazdának lenni. Ebben segít például a Kay Maguire Szobanövények gondozása című kötete, amely tökéletesen szerkesztett kisokosként összefoglal minden alapvetést a virágtartással kapcsolatban. Bemutatja a lakásban tartható legismertebb fajokat, a földkeverékekre, mulcsokra vonatkozó általános tudnivalókat, a szaporítás módjait. Egyes növényekhez precíz útmutató tartozik – kiderül, hogy vannak hálás és hálátlan növények, és bármelyiket is választjuk, érdemes hosszú életű barátságokat kötni velük.

Sokatmondó adat, hogy 2018-ban a Föld népességének több mint fele városban élt. Nemcsak az emberek, a növények jelentős részének élete is ellenőrzötté vált. A kandelábervirágok és járdanövények, dézsafák és vályúvirágok tárgyiasított részei lettek életünknek. Díszként vagy gazként, mindenesetre a növények még ebben a bebetonozott életben is körülvesznek minket. Ezt a sajátos flórauniverzumot vette górcső alá Dányádi Sára építész, tervezőgrafikus. Az általa összeállított Belvárosi növényvilág nem botanikai szakkönyv, inkább kultúrtörténeti növényhatározóként segít jobban megismerni a minket körülvevő zöld környezetet.

Csüngő barkafűz, hamvaska, illatos kakassarkantyú, egérárpa, pompás varjúháj, ragadós galaj, sudár rozsnok – a leggyönyörűbb szóösszetételek. Budapest legelterjedtebb utcai fajai is ők, akiket élőhelytípusok – dézsafák, vályúvirágok, kandelábervirágok, terasznövények, járdanövények – szerint vesz sorra Dányádi Sára, összegyűjtve az egyes növények történelmi múltját, a hozzájuk köthető legendákat, morfológiai tudnivalókat.

Kay Maguire: Szobanövények gondozása, Kossuth Kiadó, 2019. 3990 Ft. Dányádi Sára: Belvárosi növényvilág, Corvina, 2019. 1990 Ft

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/6. számában jelent meg február 7-én.