HIRDETÉS
Kezdőlap Kultúra Könyvesház Születhet tol...

Születhet tolerancia a másságból?

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük!

HIRDETÉS

Minél szélesebb körben válik elérhetővé, és egyszerűsödik szükségszerűen szlogenné egy téma, annál nehezebb revelatív vagy akár csak érvényes kijelentéseket megfogalmazni vele kapcsolatban. Az identitás, az idegenség és a nemi szerepek társadalmi és biológiai jelentései manapság súlyosan átpolitizált, vagyis legtöbbször az óriásplakátok szintjére leszállított vitái alig teszik lehetővé, hogy figyelemfelkeltő és a figyelmet hosszú távon fenn is tartó, izgalmas módon fejtse ki valaki a véleményét.

A társadalmi diskurzus civil résztvevői sincsenek könnyű helyzetben, a művészek dolga azonban talán még nehezebb, hiszen a mindent elborító silányság idején kell egy másik regiszterbe emelniük a témát, amely szinte egybeforrt az artikulálatlan vagdalkozással. Szerencsére akadnak szerzők, akik sikerrel veszik az akadályt, és minden bornírt kampányszöveget feledtetve váratlanul friss hangon szólalnak meg. Közéjük tartozik Joanne Ramos Fülöp-szigeteki származású amerikai írónő is, aki A Farm című, első regényében úgy beszél anyaságról, etnikumról és osztálykülönbségről, hogy a vérben forgó szemű agitátorok és mindentudó véleményvezérek helyett hús-vér emberek valódi szenvedései jelennek meg.

A Farm egy különös wellnessközpont működésén keresztül mutatja be, hogyan kel életre a disztópia a mindennapokban. Jane, a New Yorkban élő, fiatal filippínó nő munkája elvesztése után beköltözik a Golden Oaks nevű intézménybe, ahol a nők luxuskörülmények között élhetnek, de csupán kilenc hónapig. A központ béranyákat foglalkoztat, akik tehetős ügyfeleik számára ajánlják fel a „Hordozók” által megszült gyermekeket. „Ha az embert kiválasztották Hordozónak, onnantól fogva egy luxusházban lakott vidéken, ahol annyi dolga volt, hogy pihenjen, és egészségesen tartsa a hasában fejlődő babát” – első látásra Jane számára erről szól a Golden Oaks. Csakhogy amint a technikai részletekben megjelenik az ember, óhatatlanul is felmerülnek morális kérdések, amelyekre a wellnesskörülmények nem adnak választ.

A fiatal nő elsősorban egyedül nevelt lánya, Amalia jövőjéért aggódva vállalja a béranya szerepét. A bezártság és a kislánytól való távolság azonban zárójelbe teszi a várható fizetséget, Jane számára így idővel nem marad más megoldás, csak a menekülés.

Az idegenség több szinten jelenik meg a regényben, amely fájdalmas kérdésekkel faggatja az olvasót az élet valódi jelentéséről. Jane-t származása és társadalmi státusza miatt egy világ választja el attól, akinek megszüli a gyermeket. A megélhetés miatt saját magát ajánlja fel egy másik életért, amely belőle fejlődik ki, ám amelytől azon nyomban elszakítják, amint világra jön. Ennél kíméletlenebb idegenséget nehéz elképzelni: a nő saját maga számára válik idegenné.

A „nemes európai kultúra” és a „gyarmatosítás a fajvédelemmel” egy történet része

Joanne Ramos több interjúban is utalt rá, hogy a regény aktualitását a világszerte tapasztalható migrációs intézkedések, az Egyesült Államokban jelentős vihart kavart alabamai abortusztörvény és természetesen a mindennek középpontjában álló Donald Trump adja. Na és persze a kötelező párhuzam: Margaret Atwood hatalmas sikert aratott regénye és az abból készült sorozat, A szolgálólány meséje, amelyet a téma hasonlósága miatt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Pedig sokat segít, ha mindezekről elfeledkezünk. Az aktualitások ugyanis könnyen egy szituációhoz kötött társadalmi helyzetjelentéssé fokozzák le Ramos az aktuálpolitikánál lényegesen gazdagabb és messzebbre ható művét.

És ez nem csupán az olvasó lehetősége, a szöveg üzenetének tétje is egyben. Ha el tudunk szakadni egy-egy konkrét jelenségtől, akkor az idegenség és a kirekesztés fájdalmából a másság iránti tolerancia születhet meg.

HIRDETÉS

Joanne Ramos. A Farm. Ford.: Csonka Ágnes. Park Könyvkiadó, 2020. 4490 Ft

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/12. számában jelent meg március 20-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál! És hogy mit talál még a 2020/12. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

40,544lájkolóTetszik
3,763követőKövetés
19,800feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

„Más embernek ez a mócsing a torkán akadna” – Magyar Hang-ajánló

Interjú Váncsa Istvánnal, Hegedűs D. Gézával és Kemenesi Gáborral. Riport a Fertő tóról, ahol betonozni tervez a NER. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek