Mikortól válik gyávasággá a félelem?

Mezei Márk

Mezei Márk a 89. Ünnepi Könyvhétre megjelenő Utolsó szombat című regénye az árulás és a halálfélelem könyve. Egy Magda nevű biszexuális zsidó nő és Áron Rokeáh belzi rabbi egyetlen napját beszéli el. Az író egyszerre állítja szembe és vonja párhuzamba az „ortodox szentet” és a vele egy házban, a Nagyatádi Szabó utca 32.-ben (ma Kertész utca) élő alkoholista, illegális kommunista Magdát. A nő ősei több ezer éves hitét felcseréli egy új eszmére és egy siksze (nem zsidó) szerelmére, aki később a Horthy-rendőrség kezére adja őt.

Hirdetés

Áron Rokeáh (1880–1957) belzi rabbi, testvérével Mordechai Rokeáhval együtt 1943-ban menekült a lengyelországi bochniai gettóból Magyarországra. Egy magas rangú magyar tábornok segítette őket a szökésben. A rabbi budapesti ortodox hívei az eljövendő Messiást látták benne, aki megmenti követőit a pusztulástól. Rokeáh ehelyett az általa megvetett cionista szervezet segítségével 1944. január 17-én a Szentföldre menekült. Azzal a Talmudból merített bölcselettel próbálta igazolni magát hátrahagyott hitsorsosai előtt „hogy aki megmenekül, taníthat, gyerekeket nemzhet”.

Mezei regényében leszámol a holokausztnarratívák áldozatpozíciójával. Új nézőpontból vizsgálja a vészkorszak eseményeit, egy áruló rabbi és egy hitehagyott, zsidó nő szemszögéből. Áron Rokeáh alakja a judaizmus egyik legmisztikusabb tanításának, a lámed-váv cádikimnak, avagy a világot vállukon tartó harminchat igaz embernek a feddhetetlenségét kérdőjelezi meg. Rokeáh nemcsak rabbi, hanem cádik (aki jót és igazságosat cselekszik) is. Erről tanúskodik egy 1934-ből fennmaradt lengyel képes levelezőlap, amelyen a csodarabbi fotóját láthatjuk, Poland rabbi Tzadik (cádik) felirattal. A haszid misztika azt tartja, hogy a harminchat igaz jócselekedetei miatt áll fenn a világegyetem.

Mi történik akkor, ha a cádik hazudik követőinek, és hazugságát az Írás szavainak tekintélyével támasztja alá? Lehet-e áruló egy „szent”? Az első könyves szerző regényében nemcsak egy traumáktól terhelt leszbikus szerelem lehetetlenségét írja meg, hanem újraéleszti az évszázados haszid kultúrát, mely a vészkorszak előtt virágzott Magyarországon, aztán 1944-ben teljesen elpusztult.

Kaczér Illés, Patai József és Láng György könyvei még őriznek valamennyit ennek a világnak a hangulatából. Mezei alapos ismereteivel – melyekre az antwerpeni szatmári haszid közösségben tett szert – megpróbálja betölteni az űr egy kis részét, amely a kiirtott közösségek után maradt.

Szatmári haszidok alapítják az Egyesült Államok első ultraortodox zsidó városát

Meni Bruk Kiryas Joel egyik legnagyobb vállalatának üzemvezetője. Amerika keleti partjának vezető kóser baromfi-feldolgozója, a KJ Poultry öt éve szerződtette az izraeli Brukot, aki tizenöt éves amerikai kóser húsfeldolgozói tapasztalattal a háta mögött érkezett a településre. – Mióta itt vagyunk a családommal, nem lehet nem észrevenni a folyamatos építkezéseket és az ebből fakadó felemás indulatokat.

Azt, hogy kipában írta-e a regényét, mint évtizedekkel ezelőtt Kaczér Illés Ne félj szolgám, Jákób című trilógiáját, nem tudom. Az Utolsó szombatból azonban kiderül, hogy a pályakezdő író hite ugyanabból az ősi kultúrából táplálkozik, mint a legendás szatmári születésű újságíróé, Kaczér Illésé.

Mezei Márk: Utolsó szombat. Kalligram, 2018. 2990 Ft

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 3. számában jelent meg, 2018. június 1-jén.

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! Ha teheti, kérjük segítse a független sajtót, fizessen elő a Magyar Hangra, vagy támogasson minket közösségi finanszírozási kampányunkon keresztül!

Megvitatná az olvasottakat? Várjuk Facebook-oldalunkon.