Boldogtalan új életek

Jelenet a Genezis című filmből

Makacsul tartja magát a vélekedés, hogy a morális dilemmákkal való szembenézés a viszonylag jobb helyzetben lévők kiváltsága. A legnehezebb körülmények között élőknek épp elég a küzdelem a mindennapok farkastörvényeivel – hiszik azok, akik biztos megélhetés mellett sem zavartatják magukat az erkölcs kérdéseivel. Absztrakt vonatdilemmákhoz szoktatott tudatunk elgondolni is nehezen bírja azokat a határhelyzeteket, melyekkel a Genezis főhőseinek szembesülniük kell.

Hirdetés

Bogdán Árpád új filmje három élethelyzetet mutat meg, benne olyan válaszutakkal, amilyenek elé nem szívesen kerülne senki. A Berlinalén debütált dráma a rendező második alkotása a 2007-es Boldog új élet után. A romagyilkosságokra épülő film kapcsán többen Fliegauf Benedek Csak a széljét emlegették, de a Genezisnek több köze van Fatih Akin nemrég debütált drámájához. A Sötétben is három szegmensből állt össze, a tragédia ismétlődését, jóvátehetetlenségét megmutatva. Itt három különböző szereplő nézőpontját kapjuk. A mágikus történetekre fogékony Ricsi (Csordás Milán) fokozatosan válik komorabbá, a benne elhatalmasodó dühöt és reménytelenséget pedig sokszor szeme villanása mutatja a legérzékletesebben. Mindezt a lehető legpontosabban képes visszaadni. Ricsi után Virág (Illési Enikő Anna) történetével szembesülhetünk. Az egyik vádlott barátnőjeként későn döbben rá az eseményekre, magát és párját mentve pedig maga is erőszakhoz folyamodik. Bogdán nagy érdeme, hogy a Ricsihez hasonlóan magára maradó, rémült lány mindennapjait is a legnagyobb hitelességgel mutatja meg. Végül az ügyvédet (Cseh Annamária) látjuk, akit már az elkövetők mellé rendelnének ki, súlyos dilemma elé állítva ezzel őt. Bár a film intenzitása nem hagy alább, mégis az ő szálát érezhetjük a legkevésbé megrázónak.

Az egymásra mutogatás sosem vezet eredményre

Hosszú várakozás után Genezis címmel készítette el második játékfilmjét Bogdán Árpád. A tíz évvel ezelőtti romagyilkosságokon alapuló sztori kegyetlen dráma, hármas felosztásra épülő, biblikus történet. A rendezőt cigányozó kormánypárti politikusokról és a film berlini fogadtatásáról is kérdeztük.

A produkció egy pillanatnyi időt sem hagy a fellélegzésre, még ha a legsúlyosabb történésektől is haladunk a (relatíve) elviselhetőbbek felé. A Genezis ugyanakkor nem ragad meg annyira a nézőben, mint egykor a Csak a szél, ereje inkább tagolásában, a különböző nézőpontokban rejlik. Érdemes kiemelni a két fiatalt is, akik amatőrként nyújtanak olyan alakítást, ami profi színészeknek is dicséretére válna. A megizmosodott filmpiacot látva félő, hogy a Genezis nem lesz ott az évtized legjobbjai között, ugyanakkor a valós borzalmakat pontosan visszaadó filmélményt nyújt, nem marad láthatatlan az egyéb, kiváló alkotások mellett.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 0. számában jelent meg, 2018. május 8-án.

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! Ha teheti, kérjük segítse a független sajtót, fizessen elő a Magyar Hangra, vagy támogasson minket közösségi finanszírozási kampányunkon keresztül!

Megvitatná az olvasottakat? Várjuk Facebook-oldalunkon.