Egy nő nem lehet önmaga – Lehet-e folytatni Ibsen klasszikusát?

Fotó: Pénzes Kristóf

Henrik Ibsen 1879-es klasszikusa a maga korában óriási vihart kavart, az általa teremtett női karakter (akit egy közeli barátról, Laura Kielerről mintázott meg a norvég szerző) volt a világirodalom első feministája. Nóra megjelenéséig a nők attól váltak erkölcsössé, ha megadóan tűrték a rossz házasságot. Ibsen korában tabunak számított arról beszélni, hogy egy nő hátat fordíthat a családi életnek. Drámája akkora felháborodást keltett, hogy be is tiltották.

Hirdetés

Ibsen nagy port kavart művét egy éles vágással fejezte be. Nyitva hagyta a kérdést, hogy mi történik Nórával, miután kilépett a babaház ajtaján. A kérdéssel, hogy mi is történhetett ezután Nórával, sokan eljátszottak már fejben. Egy fiatal amerikai szerző, Lucas Hnath azonban vette a bátorságot és megírta a saját változatát. A Nóra 2-t 2017-ben, Ibsen darabjának megjelenése után közel 140 évvel mutatták be a Broadwayn. A darabot nyolc kategóriában jelölték Tony-díjra, a címszerepet alakító Laurie Metcalf alakításáért pedig elnyerte a legjobb női főszereplőnek járó elismerést. A Nóra 2 magyarországi premierjét múlt héten tartották a Szentendrei Teátrumban, ott még június 14-én este lesz látható – augusztus 31-étől pedig a Belvárosi Színházban.

Nóra tizenöt év után visszatér egykori családjához. Ismeretlen emberek találkoznak egymással, akikből számos régóta cipelt és kimondatlan fájdalom tör felszínre. A Helmer családban a háromból két gyermek felnőtt és elköltözött, Emmy (László Lili), a kislány épp az esküvőjére készül. Torvald (Csankó Zoltán) beleszürkült a magányba, míg a Nóra gyerekkori dadája, Anne Marie (Bodnár Erika) átvette az anyai szerepet a családban. Nóra pedig nemcsak megvalósította álmait, megtanult önmagával is együtt élni.

Lucas Hnath nemcsak egy briliáns dramaturgiával felépített méltó folytatást hozott létre, de az ibseni hagyományokat követve mégis a mai szemszögből mutat be fontos társadalmi problémákat. Hangsúlyozza a házasság és a család értékét, de elfogadja az önbecsapás és a látszatidill fenntartása ellen vívott harcot. Nóra Lucas Hnath folytatásában is egy kivételes női alkat. Nem véresszájú feminista, hanem egy higgadt, önazonos nő, aki nem akarja elfedni a tökéletlenségét, nem áltat senkit, nem fél hibát véteni és elfogadni saját döntéseinek következményét. Nóra megmeri élni önmagát. És épp ezért különösen izgalmas ez a történet a ma embere számára, hisz a divatos spirituális útkeresések világában, még mindig sokan vannak, akik nem mernek szembenézni valódi énjükkel. Kováts Adél briliáns és érzékeny játékától lesz ez a figura annyira zseniális, de partnerei, Bodnár Erika, László Lili és Csankó Zoltán is tartják vele a lépést. Galgóczy Judit rendezése egyszerű, mégis jó ritmusú kamaradráma, ami szarkasztikus humorától lesz igazán élvezetes.

„Egy nő a modern társadalomban sem lehet önmaga” – vallotta a norvég drámaíró. És a XXI. században a maga nemében ugyanúgy igaz ez az állítás, mint Ibsen idejében. Nem hazudunk, ha azt állítjuk, Magyarország ezekben a kérdésekben, a nemek közötti egyenlőség terén nem áll jól.

Nóra 2. Rendező: Galgóczy Judit

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 9. számában jelent meg, 2018. július 13-án.

Hirdetés

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál vagy elektronikus formában a Digitalstandon! 

Tudjuk, hogy mindenki kér. Tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.