Kezdőlap Kultúra Kritika Napszállta: T...

Napszállta: Temérdek szépség mögött a világ borzalma

Nemes Jeles László bátor ember, és tökéletesen korszerűtlen. Nem kis merészség kellett hozzá, hogy a Saul fia valószínűtlen sikerszériája után is konokul folytassa a megkezdett utat, és a közönség, illetve a kritikusok várható véleményére fittyet hányva kompromisszumok nélkül építse fel ugyanazt a világot, amit az egyebek mellett Cannes-i Nagydíjat, Aranyglóbuszt és Oscar-díjat nyert első művében is láthattunk. A Napszállta kérdésfeltevése – mint azt a rendező a Magyar Hangnak adott interjújában is elmondta –, hogy vajon a XIX. század ígéretei, sokszínűsége és fejlődése után a civilizáció hogyan kapcsolt át önmegsemmisítő módba. Vagyis: a boldog békeidő szerelvényei miként futottak be az auschwitzi rámpákhoz? A film e tekintetben is elválaszthatatlan a Saul fiától.

HIRDETÉS

A „minden nagy alkotó ugyanazt az egy dolgot építi egész életében” elve kibékíthetetlen ellentétben áll az információs társadalom öt másodperces figyelmével, az azonnali kielégülés vágyával és a folyamatos megújulás kényszerével. Nemes Jeles László az előbbit képviseli, a pillanatnyi figyelem és a szélsebes információáramlás értelmezhetetlen a művészetében. Az emlékek és az álmok képi világát idéző vizualitása, történet- és színészvezetése, makacs kitartása minden részletében ellenáll a jelen kor elvárásainak. Korszerűtlensége kiemeli az efemer szórakoztatás bazári világából, és időtlenné teszi második filmjét is.

Önmegsemmisítő mód – Nemes Jeles László-interjú – Magyar Hang

A Saul fia felelősségéről, az új filmjéről, a kultúrharcról és a XX. század elejét idéző várakozásokról beszélgettünk.

A történet roppant egyszerű és már-már megfejthetetlenül rejtélyes egyszerre. Leiter Írisz (Jakab Juli) az 1910-es évek elején Triesztből Budapestre érkezik. Kalapkészítői állásra jelentkezik a Monarchia egyik legnevesebb szalonjába, amely éppen az ő nevét viseli. A fiatal lány köré, amint kilétére fény derül, hirtelen falat húz a hallgatás és az elutasítás. Az üzlet egykor a szüleié volt, ám minden odalett egy tűzvészben, az emlékek azonban tovább élnek, hosszú, sötét árnyat vetve a szalonra és benne az eleinte ártatlan tekintetű Íriszre. Amikor a lány megtudja, hogy van egy bátyja, akit messziről el kéne kerülnie, minden jó tanács ellenére, konokul nyomozásba kezd. Fogalma sincs azonban, hogy igyekezete jó ideje szunnyadó erőket ébreszt fel, s így földindulásszerű változások elindítója lesz.

Persze ezek a változások már a szunnyadó erőben kódolt lehetőségként éltek, hiszen a békés felszín alól régóta előtörni készült a sötétség. – Temérdek szépség mögött a világ borzalma – mondja egy férfi Írisznek a kalapszalon színpompás termékeire, amelyek remekül fedik el a megalázott, tönkretett (női) arcokat. A hatalom perverz őrülete pedig az igazságért küzdők tetteit gyilkos erőszakká változtatja. Nemes Jeles szinte példátlan alapossággal és aprólékossággal építi fel a hatalomnak azt az elrettentő rendszerét, amelynek belső dinamizmusa választ adhat a kérdésre, miként fordult a boldog békeidők napfényes optimizmusa sötét éjszakába.

Nemes Jeles László kapta a FIPRESCI díját a Velencei Filmfesztiválon – Magyar Hang

A nemzetközi filmkritikusok szövetsége a Napszálltát ítélte a legjobb filmnek.

A film képi világa remekül illeszkedik a nyomozás feszült izgalmához. Akárcsak a Saul fiában – az operatőr ezúttal is Erdély Mátyás –, a kamera ismét a főszereplőt követi, a rajta kívül eső világ csak részleteiben, homályosan, elmosódottan ismerhető fel. Mintha a valóság emlékekben felidézett képei peregnének Leiter Írisz körül. A lényeg azonban a megismerő alakja, aki végigvezet bennünket a századelő pattanásig feszült világán. Jakab Juli tökéletes választás volt a szerepre, az arcán a történet lelki és társadalmi dimenziói egyaránt fájdalmas természetességgel vonulnak át, mintha egyetlen arcból építenénk fel egy teljes történelmi tablót, tekintete – az első pillanat baljóslatú ártatlanságától az utolsó jelenet reményvesztett keménységéig – valósággal belénk ég.

A Napszállta óhatatlanul is felidézi Michael Haneke A fehér szalag című filmjét, amely szintén az első világháború előestéjén játszódik, és amely a rendbe zárt pusztulást mutatja be, azt, ahogyan a gonoszt távol tartani igyekvő hatalmi rendszer végül önmagából hozza létre a gonoszt. Nemes Jeles László más utat választ, ő a pusztulás rendjét ragadja meg, és így tud talán mindenki másnál hitelesebb magyarázatot adni arra, miért vált (és válik) az ember gyilkos gépezetté.

A Saul fiával a rendező minden létező díjat besöpört, a Napszálltával pedig megalkotta azon munkáját, amelyre évtizedek múlva nagy műként hivatkozhat majd a filmművészet.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 17. számában jelent meg, 2018. szeptember 7-én.

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 17. Magyar Hangban? Itt megnézheti.

HIRDETÉS
Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

23,317lájkolóTetszik
1,073követőKövetés
11,816feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Dolgoznék, de már nem kellek – Magyar Hang-ajánló

2019. évi harmadik számunk jelenik meg január 18-án, pénteken. Keressék a következő csütörtökig az újságárusoknál!

Kiemelt cikkek

Összecsapott Karácsony Gergely és Horváth Csaba

Élesebb vita nem volt köztük, de azért oda-odaszúrtak egymásnak. Horváth ellenfele programját hiányolta, Karácsony pedig riválisát arról kérdezte, MSZP-sként hogyan szólítaná meg például a jobbikosokat.