Kezdőlap Kultúra Kritika A nyers hús s...

A nyers hús színeváltozása egy itthon még sosem látott kiállításon

Ez valahogy tetszik – mondja Joker az 1989-es Batman-film képtár jelenetében Francis Bacon egyik festményére. A denevérember főellensége (Jack Nicholson alakításában) a bandájával megszáll egy kiállítóhelyet, és féktelen pusztításba kezdenek. Rembrandt, Vermeer, Degas művei egymás után esnek áldozatul a cinikus képrombolásnak, amikor azonban az egyik embere késsel menne Bacon munkájának, Joker megállítja. A Figure with meat (Alak hússal) című alkotás megmentése persze nem akadémikus gesztus, sokkal inkább arról tanúskodik, hogy az ír születésű, brit festőművész nemcsak a magas, de a populáris kultúrára is jelentős hatást gyakorolt; már persze, ha megbízunk egy képregényből szökött őrült gonosztevő ízlésében.

HIRDETÉS

Joker (és a rendező Tim Burton) azonban nem nagyon lőtt mellé, az 1992-ben elhunyt Francis Bacon valódi világsztár, a műveit még azok is ismerik, akiket nem különösebben érint meg a modern képzőművészet. Az aktuális megítélését illetően pedig sokatmondó adat, hogy a barátját, Lucian Freud festőművészt ábrázoló, 1964-es triptichonja, a Three studies of Lucian Freud a világ legdrágább, aukción elkelt festménye volt (azóta egy Picasso, majd a Leonardónak tulajdonított Salvator Mundi letaszította a trónról). Az alkotásért öt éve 142,2 millió dollárt (32 milliárd forint) fizettek.

Batman (1989): Joker Museum Scene

Scene from 1989 Batman with the Joker and his goons lightening the mood in the Gotham Museum. Starring Michael Keaton and Jack Nicholson. Subscribe for . Art – Batman 1989. From the scene of the Batman movie where Joker vandilizes the museum. Guile Theme just makes joker even more awesome.

És a háromosztatú festményen szereplő Lucian Freud kapcsán sem mondhatunk mást. Sigmund Freud unokája Berlinben született, ám Angliában nőtt fel, és ott vált Bacon mellett a modern festészet másik legendájává. A 2011-ben elhunyt művésznek még Erzsébet királynő is állt modellt, 2008-ban pedig a Benefits supervisor sleeping (Alvó bérszámfejtő) című festményével megdöntötte az élő festőművész alkotásáért kifizetett legnagyobb összeg rekordját: a Chelsea futballklub tulajdonosa, Roman Abramovics 33,6 millió dollárért (5,4 milliárd forint) vásárolta meg a képet.

Lenyűgöző összegek, mégsem ezek miatt kiemelkedő kulturális esemény a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) október 9-én nyílt kiállítása, amelyen a két festő mellett a Londoni Iskola további alkotói, mások mellett Frank Auerbach, Leon Kossoff és a csoportot elnevező R. B. Kitaj is helyet kapott. Bacont és Freudot a második világháború utáni (európai) képzőművészet legfontosabb alakjai között emlegetik, munkáikat eddig mégsem láthattuk magyarországi kiállításon. A Bacon, Freud és a Londoni Iskola festészete című tárlat a Tate Britainnel együttműködésben valósult meg, voltaképpen a londoni múzeum All too human (Nagyon is emberi) című, augusztusban zárt, hasonló tematikájú kiállítása költözött át Budapestre. Az eredetihez képest némileg módosított tárlat kurátora a Tate szakembere, Elena Crippa, magyar társkurátora pedig Fehér Dávid volt.

Életről, halálról és dundi parasztokról – évtizedek óta nem volt ilyen fontos művészeti esemény | Magyar Hang

Először és vélhetően utoljára láthatjuk egyben a németalföldi mester, idősebb Pieter Bruegel majdnem teljes életművét.

A kiállítás több mint egy évszázadot fog át, tematikus, stiláris és szimbolikus kapcsolatokon keresztül vázolva föl az európai művészeti színtér egyik meghatározó csoportjának történetét az előképet jelentő festőktől a kortárs alkotókig, akikre nagy hatást gyakoroltak a Londoni Iskola művészei. A XIX. század elejétől az ezredforduló utánig tartó időszak művei rendkívül eltérőkörülmények között születtek, mégis számos kapcsolódási pontot találunk közöttük, amelyek közül a legerősebb talán, hogy az esztétikai élményen túl az alkotói tapasztalat alkotássá formálásának érzékeltetésében etikai viszonyt alakítanak a közönséggel. A szemlélet- és látásmódok változásai ellenére a mindennapi élet nagyon is emberi dimenziói szinte egyformán jelennek meg a festményeken, párbeszédre, sőt: értékválasztásra szólítva fel a nézőt.

Amíg az Egyesült Államokban a második világháborút követően az absztrakt expresszionizmus határozta meg a pusztítás nyomán létrejövő társadalom vizuális kultúráját, addig a londoni művészek számára a figura, az ember került az érdeklődés középpontjába. Testet formáltak a valóságból, amelyet a világégés sokkja után újra kellett értelmezni. „Azt akarom, hogy a festék úgy működjön, mint a hús” – fogalmazott egy interjúban Lucian Freud. Feladva a transzcendens magyarázatokat, az alkotók a húsig, a nyers húsig hatoltak, hogy megragadják az élet lényegét. Ez a hús azonban a legkevésbé sem vonzó. Bacon valósággal szétroncsolja a testeket, alakjait a külvilág fenyegetése okozta rettegés facsarja ki, a félelem nem egyszerűen kiül az arcra, felismerhetetlenül eltorzítja azt.

Joker a múzeumban, avagy „ilyet én is tudok” | Magyar Hang

Martos Gábor több mint húsz éve követi figyelemmel a műkereskedelem történéseit. Az „érthetetlenül túlértékelt” alkotókról írt szellemes könyvet.

A fájdalom és a magány ölt testet az Indiából Londonba költöző Francis Newton Souza képein is. Munkáin a szentképek vizualitását darabjaira bontva az identitásválságát és a fokozódó szorongást fejezi ki. William Coldstream és Euan Uglow számára a hús, a test az érzékelés terepe, amelyet mérések segítségével igyekeztek pontosan megjeleníteni. Ugyanez az intenzív figyelem határozza meg Lucian Freud képeit is. A festő hónapokig, esetenként több mint egy évig figyelte a modelljeit, lassú munkamódszerének köszönhetően páratlanul érzékletesen ábrázolta az embert. Képein a test tehetetlen, a halál felé gravitáló hús, amelynek meztelensége jóval több a ruhátlanságnál: a létezés lecsupaszított alakjai jelennek meg előttünk. A nyers hús alakváltozásaiban az emberállati vonásai tűnnek elő, vagyis az az állapot, amelyben „a festő azonosul rettegése és együttérzése tárgyával” – ahogy azt Gilles Deleuze francia filozófus fogalmazta meg.

A test társadalmi aspektusait vizsgálja Paula Rego, ő a patriarchális rend, a férfi tekintet uralta társadalom kritikáját adja festményein. A női lét kérdéseire reflektálva történetekbe helyezi a figuráit, amelyek provokatív módon kezdik ki a művészettörténeti kánon idealizált nőalakjait. Nem csupán a portugál születésű, brit alkotó kezdi ki ugyanakkor a megcsontosodott társadalmi szabályokat, az MNG kiállításának egésze értelmezhető provokatív gesztusként, amely a hús folyamatos metamorfózisában az emberi létezés alapjaira kérdez rá, felforgatva a mindennapi tapasztalat mentén alakuló társadalmi normákat.

Részlet Francis Bacon Velazquez-tanulmányából
Részlet Francis Bacon Velazquez-tanulmányából

Baán Lászlót, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatóját a Frida Kahlo-kiállítás kapcsán komoly támadás érte. Szakács Árpád,a kormányközeli Magyar Idők hasábjain azzal vádolta a múzeumi szakembert, hogy állami pénzen „népszerűsíti a kommunizmust”. Mivel a mexikói festőművész szende angolkisasszony az MNG legújabb kiállításához képest, amely alapvető radikalizmussal tár fel olyan témákat, mint a homoszexualitás, a bevándorlás, a társadalmi nemek, a transzcendenciától megfosztott létezés, azidentitás kérdése és a különféle értelemben vett határok felszámolása, csak reménykedhetünk benne, hogy a tárlat híre nem jut el Szakács Árpádhoz. Bár, ki tudja, ha Jokernek tetszett, talán még az ő szívét is meglágyítják Francis Bacon festményei.

A Bacon, Freud és a Londoni Iskola festészete című kiállítás január 13-áig látható a Nemzeti Galériában.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 23. számában jelent meg, 2018. október 19-én.

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 23. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS
Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

24,973lájkolóTetszik
1,550követőKövetés
13,634feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Felejtsük el az elmúlt harminc évet – Magyar Hang-ajánló

Cserhalmi György-, Vágó Gábor-, és Lengyel Róbert-interjú, Hős utcai riport, panaszok a gyárból – kapható a friss szám!

Kiemelt cikkek

Elkapták az utrechti lövöldözőt

Három ember meggyilkolásával gyanúsítják a török férfit.

Kihűlt szív

Elhunyt Baló György