HIRDETÉS
Kezdőlap Kultúra Időgép Rendesen kive...

Rendesen kivesézik Isten ostorát

HIRDETÉS

Mi a közös a hun Attilában, a frank Nagy Károlyban, az angolszász Edgárban és a mongol-türk Timur Lenkben? Hogy mind birodalmat építettek, amelyek halálukat követően áldozatául estek a hatalmi harcoknak, s a kevésbé tehetséges, sikeres, szerencsés utódok kezén végül porrá lettek. Illetve, hogy az ausztrál David Adams fotóriporter-dokumentumfilmes A birodalom vége címmel készített róluk egy négyrészes miniszériát, amit a Viasat History is műsorra tűzött.

HIRDETÉS

Adams neve talán nem ismeretlen, korábban ugyancsak futott már sorozata az adón; a Kutatás Nagy Sándor elveszett világa után című szériájában az ókori makedón hódító keleti hadjáratának útvonalán haladva Közép-Ázsiában kereste azokat a nyomokat, amelyek akár máig hatással vannak, lehetnek arra a térségre. Ezúttal is valami hasonlóra vállalkozik, azaz, az egykori eseményeket lehetőleg a helyszínen mutatja be, s a szálakat egy virtuális múzeumba helyezve kapcsolja össze egymással. Ez a narráció a sorozat legerősebb pillére. Így érdemes a közösségi médiás platformokra szabott világban tömören, ám informatívan bemutatni. Nincs üresjárat, Adams nem engedi lankadni a figyelmünk, viszont nem bombáz szét adatokkal, könnyen érthető és követhető a történet, s azok is megértik, akik korábban nem mélyültek el a négy személy életrajzában, az adott korszakokban.

Mielőtt a részletekbe bocsátkoznánk, fontos pár szót szólni a témaválasztásról, ugyanis kevés forróbb téma akad (főleg Magyarországon) a hunoknál és Attilánál (406 körül – 453). Nehéz olyan mondatot leírni a témában, amibe valaki ne kötne bele. Ahogy ezt legutóbb A gepidák Kárpát-medencei története című munkájában Kiss P. Attila összefoglalta: „Bár a hun csoportok eredete, nyelve, hatalmi struktúrája mai napig számtalan vita tárgyát képezi a történeti és régészeti kutatásban, abban azonban minden szakember egyetért, hogy az európai Barbaricum életében döntő változást hozott a Hun Birodalom hadainak megjelenése a kelet-európai steppe vidékén.” Sok népcsoport ekkor, a 370-es évek közepétől költözik előlük római területre elindítva ezzel a népvándorlások időszakát.

Hogy áll a kutatás a hunok eredetével?

„Már a 18. század óta dúl a vita – amit Joseph de Guignes indított el – és a kérdés még mindig nem tisztázott, hogy a hunok kapcsolatba hozhatók-e a kelet-ázsiai gyökerű, a kínai forrásokban hsziung-nuknak nevezett néppel. Annyi mára bizonyossá vált, hogy a hsziung-nuk és hunok között névazonosság áll fenn, azonban – miként Róna-Tas András írja – ez nem jelenti azt, hogy az Európában megjelenő hunok azonosak lennének a hsziung-nukkal. Harmatta János szerint a legkorábbi ismert hun uralkodók nevei a kelet-iráni típusú saka csoportba tartoznak, tehát a Volgánál megjelenő hunok uralkodó rétege feltehetően hsziung-nu eredetű lehetett, de a törzsszövetségen belül a török nyelvű törzsek dominanciája egyre nagyobb lehetett, mivel az 5. században már a királyi család tagjai is török és gót eredetű neveket viseltek. Legutóbb Tomka Péter próbálkozott az európai és az ázsiai „hun” leletek összekapcsolásával. Véleménye szerint ez igen problematikus kérdés, ugyanakkor továbbra sem lehet kizárni, hogy egy szűk vezetőréteg az egykori Kína határaitól eljutott a közép-ázsiai területekre, ahol az alán csoportokkal összeolvadva lerakhatta a későbbi nagy birodalom alapjait” – olvashatjuk Kiss P. Attilánál.

Adams az eredetvitába nem megy bele, Attila portréjára koncentrál, úgy, hogy közben világos, hogyan, hova érnek s mi fán teremnek a hunok. Ahogy arról is szó esik, hogy az 5. század elején a központjukat a Duna-Tisza közé helyező hun elitet a hódoltatott népcsoportok vezetői veszik körül. Mint például a később Attila legidősebb fia, Ellák ellen „fellázadó” és a mai napig be nem azonosított pannoniai Nedao folyó mellett őt legyőző gepida Ardarich.

HIRDETÉS

De Attilla mellett látjuk a Pannonia Savia tartományban tehetős arisztokrata családban született Flavius Orestést (425 körül – 476), aki amellett, hogy a hun nagykirály udvari titkáraként szolgált, az utolsó nyugat-római császár, Romulus Augustulus apja. Utóbbit ráadásul Attila egy másik udvari emberének, Edekón szkír királynak a fia, Odoaker buktatja meg, és száműzi, miközben Orestést kivégezteti.

Raffaello: Nagy Leó és Attila találkozása (1514). A Vatikánban őrzött festmény I. Leót pápát (440-461) ábrázolja, amint Szent Péterrel és Szent Pállal a feje felett megy, hogy 452-ben, a hun nagykirály Itália ellen indított hadjáratakor Attilával találkozzon. A sereg végül visszafordult, de valószínűleg nem a pápa szép szavaira, hanem minden bizonnyal a térségben kitört járványtól való félelem miatt.
Raffaello: Nagy Leó és Attila találkozása (1514). A Vatikánban őrzött festmény I. Leót pápát (440-461) ábrázolja, amint Szent Péterrel és Szent Pállal a feje felett megy, hogy 452-ben, a hun nagykirály Itália ellen indított hadjáratakor Attilával találkozzon. A sereg végül visszafordult, de valószínűleg nem a pápa szép szavaira, hanem minden bizonnyal a térségben kitört járványtól való félelem miatt

– Sikereiknek alapját a vezető réteg közötti szoros kapcsolatok teremtették meg (…) A nagykirály fő feladata a presztízsjavak biztosítása és szétosztása volt. Így a legfőbb összekötő kapocsnak a közös zsákmányszerzés bizonyult – véli Schäfer Tibor, s ez Adamsnél is átjön.

Attila alakját szépen árnyalják: a kegyetlen barbár helyett remek stratéga, s ahogy a hun nagykirálynál követségben járt keletrómai Priszkosz rétortól is tudjuk, agyafúrt diplomata is volt egyben. A dokumentumfilmes közben szerencsére több toposszal is leszámol: így – miként azt A hunok és az avarok fegyverzete, harcmodora az írott források alapján című kötetében Pintér-Nagy Katalin is jelezte – a hunok idővel többek lettek egyszerű könnyűlovas haderőnél, többek között ostromgépeket is alkalmaztak, és a pszichológiai hadviselésben sem voltak utolsók. Adams Attila halálával kapcsolatban is óva int az összeesküvés-elméletektől.

Közben jönnek a hadjáratok: Viminacium és a Balkán feldúlása, megtorpanás Konstantinápoly előtt. Majd a 451-es nyugat-rómaiak elleni hadjárat, csúcspontján a mauriacumi döntlennel, amikor életében talán először Attila visszakozni kényszerül az „utolsó rómainak” is nevezett hadvezér, Aëtius egyébként főképp a hunok ellen elmenekült népekből szervezett erőivel szemben. Aztán az itáliai hadjárat, ahol még I. Leó pápa is elé megy, hogy aztán ugyan nem az ő „szép szavára”, de a sereg visszaforduljon a térségben tomboló járványtól való félelmében. Hogy mégis feldúljanak valamit, így kerül sor Aquileia földdel egyenlővé tételére – amiből meg épp a majdani Velence sarjad ki; a helyszínen pedig talán az egész film legszemélyesebb pillanatát élhetjük át.

Attila Aquileiát ostromolja. Miniatúra a Nagy Lajos udvarában, 1360 körül készült Képes krónikában
Attila Aquileiát ostromolja. Miniatúra a Nagy Lajos udvarában, 1360 körül készült Képes krónikában

Adams nem fukarkodik a magyarországi jelenetekkel: alföldi vágóképek, drónfelvételek, nagytotálok, miközben a hunok harcos szellemét Kassai Lajos lovasíjász-iskolájában és a Bugacban újra bevezetett Kurultáj – Magyar törzsi gyűlésben látja meg. Amit hiányolhat az ember, az talán egy témát kutató régész, aki beszélhetne picit a hunkori ásatási anyagról és az értelmezési nehézségekről. Igaz, azzal megint visszatérnénk az eredetvitához, ami szétfeszítené a műsor kereteit.

A végén a Hősök terén Árpád szobra előtt az ausztrál ugyan ledobja Kézai Simon atombombáját, a hun-magyar leszármazás mitikus lehetőségét, mindez azonban inkább amolyan sejtelmes végszó, semmint bármiféle állásfoglalás. David Adams 45 perces Attila-portréja talán az egyik legösszeszedettebb alkotás a hun nagykirályról.

HIRDETÉS

A birodalom vége TV sorozat

A sorozat, melynek műsorvezetője a filmes és történész David Adams, újszerű és hiteles nézőpontból mutatja be a történelmet, megvizsgálva a királyi dinasztiákat, melyek látványosan omlottak össze. Attila, a hunok királya, Tamerlan-Timur, Edgar és Nagy Károly az egyes epizódok főszereplői

A birodalom vége – Attila, a barbár megszálló • 2019. március 2, szombat; Viasat History, 19:05.

Felhasznált források, szakirodalom

  • Bóna, István: A ​hunok és nagykirályaik. Corvina, Budapest 1993.
  • Bóna, István – Cseh, János – Nagy, Margit – Tomka, Péter – Tóth, Ágnes: Hunok–gepidák–langobardok. JATE Magyar Őstörténeti Kutatócsoport, Szeged 1993.
  • Forisek, Péter – Patay-Horváth, András (szerk.): Priskos rhétor töredékei – Követségben Attila, a hunok nagykirálya udvarában. Attraktor – Fontes Historiae Antiquae, Máriabesnyő 2014.
  • Harmatta, János: A hunok eredete. Antik Tanulmányok 43 (1999), 227-238.
  • Kiss P., Attila: „…ut strenui viri…” – A gepidák Kárpát-medencei története. Szegedi Középkorász Műhely, Szeged 2015.
  • Pintér-Nagy, Katalin: A hunok és az avarok fegyverzete, harcmodora az írott források alapján. Balassi – Magyar Őstörténeti Könyvtár 31, Budapest 2017.
  • Róna-Tas, András: A ​honfoglaló magyar nép. Balassi, Budapest 1997.
  • Schäfer, Tibor: A hun királyi intézmény és hatalom. In: A Kárpát-medence és a steppe. Szerk.: Márton Alfréd. Balassi – Magyar Őstörténeti Könyvtár 14, Budapest 2001, 19-27.
  • Schäfer, Tibor: A hun birodalom felbomlása. In: Nomád népvándorlások, magyar honfoglalás. Szerk.: Felföldi Szabolcs – Sinkovics Balázs. Balassi – Magyar Őstörténeti Könyvtár 15, Budapest 2001, 25-35.
  • Váczy, Péter: A hunok Európában. Attraktor (reprint), Máriabesnyő – Gödöllő 2010.
  • Vásáry, István: A régi Belső-Ázsia története. Balassi – Magyar Őstörténeti Könyvtár 19, Budapest 2003.

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
Balogh Roland
Balogh Roland
1980-ban született újságíró, a Magyar Hang alapító munkatársa, valamint a magyar zenekarokkal foglalkozó Ígéretes titánok blog alapító főszerkesztője. Korábban, 2008-tól tíz éven át a megszűnéséig a Magyar Nemzet újságírója, szerkesztője, nyolc évig a külpolitikai-, majd a kultúra rovat munkatársa. Érdeklődési témakörei: régészet, Kelet-Európa történelme, kiberbiztonság, csúcstechnológiai trendek és underground zene.

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

30,114lájkolóTetszik
2,844követőKövetés
18,900feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Szátokat befogni nem kell félnetek? – Magyar Hang-ajánló

Szűcs Tamás-, Kincses Gyula-, Nemény András- és Gera Marina-interjú. Mi lesz a színházakkal? Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Egy ujjal se

A kormány kultúrpolitikusai ma eleve megnyerhetetlen terepen folytatják fölösleges harcukat. Milyen izgalmas lenne, ha elkezdenének tényleg a kultúrával foglalkozni.