Játékosból játékszer – Csak az imázsépítés Bajnai Gordon célja?

Nem a visszatérésről, hanem a visszanézésről szól – mondta Bajnai Gordon a miniszterelnöksége egy évével foglalkozó, napokban megjelent könyvről. A Frontsebészet – A köztársaság utolsó kormánya címet viselő, a 168 Óra által gondozott kötet számos szemtanú, köztük a főhős megszólaltatásával igyekszik feltárni a ma már történelemnek számító időszak eseményeinek hátterét. Az időzítés nem véletlen: tíz éve lépett hivatalba a Bajnai-kormány a Gyurcsány Ferenc bukását követő, komikus elemeket is hordozó miniszterelnöki szereplőválogatás után.

Bármennyire más a személyiségük, az ideológiai hátterük, Bajnai Gordon szűkre szabott „országlása” engem leginkább Boross Péter miniszterelnökségére emlékeztet. Politikai értelemben mindketten teljesítették küldetésüket: vezetésükkel kitöltötte mandátumát a mögöttük álló parlamenti többség. Mindketten egy átmeneti kormányt irányítottak. Boross Péter Antall József halála után szűk fél évig, 1994 tavaszáig, az MDF borítékolható vereségéig ült a székében; Bajnai Gordonnak egy év jutott egy szellemi értelemben kiüresedett, széteső politikai tábor formális vezetőjeként. Neki sem esélye, sem ambíciója nem volt az újrázásra. Ugyanakkor túllépett az ügyvezető szerepkörön.

Ő maga most úgy fogalmazott, hogy nem a választói akarat, hanem a válság adta kormánya legitimációját. A válságkezeléssel szerinte nem lehetett késlekedni, az ország érdeke volt az azonnali cselekvés az előre hozott választással járó kampányüzemmód helyett, ráadásul neki volt is terve, hogyan lehet elkerülni az összeomlást. Minden jel szerint fontos számára, hogy milyen kép marad meg kormányzásáról a közvéleményben. Mindenfajta rosszallás nélkül mondhatjuk tehát, hogy a kötet célja egyfajta önigazolás; saját maga akarta elmesélni, értelmezni a történetét. Amelyben éppen olyan fontos a viszony alakulása Gyurcsány Ferenccel, a leválás róla, mint annak hangsúlyozása, hogy alig volt érintkezés közte és hivatali utódja, Orbán Viktor között. Bajnai Gordon habitusában a tökéletes ellentéte a kíméletlen politikai harcos jelenlegi miniszterelnöknek; erre mintha rá is játszana, amikor arról beszél, mennyire idegen tőle a piszkos pártalkuk világa, s őt kizárólag az ország szolgálata mozgatta közéleti szerepvállalásai során.

Kerek világkép az övé, önazonosnak látszik a szerepével, világos érvekkel védi az igazságát. Utóbbit azonban nem túl nehéz kikezdeni. Azt a Frontsebészet főhőse is elismerte, hogy a magyar válság nem 2008-ban, a nemzetközi krízis beköszöntével kezdődött, hanem évekkel korábban. Akármit gondoljunk is az első Orbán-kormányról, például a Bajnai által kárhoztatott minimálbér-emelés hatásairól, a 2002 és 2008 közötti időszak mulasztásaiért nem mutogathatnak másra a szocialista-liberális kormányok. A volt miniszterelnök elhatárolódhat Medgyessy Péter száznapos programjaitól, ám 2006-tól a Gyurcsány-kormányban kulcspozíciókat betöltve talán ő sem ártatlan annak a válsághelyzetnek az előidézésében, amelynek kezelésére készülve, felesküdött miniszterelnökként százezres tüntetésekre számított a Kossuth téren. Meglehetősen fantáziátlan, az IMF neoliberális receptjét másoló megszorításokkal sikerült elkerülnie a katasztrófát, de barokkos túlzás azt állítani, hogy konszolidált pénzügyi-gazdasági állapotban adta át az országot az Orbán-kormánynak 2010-ben.

A Fidesz cinizmusát ugyanakkor jól jellemzi a Bajnai Gordon által idézett politikus, akiéhez hasonló véleménnyel én is találkoztam: de jó, hogy valaki elvégezte helyettük a piszkos munkát! Mielőtt azonban megsajnálnánk a volt kormányfőt és a szegény szocialistákat, jegyezzük meg, hogy az ország érdekére hivatkozva az őszödi botrány kipattanása, a 2008-as népszavazás vagy Gyurcsány Ferenc lemondása után is megvolt az alkotmányos lehetőség új választás kiírására. Ez a hatalom idő előtti elveszítését jelentette volna, de egyben a politikai vergődés lerövidítését is, és minden bizonnyal a baloldal összeomlásának és a Fidesz kétharmadának elkerülését. Bajnai Gordon a 2014-es választás előtti kudarcos visszatérési kísérletét elemezve arra jutott, hogy játékosnak jelentkezett, de játékszerré vált. De hát a minisztereivel együtt kicsit az volt kormányfőként is! Egy éven át a hatalomban tartott egy bukott garnitúrát, helytartóként levezényelt egy nemzetközi szervezetek által diktált, népszerűtlen megszorító programot. Ő vette el például a 13. havi nyugdíjat, nem az országot a szakadék széléig vezető Gyurcsány Ferenc, amit aztán persze Orbán Viktor sem adott vissza.

Bajnai Gordon határozottan cáfolta, hogy a könyv a politikába való visszatérését készíti elő. Mindenesetre a Frontsebészet imázsépítő célja nyilvánvaló. A volt miniszterelnök fiatal ember, és most életjelet adott magáról. Ennyi pedig éppen elég a találgatásokhoz.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/16. számában jelent meg, 2019. április 18-én.

Hetilapunkat megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/9. Magyar Hangban?  
Itt megnézheti!