A Magyar Nemzet szelleme tovább él

Szeretett lapunk, a Magyar Nemzet nyolcvanéves korában megszűnt. De csak a teste halt meg, sok-sok kollégával közösen küzdelmet folytatunk, hogy a lelkét tovább éltessük, még ha kényszerből új formába öntve is.

Hirdetés

Szerkesztőségünk mostantól teljesen a saját lábára áll, nem áll mögöttünk tehetős tulajdonos, befolyásos politikus, de pillanatnyilag még hirdető sem. Nincs egy vasunk sem, lelkesedésből és tenni akarásból vágunk bele a nagy munkába, illetve folytatjuk azt, ami azon a bizonyos áprilisi napon megszakadt. Amit teszünk, nem mellékesen egy nagy, országos teszt is – ugyan nem akartuk, de most már nagyon kíváncsian várjuk az eredményét. Kiderül, képes-e az olvasni tudó lakosság életben tartani a nyolcvanéves, sok viharon átment, csodás történeteket és elképesztő botrányokat sorra megíró lap közösségét. Nem napi-, hanem hetilap és online formában jelentkezünk, erre van reális lehetőség. Nem kertelünk, sajnos nincs mód udvariassági köröket futni: szükségünk van a segítségükre. Arra, hogy figyeljenek ránk, ha lehetőségük van, lássanak el minket információkkal, és olvassanak, olvassanak, olvassanak. Egészen profánul – kérem, bocsássanak meg érte –: heti egy korsó sör vagy két gombóc fagyi árának beruházását is kérjük a szabad magyar sajtóba. Nem laptársaink helyére pályázunk, közös célunk, hogy mind többen hallják meg a szabad szót, érezzék át annak súlyát, mit jelent a hatalom valódi, befolyásoktól mentes ellenőrzése. És mit jelent elhozni a történeteket a nappaliba, az irodába, bemutatni az ország, alkalmasint a világ olyan részeit, ahová amúgy nem jutnánk el. Elhozni, világgá kürtölni azoknak a szavát, akiket amúgy senki sem hallana meg.

Aki ismerte, olvasta, szerette a Magyar Nemzetet, és különösen a hétvégi kiadást a Magazinnal, reményeink szerint már az első pillanattól, a nulladik lapszámtól kezdve otthon érzi magát a „sorok között”. Reméljük, lesznek mások is, akik velünk tartanak, például a Kossuth téri fiatalok, akik érzik, hogy ez itt most nem csak papír.

Mindannyiukat arra kérjük és biztatjuk tehát, keressenek, olvassanak minket, mi pedig ígérjük, keményen fogunk dolgozni, hogy egyre jobbak legyünk. És továbbvihessük a nem párthoz, hanem valódi értékrendhez kötött eszményt, a polgári Magyarország eszményét. A tét nem csekély. A hírek nem válhatnak egysíkúvá, nem hagyhatjuk, hogy lassan a kizárólag a központi propagandagyárakban előállított manipulatív tartalmak jussanak el a polgárokhoz. Több bástya már ledőlt, továbbiak is a hatalom ostroma alatt állnak. Annak a hataloménak, amelyik egész egyszerűen nem bírja a kritikát, még az építő jellegűt sem, ha pedig súlyos bűneire mutatnak rá, a megsemmisítés szándékával lendül támadásba. Többek között ez ellen is össze kell fognunk, hogy valóban mi, a normális, élhető, tiszta, szerethető Magyarországért küzdők maradjunk a többség.

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 0. számában jelent meg, 2018. május 8-án.

Hirdetés

Fizessen elő lapunkra! Amennyiben előfizetési díja május 13-ig beérkezik, már a május 18-án megjelenő első számtól tudjuk kézbesíteni a Magyar Hangot.

Megvitatná az olvasottakat? Várjuk Facebook-oldalunkon.