Táblacsere az agráriumban

Orbán Viktor régi és egyben új miniszterelnök tervei szerint változik a mezőgazdaságért és a környezetügyért felelős tárca neve, vezetése és feladatköre. A korábban vidékfejlesztési, később földművelésügyi tárca után a negyedik Orbán-kormányban Agrárminisztérium lesz a szaktárca neve, amely a régi, egyben új irányt jelzi, hiszen egyszer sem jelent meg a szaktárca nevében a környezetvédelem vagy a környezetügy kifejezés. A tárcavezető Nagy István korábbi parlamenti államtitkár és miniszterhelyettes, aki a bizottsági meghallgatások után a Magyar Hang 1. számának megjelenésekor már a miniszteri esküt is letette. Mit jeleznek a változások, várható-e pozitív irányba való elmozdulás a botrányos eseteket is felvonultató szakterületeken? Egy biztos, a jogász képzettségű, sem a mezőgazdasághoz, sem a környezetügyhöz nem értő korábbi miniszter, Fazekas Sándor utódja, Nagy István agrármérnöki és mérnöktanári végzettséggel, egyetemi oktatási gyakorlattal rendelkezik, maga is aranykalászos méhészgazda – ez reményt adhat a szakszerűbb politizálásra. Azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy Fazekas Sándor helyetteseként részese volt a minisztérium korábbi munkájának.

Névcsere és vezetőváltás hiányzó programmal

Az országgyűlési választás előtt az ellenzéki pártok részletes programot dolgoztak ki, több párt önálló környezetvédelmi tárcát ígért, viszont a kormánypártok még annyit sem üzentek, mint 2014-ben, hogy „folytatjuk”. Orbán Viktor miniszterelnökké választását követően elmondott beszédében egy mondat kivételével sem a mezőgazdasági, sem a környezetvédelmi elképzelések nem szerepeltek. Az Agrárminisztériumra átkeresztelt szaktárca jövőbeni tevékenységéről csak találgatásokba lehet bocsátkozni, vagy az eddigi tevékenység alapján lehet valószínűsíteni a folytatást.

2010-ben a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz csoportosították a környezetvédelem feladatait. A szaktárca neve valószínűleg a vidéken élők és gazdálkodók megnyerését is szolgálta, hiszen a Fidesz és a KDNP 2010-es, nagyarányú győzelmében nemcsak az őszödi beszédnek és a 2006-os őszi eseményeknek volt nagy szerepe, hanem a gazdatüntetéseknek is, amelyeknek egyik vezető alakja, Ángyán József agrármérnök, egyetemi tanár államtitkári posztot kapott, és ő dolgozta ki a vidékfejlesztési programot. A professzor bízott a miniszterelnök szavaiban, hogy a tervek segítségével javítani lehet a vidéki népesség helyzetét, és biztosítani a természeti környezet védelmét. Ám rövidesen csalódnia kellett, mert a földügyekkel kapcsolatos elképzelések gyökeresen ellentmondtak a korábbi ígéreteknek, ezért Ángyán József két év után otthagyta a minisztériumot.

2014-től a szaktárca neve Földművelésügyi Minisztériumra változott, ez már elővetítette azt, hogy a környezetvédelem még jobban a háttérbe szorul, és a vidékfejlesztés ügye sem fontos a kormánynak, ez a szakterület átkerült a Miniszterelnöki Hivatalba, ahol megalkották az uniós forrásokra épülő vidékfejlesztési programot. A tárca nevébe – az előzetes hírekkel ellentétben – mégsem került vissza a vidékfejlesztés szó. A kérdés az, hogy akkor a Földművelésügyi Minisztérium nevét miért kellett Agrárminisztériumra változtatni, hiszen a két kifejezés nagyjából ugyanazt jelenti… A névcserével együtt jár a táblacsere is a minisztérium kapuján, új levélpapírokat kell nyomtatni, le kell cserélni a bélyegzőket, új honlapot kell készíteni – és így tovább. Ezzel a megbízással is biztosan jól jár valaki.

A nagy földmutyi

Ha az elmúlt két ciklus eseményeit elemezzük, a környezetügyért is felelős földművelési szaktárca követte el a legnagyobb bűnöket a jövőnk ellen. A nemzeti tőkés- és földbirtokos osztály kialakítására való hivatkozással közös kincsünket, az állami földeket a kormánypártok híveinek, a NER-lovagoknak juttatták. Ez a folyamat az ország élelmiszer-ellátásának jövője, a környezetkímélő mezőgazdaság kialakítása, a természet sokszínűségének megőrzése, a munkahelyteremtés, a vidék népességmegtartó képességének megtartása szempontjából is a legkártékonyabb lépés volt.

A köznyelvben csak földmutyinak nevezett program keretében először az állami földek bérleti szerződéseit bolygatták meg, ekkor kapott halálos csapást a nemzetközi hírű kishantosi ökogazdaság is. A dobra vert állami földek, köztük európai védettségű Natura 2000-területek többnyire a kormányhoz közel álló, vagyonos emberek tulajdonába kerültek, akiknek lövése sem volt a mezőgazdasághoz, ezért aranykalászosgazda-bizonyítványt vettek magunknak. A Fidesz földprogramja számos gazdálkodót és állattenyésztőt tett tönkre, az agrártámogatási összegek is a nagybirtokosokhoz vándoroltak, és a miniszterelnök korábbi ígérete ellenére számos külföldi állampolgár jutott földhöz.

A vesztes környezet

Az elmúlt nyolc év kormányzásának egyik nagy vesztese a környezet- és a természetvédelem. Az első négy év alatt legalább államtitkári vezetéssel működő szakterület a következő ciklusban visszaminősült, a hungarikumokkal vált egyenértékűvé, a korábban egységes szakterületet különböző tárcákhoz dobálták szét, a szakemberek egy része is távozni kényszerült, a független szakhatóságokat begyűrték a kormányhivatalok alá, környezetvédelmi és környezet-egészségügyi háttérintézmények szűntek meg, a zöld ombudsman feladatkörét szűkítették.

A kiemelt beruházásokról szóló jogszabály lehetővé tette, hogy gyorsított módon, sokszor a megfelelő hatástanulmányok nélkül adjanak építési engedélyt presztízsberuházásokra, sportlétesítményekre, amelyek legtöbbször óriási fakivágásokkal, a közparkok pusztításával jártak, járnak. Ipari park létesítésének terve miatt került veszélybe az európai hírű érdi gyümölcsgénbank; a nemzeti parki fejlesztések – így a látogatóközpontok, tanösvények és kilátók építése – elsősorban a turisztikai bevételek növelését célozták. Az erdőtörvény módosítása a gazdasági célokat helyezi elő- térbe, a vadászterületek átrajzolása pedig a NER-lovagok nagyúri vadászatát szolgálja. A horgászat miatt megtiltották a természetes vízi halászatot, ezzel halásznemzedékek munkáját vették el, nem vették figyelembe a halászat ökológiai hasznát, elmulasztották a százezrek egészségét veszélyeztető, allergiát okozó parlagfűirtás hatékony ellenőrzését, és a szaporodó állatkínzási esetek ellenére háttérbe szorult az állatvédelem ügye is. Sem a kormánypárti képviselők, sem a szaktárca vezetői nem tartották fontosnak az élelmiszer-biztonságot fenyegető szabadkereskedelmi egyezmények, a CETA és a TTIP elleni fellépést.

A földművelésügyi szaktárca nem a fenntartható, ökológiai alapú mezőgazdaságot támogatja, hanem az egészségi kockázatokat hordozó vegyszeres mezőgazdasági gyakorlatot, a gazdák érdekeire hivatkozva ragaszkodnak az ártalmas vegyszerek, például a rákkeltőnek bizonyult gyomirtó, a glifozát hazai használatához. Április végén az Európai Unió tagországainak többsége megszavazta három méhgyilkos neonikotinoid csávázószer használatának szinte teljes körű tilalmát, de négy ország, köztük Magyarország is a tilalom ellen szavazott: a vegyipari lobbi érdekeit a beporzó rovarok, így a méhek, a természet és az emberi egészség védelme elé helyezték.

Migráns disznók - a sertéspestis krónikája

Többen arra gyanakszanak, hogy akár biztosítási csalás is állhat a háttérben.

Nem jobb a helyzet az energiaipar vagy a hulladékkezelés területén sem. A hulladékkezelés és az energiaszektor központosítása, a paksi atomerőmű bővítésének erőltetése, az illegális veszélyeshulladék-lerakók, a nem csökkenő levegőszennyezettség is súlyos gondokat jelez. A kormány úgy véli, hogy a környezetvédelem a gazdasági fejlődés gátja, így egyre távolabb kerülünk a fenntartható fejlődés lehetőségeitől, az uniós környezetvédelmi normák teljesítésétől és attól, hogy felkészülhessünk a jövő kihívásaira.

Jövőlatolgatás

Mi várható ezek után a most következő négyéves kormányzati ciklusban a mezőgazdaság, a környezetügy vagy a vidékfejlesztés területén? A kijelölt miniszter, Nagy István a mezőgazdasági bizottságban a meghallgatásán az agrárgazdaság versenyképességének fontosságát, a mezőgazdasági munkaerőhiány megszüntetését, az osztatlan közös földtulajdonok megszüntetését tűzte ki célul, és elmondta, hogy a vidékfejlesztés ügye visszakerül a tárcához. De nem valószínű, hogy bármilyen érdemi változás áll majd be a szaktárca politikájában, hiszen a földárverésekkel kiosztott földeket nem veszik vissza, a földjüket vagy legelőiket vesztett gazdákat nem kárpótolják, az építkezések felgyorsításával a Városliget sorsa megpecsételődött, országszerte folynak az indokolatlan fakivágások, bámulatos módon a földből nőnek ki a vadászkastélyok, és a paksi bővítést sem szándékoznak leállítani. Egy változás azért lesz, a miniszterelnök a megválasztását követő beszédében azt mondta, hogy az új napelemparkok, valamint a Paks II. a tiszta és fenntartható energiatermelés élvonalába emeli majd Magyarországot. Gondolhatnánk azt is, hogy a kormány felismerte a megújuló energiatermelés fontosságát, de valószínűbb, hogy megérett a helyzet arra, hogy a napenergiában is üzletet lássanak a kormányközeli vállalkozók.