Világ a tényeken túl

Mészáros Lőrinc

Megtörtént beszélgetés nem szó szerinti, de az elhangzottakat hitelesen visszaadó, mélyebb filozofálgatást mellőző leirata. Helyszín a budapesti Fény utcai piac előtti terület, lapunk utcafóruma. A beszélgetés szereplője egy hozzánk odalépő, hetvenes éveiben járó úr.

Hirdetés

– Ez kinek a lapja? – nyit in medias res az úr.
– A Magyar Nemzet egykori munkatársai készítik.

– Melyik Magyar Nemzet, a régi vagy az új?
– Mit ért az alatt, hogy régi vagy új? Nyolcvan év alatt sok minden történt…

– Hát amióta a Simicskáé, azóta borzalmas.
– Közel húsz éven át ő adta ki a lapot, 2015 előtt is.

– Én már nem tudom, összefolyik, de tele volt hazugsággal.
– Mire gondol, uram, mi volt hazugság, tud konkrétumot mondani?

– Egy csomó minden.
– De mi? Egyet mondjon.

– Sok minden.
– Ön szerint például a Kósa-ügy hazugság?

– Kósa-ügy?! – felemeli a hangját, legyint.
– Igen. Maga Kósa Lajos is elismerte, hogy valódiak a papírok.

– Uggggyan már! – legyint újra. – Már hogy akarhatott volna annyi pénzt felvenni? Az OTP-ben is csak 250 ezret lehet egyszerre!
– Biztos, hogy többet is lehet, de miért gondolja, hogy az OTP-ben akarta volna csak úgy felvenni?

– Hazugság az egész!
– Uram, bizonyítékok vannak, és ő maga is elismerte. De akkor mit szól Mészáros Lőrinchez?

– Magyar vállalkozó.
– A több száz milliárdos vagyona ön szerint tisztességesen jött össze?

– Megdolgozott érte, az a lényeg, hogy végre magyar ember keresi pénzt, nem a külföldiek.
– Ha magyar, akkor lophat is?

– Dehogy lopott, magyar ember, érti, magyar, és nem balliberális, eddig minden nekik jutott.
– A letelepedési kötvények ügye is igaz volt.

– Az nem tudom, mi.
– Több tíz milliárdos veszteséget okoztak Rogánék az államnak, és behoztak húszezer embert, főleg Ázsiából.

– Biztos megvolt az oka, de ezt nem tudom, hogy micsoda. Nézze! Én átéltem ötvenhatot, maga még fiatal. Harcoltunk a kommunisták ellen, végre eltakarodtak, ami meg maradt baloldal, az meg nem baloldal, csak a külföldi érdekek kiszolgálója. Én tudom, milyen volt diktatúrában élni!
– Akkor abban legalább talán egyetértünk, hogy a kormányzásban még nyomokban se lehessen felfedezni az önkényeskedést…

– Miféle önkényeskedést?!
– Ha már újság, például, hogy senki sem nyilatkozik a kormányzatból a valódi sajtónak, meg kizárják a tudósítókat közérdekű rendezvényekről.

Hirdetés

– Nem kellett volna annyit szidni az Orbánt!
– Inkább ne is számoljon be a sajtó a valóságról?

– Áh – legyint, majd köszönés nélkül távozik, és elmerül a piac bugyraiban.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2. számában jelent meg, 2018. május 25-én.

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! Ha teheti, kérjük segítse a független sajtót, fizessen elő a Magyar Hangra, vagy támogasson minket közösségi finanszírozási kampányunkon keresztül!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.