Célba ért gyűlölet

Fotó: Facebook/Kylian Mbappé

Sosem gondoltam volna, hogy a világ legnagyszerűbb sporteseményének, a labdarúgó-világbajnokság döntőjének a hangulatát is sikerülhet egyszer besározni a gyűlölet mocskával. A kétségkívül egyre súlyosabb problémákat felvető menekültkérdésnek, az ehhez köthető egyre mélyebb rasszizmusnak semmi helye nem lenne normális országban. Azonban ez Magyarország, ahol éppen a keresztényi vagy keresztyéni szeretetre épülő kereszténydemokrácia alapjait rakja le állítólag a kormány, ott egy magát kereszténydemokratának (?) valló politikus, Hollik István a következőt posztolta közösségi oldalán, a labdarúgó-világbajnokság döntőjének kezdete előtt: „A foci persze arról szól, hogyan küzd két csapat a pályán. De a foci ennél mindig sokkal többről szól. A világbajnoki döntőnek Európa jövője szempontjából is fontos üzenete lehet, hiszen egy bevándorlóország játszik egy nemzeti identitására büszke, keresztény országgal. Már csak ezért is hajrá, Horvátország.”

Hirdetés

Ehhez a megfertőzött elmélethez aztán bőven csatlakoztak olyanok, mint az egyik hetilap főszerkesztője, a Békemenet egyik lelkes szervezője, aki szerint a horvátok a franciákat legyőzték volna, míg mások szerint győzött Afrika, mert akik a francia címeres mezben vb-címet nyertek, azok nem franciák.

Én négerelek, te négerelsz, ő négerezik

Sokaknak szolgált kielégülésül, hogy a píszí utáni világban immár „büntetlenül” négerezhetnek, faji homogenitásozhatnak és migráncsozhatnak.

Noha sok értelme nincs, mégis megpróbálnám elmondani a fenti elméleteknek nevetve tapsikolóknak, hogy két kivétellel valamennyi általuk megszólt játékos Franciaországban született, így vérbeli francia állampolgár. Ráadásul pont egyikük, a 19 éves Kylian Mbappé volt az, aki kijelentette a világbajnokság előtt, ő semmi szín alatt nem fogad el pénzt a játékáért, hiszen azért nem jár fizetség, ha valaki a hazájáért indul küzdelembe. És nemcsak beszélt, hanem mind a meccspénzét, illetve a bónuszokat is jótékony célra ajánlotta fel. Kíváncsi lennék arra, hogy például Hollik István, a nagy nacionalista, nemzeti identitására büszke kereszténydemokrata honatya vajon mikor fogja az általa bevándorlónak titulált Mbappé példáját követni?

És most nem szólnék arról, a fenti gyűlölködést folytató egyének vajon tiszta szívből tudtak-e örülni annak, amikor a két kubai, Carlos Pérez és Ivo Díaz sorsdöntő gólokat lőtt a magyar férfikézilabda-válogatott mezében, vagy amikor Radulovics Bojana olimpiai, világ- és Európa-bajnoki döntőbe vezette a magyar női kézilabdázókat. Vagy mit éreztek akkor, amikor Janics Natasa éppen olimpiai vagy világbajnoki aranyat szerzett Magyarországnak, és Nikolics Nemanja, esetleg Vinícius Paulo gólt lő magyarként az ellenfél hálójába. Akkor is bevándorlóországoztak-e, amikor a Liu fivérek történelmi aranyéremhez juttatták Magyarországot a téli olimpián? Ugyanis utóbbiak ugyanúgy a hazájukban, Magyarországon születtek, mint a francia válogatott aranyérmet nyert tagjai is a sajátjukban, Franciaországban.

Félve kérdezem: ki lesz a soros, aki legközelebb céltáblájává válik a gyűlölködőknek?

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 10. számában jelent meg, 2018. július 20-án.

Hirdetés

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! 

Tudjuk, hogy mindenki kér. Tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.