Számháborús övezet

A szeptember eleji tanévkezdésre készíti elõ az egyik tantermet Takács Szilvia tanító a Salgótarjáni Általános Iskola és Kollégiumban 2018. augusztus 27-én (MTI Fotó: Komka Péter)

Elindult az új tanév minden általános és középiskolában, és ahogy az ilyenkor lenni szokott, elkezdődött a szokásos számháború: van-e országos pedagógushiány, vagy nincs, illetve eleget költött-e a kormányzat a közoktatásra, vagy sem. A vitázó felek is ugyanazok, hiszen a helyzetet mindig rózsaszín szemüvegen át szemlélő kormányzattal, illetve az őket kiszolgáló hivatalokkal szemben ott áll a szakma, illetve az őket képviselő pedagógusszervezetek. És természetesen most is elbeszélnek egymás mellett, vagy nevezhetnénk akár a süketek párbeszédének is, ami évek óta folyik.

Hirdetés

Hajnal Gabriella, az ország összes állami iskoláját fenntartó Klebelsberg Központ új vezetője például egyértelműen kijelentette, szó sincs országos pedagógushiányról – nyáron még kétezernél is több tanár vagy tanító álláshely volt betöltetlen, a szakember szerint csak természetes fluktuáció, ami ezekben a hónapokban mindig jelentkezik.

Csak halkan jegyzem meg, hogy a valóságban akár 4-5 ezer álláshely is üres lehet, hiszen a közigazgatási álláskeresőn csak teljes állású státuszra vonatkozhatnak a hirdetések, a részmunkaidősökre nem. Bár tavaly szeptemberre nem sikerült úrrá lenni a problémán, a kormányzat arról beszélt, hogy a tankerületek megoldották a a helyzetet: óraadókkal vagy túlórákkal.

Természetesen arra is volt válasza a KK első emberének, hogy Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szervezetének elnöke nemrég arra figyelmeztetett, hogy a tanárok fele 50 évesnél idősebb. Hajnal ezt megint csak riogatásnak tartja, sőt szerinte az elkövetkező hét évben biztosan nem várható, hogy a nyugdíjba vonulás miatt magasabb létszámban lenne szükség utánpótlásra.

Ha az ember nem járna iskolák környékén, nem beszélne pedagógusokkal, illetve iskolaigazgatókkal, tényleg azt hihetnénk, az oktatás körül minden rendben. Ám a valóság – ami a kormányt nem nagyon érdekli – messze nem ez. Ugyan a tanulók egyelőre nem maradnak felügyelet nélkül, de vajon a tudásukat tekintve mennyit ér az, ha ének szakos tanítja a fizika törvényeire őket, mert jelenleg szinte lehetetlen matematika, fizika, kémia vagy informatika szakos tanárt találni, és nagyon sok helyen hiány van tanítóból, nyelvtanárokból is.

„Ez a rendszer már összeomlott” – Ki fog az óvodákban dolgozni?

A fizetés továbbra is alacsony, ráadásul egyre többet kell dolgozni az óvodákban.

Ugyanis a pedagógusdiplomát szerzők jelentős része sosem áll a katedrára – az utóbbi évek adatai szerint száz tanárhallgatóból 27 marad tartósan a pályán –, mert egyszerűen nem népszerű számukra az úgynevezett életpályamodell, illetve egy kezdő pedagógus bére még mindig nem versenyképes. Ráadásul a 2014-es választások után a tanári fizetések emelését már nem kötötték a minimálbér emelkedéséhez. Nahalka István oktatáskutató szerint a pedagógusok és a többi diplomás átlagbére között egyre nagyobb a különbség. És akkor még nem szóltunk a lassan elviselhetetlenül megnövekedett adminisztrációs terhekről, amelyek mind az energiát veszik el a legfontosabb feladatuktól, a tanítástól.

Bódis József, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatási államtitkára örömmel jelentette be az induló tanév előtt, hogy elkészült az új nemzeti alaptanterv munkaváltozata, a végső verzió azonban függ majd a pedagógusok visszajelzésétől is, az anyagot ugyanis társadalmi vitára bocsátják. Hogy mikor, arról egyik pedagógusszervezet sem tud semmit, mert nagyobb titokban tartják, mint a Paks II. teljes bekerülési költségét (a cikk megírása után nyilvánosságra hozták a tervezetet – a szerk.). Ha lesz is belőle érdemi szakmai vita, az arra mindenképpen jó lehet, hogy hónapokig gumicsontot dobjon a pedagógusok elé, ezzel is elfedve a figyelmet az igazi gondokról. Például egyes igazgatói kinevezésekről, amelyeknél a politikailag megbízható kádereket hozzák helyzetbe.

Iskolaigazgató is csak fideszes lehet mostantól

Egyre több jel mutat arra, hogy az intézményvezetői pályáztatásokat a Fidesz a saját embereinek a helyzetbe hozására használja.

A számháborúnak koránt sincs vége. Idén több mint 500 iskolában zajlanak a felújítások, uszoda- és tornaterem-építések, illetve 24 milliárd forintos uniós támogatásból építenek ki korszerű, szélessávúinternet-hálózatot a közoktatási intézményekben. Az ígéretek 45 ezer laptopról és 24 ezer tabletről is szólnak, hamarosan a tantermekbe kerülnek, ötezer digitális projektorral és háromezer digitális táblával egyetemben. A fejlesztések csaknem 200 ezer általános és középiskolás diákot érintenek. Ha valóban így lesz, az tényleg előrelépés. Csak arról nem szabad megfeledkezni, hogy a világháló és a különféle technikai eszközök nem helyettesíthetik az oktatás legfontosabb elemét: a pedagógust.

Amennyiben ha ilyen nagyszerű a helyzet, akkor arra is választ adhatnának az illetékesek, hogy az egyik rákospalotai iskolának miért azt válaszolta a KK, hogy a tanintézet bejáratánál felfedezett darázsfészek kiirtására nincs pénz, oldja meg az iskola vezetése a problémát saját hatáskörben. Lehet, hogy e téma feszegetésével mi is darázsfészekbe nyúltunk?

Hirdetés

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 16. számában jelent meg, 2018. augusztus 31-én.

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 16. Magyar Hangban? Itt megnézheti.

Tudjuk, hogy mindenki kér. Tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.