Kezdőlap Publicisztika Igazságot Szé...

Igazságot Szél Bernadettnek!

Az idén áprilisban rendezett választás kevés ellenzéki sikertörténetének egyike Szél Bernadett és az LMP szereplése volt. Amikor két éve Schiffer András kivonult a politikából, sokan azt vizionáltuk, hogy ez a párt végét jelenti. Szél Bernadettnek azonban más tervei voltak – vezetésével az LMP nemhogy nem süllyedt el, hanem történetének legjobb eredményét produkálta, méghozzá kettős ágyútűzben: jobbról a NER mocskolta őket minden erejével, balról pedig az MSZP és a DK próbálta felszámolni az ökopolitikai alternatívát az összefogás követelésének mániákus mantrázásával.

Gyurcsánynak és az utódpárt maradék politikusainak nyilvánvalóan eszük ágában sem volt összefogni, hisz vidéken nem léptek vissza a Jobbik javára, az LMP-nek felkínált 72-3-as visszaléptetési ajánlat pedig gyalázatos cinizmusról árulkodott: az MSZP–DK pártszövetség célja egyértelműen a többi ellenzéki párt kinyírása volt.

HIRDETÉS

A választás után Szél Bernadettnek nem állt módjában ünnepelni: balról az ő nyakába próbálták varrni az újabb kétharmadot, miközben a kizárásokon és az LMP jelenlegi belső vitáin jól látszik, hogy az elnök asszony mekkora ellenszélben próbálta képviselni az ellenzéki együttműködést. Ennek kísérlete nem miatta mondott csődöt, hanem épp az ő igyekezetének ellenére, rajta és Hadházy Ákoson kívül ugyanis nem volt olyan politikai szereplő, aki komolyan gondolta a koordinációt, és áldozatot vállalt érte. A Széllel szemben politizáló LMP-tagok a szemérmetlen 72-3-as ajánlat után megigazultak, hisz nyilvánvalóvá vált, hogy Szél Bernadett kísérlete csődöt mondott: az MSZP és a DK nem az együttműködésben érdekelt, hanem abban, hogy megsemmisítse az LMP-t, és maga alá hajtsa a teljes baloldalt.

Ellenzék: állapota válságos – a régi utak járhatók, csak nem vezetnek sehova

Egyelőre nem látni, az (ön)pusztításból miként lesz építkezés. Feltűnő, hogy a legismertebb képviselők mintha menekülnének a parlamentből.

Ebből a helyzetből fakadt az a pergőtűz, mely április 8. után már nem pusztán párton kívülről érte az egykori társelnököket, de annak berkeiben is a legkegyetlenebb karaktergyilkosságok formáját öltötte – a leszámolás precízen kivitelezett, rosszhiszemű szivárogtatástól ruhaszámlák emlegetésén, etikai vizsgálatokon és pártfegyelmiken keresztül a kilépés kikényszerítéséig ívelt. A párt keménymagja nemtelen és kisstílű revansot vett Szél Bernadetten, aki két év alatt összevakarta, és az Országgyűlésbe juttatta a karizmatikus vezető nélkül maradt LMP-t. Az elmúlt hetekben már ott tartott a párt, hogy egykori miniszterelnök-jelöltje még a Sargentini-jelentés kapcsán sem nyilvánulhat meg autonóm szereplőként, holott Judith Sargentini hazugságainál az igazságai nyilvánvalóan súlyosabbak. Ha egy egykori pártelnöknek ennyi önállósága sincs, nem marad más, mint a kilépés – Szél Bernadett azt tette, amit ebben a helyzetben emberileg és politikailag egyedül tehetett: távozott. Kulturáltan és szépen lépett le a színről, nem köpködött vissza. Végső gesztusával is méltó maradt önmagához.

Az eset tanulsága az, hogy nemcsak kormányon, hanem ellenzékben is meg kellene tanulni nagyvonalúan kezelni a sikert – legalább a sikert. Meg kellene tanulni leszámolni a Führer-elvvel, meg kellene tanulni, hogy nem csak az a politika működik, amelyet Orbán Viktor és a Fidesz folytat. Meg kellene érteni, hogy a politika nem a győzelemről szól, hanem a kompromisszumokról, az együttműködésről, emberek és értékek képviseletéről. Legkésőbb akkor be kellett volna fejezni a hajtóvadászatot, amikor Szél Bernadett lemondott az elnökségről. Ha engem kérdeznek, el sem lett volna szabad indítani.

Szél Bernadett: Az LMP nem viselkedhet így – Magyar Hang

„Az etikai bizottság döntései után csak azt tudom tenni, hogy szolidaritást vállalok.” Exkluzív interjú.

Politikai kultúrát kellene tanulni. A magyar közéletben minden végletes: vagy testvérem és elvtársam, vagy mocskos áruló és NER-kollaboráns vagy – nincs középút. Semmi nem hajlik, minden törik. A huszonegyedik században a pártfegyelemre már nem lehet közösséget építeni. Aki ezzel próbálkozik, annak vagy rablóhadserege lesz, mint Orbán Viktornak, vagy fanatikus szektája, mint Gyurcsány Ferencnek, vagy káoszba süllyedt pártja és bevont párttagkönyve, mint Szél Bernadettnek. Ez pedig nem pénz kérdése, ez nem a Fideszen múlik – egyedül az ellenzék politikusain és a választókon.

A publicisztika rovatban megjelenő írások nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 21. számában jelent meg, 2018. október 5-én.

Keresse a lapot az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon És hogy miről olvashat még a 21. számban? Itt megnézheti.

HIRDETÉS
Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

21,918lájkolóTetszik
851követőKövetés
10,199feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Odacsap a vasököl? – Magyar Hang-ajánló

Péntektől csütörtökig keresse a 31. számot az újságárusoknál! Már 28 oldalon, változatlan áron!

Kiemelt cikkek