Gyűjtsd a tőkét, döntsd a fát

Őserdő Romániában 2016. augusztus 19-én (Fotó: Reuters/Adel Al-Haddad) Őserdő Romániában 2016. augusztus 19-én (Fotó: Reuters/Adel Al-Haddad)

Az erdélyi erdők pusztulása az árvizek egyik fő kiváltó oka, s minden bizonnyal szerepe van például a medvepopuláció megborulásában is. A fenntartható erdőgazdálkodás – ha helyben dolgoznák fel a helyben kitermelt fát – ugyanakkor előnyös lenne a helyi közösségek számára. Az erdélyi erdők sorsa Magyarországot közvetlenül is érinti: a Tisza vízgyűjtő területéről és számtalan esetben európai jelentőségű védett, NATURA 2000-es területekről van szó. Közvetve pedig az erdőpusztulás kihat az ott élő magyarság megmaradására, a székelyföldi hagyományvilág fennmaradására.

Hirdetés

Romániában 1990 és 2012 között összesen 360 ezer hektárnyi erdőt vágtak ki illegálisan, ami nagyjából 80 millió köbméter faanyagot jelent. A magántulajdonú erdőkből 2005 és 2011 között 194 600 köbméter fát, az államiakból 244 300 köbméternyit termeltek ki illegálisan. A Holzindustrie Schweighofer, amely otthon, Ausztriában minden bizonnyal a „zöldrefestés” bajnoka, a tőke szabad áramlása nagyobb dicsőségére gyakorlatilag tarvágást csinálna Kovászna erdeiben, s a 800 ezer köbméter fa kitermelése NATURA 2000-es területeket is érint. A Schweighofer azt szeretné elérni, hogy a természetes szerkezetű erdőket gyorsan kitermelhető, magas cellulóztartalmú monokultúrákkal helyettesítsék – ami katasztrofális környezeti következményekkel járna.

Négy évvel ezelőtt a Schweighofer rétyi fűrészüzemének engedélyeztetése ellen szervezett megmozdulást a háromszéki Indigo csoport. Szerintük az építési engedély kiadása a közösség jövőjének tönkretételét jelenti. A Schweighofer rétyi üzeme évi egymillió fát dolgoz fel, s így járul hozzá az erdőirtáshoz. Az Enviromental Investigation Agency (EIA) civil szervezet legfrissebb jelentése szerint, a Schweighofer továbbra is vásárol fel védett nemzeti parkokból származó faanyagot, s a nagy fafeldolgozók – közöttük is a legjelentősebb a Schweighofer – felvásárlásai következtében az elmúlt évtizedben Románia érintetlen erdeinek kétharmada elpusztulhatott.

Az Átlátszó Erdély azonosította az illegális fakitermelés számára nyitva álló kiskapukat. Az egyik ilyen, hogy a lerakatokból származó fa papírjai már nem tartalmazzák a kitermelési engedély számát. Az eladásokról és vásárlásokról a lerakatok ugyan kötelesek nyilvántartást vezetni, de mivel a rönköket nem kell egyenként vezetniük, ezért elvész a rönkök valódi eredete. A Schweighofer ezektől a lerakatoktól vásárol – Románia-szerte legalább 250 ügyféltől. Az Átlátszó Erdély bemutatott olyan trükköket, hogy például a hegygerincen kis számban engedélyezett fa kivágása érdekében az odavezető meredek oldalt is kitermelik. Máskor a kitermelést erdészeti munkaként állítják be, vagy annak leple alatt egészséges fákat vágnak ki a kijelöltek mellett. Az EIA azonosított olyan helyszíneket, ahol az így kitermelt illegális faanyag a Schweighofernél kötött ki.

További kiskapu, hogy a fahulladék és az aprított fa szállítása engedélyhez kötött, ha erdőből jön, de ha gyárból vagy lerakatból származik, már nem szükséges a papír. Csalással szerzett engedélyek, a jó minőségű faanyag gyengének minősítése, hamisított nyilvántartás, védett területek kitermelése az ellen őrzés kijátszásával – ezek a törvénysértő húzások mind elterjedtek Kelet-Európában.

Ma Japán a világ legnagyobb fa- és rétegeltfa-, a második legnagyobb rönkfaimportáló országa, és a harmadik legnagyobb fűrészáru-importőre. Az EIA 2016-os jelentése rámutat, hogy japán cégek szintén használnak illegális forrásokat, amikor Romániából szerzik be a faanyagot. Az illegális fakitermelés és -kereskedelem világszerte évente 157 milliárd dollárnyi bevételt hoz szervezett bűnözőknek, és Európa utolsó őserdeit is fenyegeti, amelyek 60 százaléka Romániában található.

A Schweighofer többek között Japánba is szállít, ahol – szemben az euroatlanti gyakorlattal – nem kell igazolniuk az importőröknek a faáru törvényes eredetét, és nem tilos törvénytelen erdőirtásból származó faárut forgalmazni. Miközben sok európai cég már nem vásárol a Schweighofertől, Japánban az FSC fenntarthatósági bizonyítvány elvesztése után sem csökkent a vásárlási kedv. A japán piac kereslete fenntartja a Schweighofer eddigi üzleti modelljét.

Az Európai Unió és Japán közötti szabadkereskedelmi egyezmény (JEFTA) kapcsán elvégzett Kereskedelmi Fenntarthatósági Hatásvizsgálat (TSIA) rámutat: a JEFTA azokra az országokra gyakorolja majd a legnagyobb környezeti hatást, amelyekből fát importálnak, miután Japán mindeddig sikertelenül lépett fel az illegális eredetű fa importjával szemben.

Brüsszel és Tokió között 2013. márciusa óta, a szokásoknak megfelelően, szinte teljes titokban folytak a tárgyalások. A JEFTA volumenében felülmúlja a ratifikálásra váró EU–Kanada közti szabadkereskedelmi egyezményt (CETA). Az EU és Japán a világ GDP-jének 30, kereskedelmének 37 százalékát adja, s 600 millió ember piacát nyitja egybe. Előzetes becslések szerint a JEFTA hosszabb távon 0,8 százalékkal gyorsítja az EU és 0,3 százalékkal Japán növekedését, legnagyobb haszonélvezői pedig az európai agrártermelők.

A JEFTA 16.7. cikkelye viseli a Fenntarthatóság az erdőgazdálkodásban, a fa- és fatermékek kereskedelmében címet. A cikkely nem vette figyelembe a TSIA ajánlásait: addig megy csupán el, hogy az érintett felek „elismerik, hogy fontos az erdők konzerválása és a fenntartható erdőgazdálkodás”, „vállalják, hogy ösztönözni fogják az erdők konzerválását”, „fellépnek az illegális fakitermelés ellen” és „részt vesznek az információk és tapasztalatok megosztásában”. Ez nagyon gyenge elköteleződést takar, amelyet tovább gyengít a JEFTA Kereskedelem és fenntartható fejlesztés című fejezete, amely nem tartalmaz semmiféle mechanizmust a rendelkezések foganatosítására. Japán az egyetlen ország a G7-en belül, amely nem rendelkezik az egész ágazatot lefedő szabályozással az illegális faipari anyagok importjával kapcsolatban.

A JEFTA is – ahogyan a világot lassan átszövő szabadkereskedelmi egyezményeknél ez általános – a „race to the bottom” jegyében fogant: a gyengébb japán törvények az irányadók az unió szigorúbb szabályozásával szemben. A 2016-os japán törvény például önkéntes regisztrációs rendszeren alapul, amely nem tartalmaz semmiféle tiltó rendelkezést az illegális forrásból származó faanyagokra. A faárukra vonatkozó előírások szempontjából a JEFTA sokkal gyengébb, mint a CETA vagy a Csendes-óceáni Partnerség (TPP). A CETA például leszögezi a felek együttműködési elköteleződését, míg a JEFTA csak annyit mond, hogy a felek „együttműködhetnek”.

Táblacsere az agráriumban – Magyar Hang

Az elmúlt nyolc év kormányzásának egyik nagy vesztese a környezet- és a természetvédelem.

A Japán által is aláírt TPP is átfogóbb rendelkezéseket tartalmaz a faanyagokról, mint a JEFTA: így „törvények elfogadását, fenntartását, érvényesítését”, valamint számos olyan tevékenység megvalósítását, amelyek középpontjában az állat- és növényvilág illegális kereskedelmének, az illegális fakivágás és fakereskedelem megakadályozása áll. A JEFTA tehát impilcite gyengíti a fakitermelésre vonatkozó normák szintjét. Nem véletlenül figyelmeztet az EIA, valamint a GUE/NGL EP-frakció tanulmánya egyaránt arra, hogy a JEFTA hatályba lépése fel fogja pörgetni az illegális fakitermelést Európában. Ennek pedig első számú kárvallottjai a székelyföldi erdők lesznek.

Az Európai Bíróság egy korábbi döntése alapján a JEFTA az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az ilyen egyezményhez elegendő a kormányokat tömörítő tanács és az Európai Parlament jóváhagyása. A JEFTA-t a tanács még a júliusi csúcstalálkozón jóváhagyta, s az aláírás is megtörtént az EU–Japán-csúcson. A magyar érdekeket éppen az illegális fakitermelés ösztönzése miatt súlyosan sértő egyezménnyel szemben a szuverenitásunkra oly kényes miniszterelnök nem emelt vétót, hanem bátran sunnyogott. Az egyezmény most ott van a kereskedelmi szakbizottság, az INTA napirendjén, és várhatóan heteken belül keresztül akarják nyomni az EP-n. Ekkor dől el, hogy ma Európában a profit mennyiben előzheti meg a természet érdekeit.

A szerző ügyvéd, volt országgyűlési képviselő

Felhasznált irodalom:
http://itthon.ma/erdelyorszag.php?cikk_id=501
http://www.kronika.ro/erdelyi-hirek/ellentet_az_rmdsz_ben_a_retyen_tervezett_fakitermeles_miatt http://www.ng.hu/Termeszet/2005/06/Illegalis_fakitermeles_veszelyezteti_a_kelet_europai_erdoket http://greenr.blog.hu/2013/06/12/erdely_pusztitasaval_lenne_kornyezettudatos_ausztria_szekelyfold_erdoi_vegveszelyben http://www.sepsiszentgyorgy.info/component/petitions/?view=petition&id=198 Buzás Ernő: Tovább fosztogatja a romániai erdőket a Schweighofer (Átlátszó Erdély, 2018. 07. 25.)
Kovács Zsolt: Utcára vonulnak a háromszékiek a Schweighofer ellen (maszol.ro, 2014. 01. 13.)
Facsinay Kinga: Aggályos lehet az EU–Japán-egyezmény (Magyar Nemzet, 2017. 06. 27.)
Nagy Gábor: Guruló autók és sajtok (Hvg, 2018. 07. 26.)
Greenpeace Q&A about JEFTA

Hirdetés

A publicisztika rovatban megjelenő írások nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 22. számában jelent meg, 2018. október 12-én.

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon!

Tudjuk, hogy mindenki kér. Tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.