Tantárgyösszevonás: a kapkodás vesztesei a társadalom és a diákok lesznek

Kémiai kísérlet (Fotó: Unsplash/Louis Reed) Fotó: Unsplash/Louis Reed

A 2018–19-es tanév nem indult zökkenőmentesen. A nyár utolsó heteiben a híradások arról szóltak, hogy több ezer tanári, tanítói állást nem töltöttek még be. Napokig tartó nyilatkozatháború borzolta a kedélyeket a négy-ötezer fős pedagógushiányról szóló írásoktól a minden rendben van jellegű, megnyugtatónak szánt cikkekig. Azt azonban még a Klebelsberg Központ is elismerte, hogy elsősorban a természettudományokat oktató szaktanárokból van a legnagyobb hiány. A biológia, a fizika és a kémia tantárgy összevonásáról mindössze annyit lehet tudni, hogy az új Nemzeti alaptantervben már ezekkel a változásokkal számolnak.

Hirdetés

Két évvel ezelőtt kisebb botrányt váltott ki a szakképzés átalakítása – az, hogy a szakgimnáziumokban a választott szakmának megfelelően csak biológiát, másokban csak kémiát vagy csak földrajzot oktatnak –, ez nem teszi lehetővé a természettudományos összefüggések megértését, és a felsőoktatásba történő tovább lépést is nehezíti. A helyzet azóta csak annyiban „javult” hogy a kilencedik évfolyamban egy összevont természettudományos tárgyat is oktatnak.

Két éve a legnagyobb vesztesnek a földrajz látszott, a kérdés, hogy önálló marad-e, esetleg más tárgyakkal vonják össze. A választ a Magyar Földrajzi Társaság adta meg a Ne likvidálja a földrajzoktatást az Orbán-kormány! című állásfoglalásában. A társaság arra mutat rá, hogy a környező országok közül évek óta nálunk a legkevesebb a földrajz óraszáma, és ezt még csökkentené az új Nat. Pedig a földrajz a hazaszeretet, a környező tájak ismerete, a hazai turizmus, a város- és vidékfejlesztés alapja, a hazai és globális gazdasági, népesedési, migrációs, környezeti és társadalmi problémákat sem érthetjük meg földrajztudás nélkül, ez az a tantárgy, amely hidat képez a természet és társadalomtudományok között.

Viharos tanévkezdés: új alaptanterv jöhet, de ki fogja megtanítani? – Magyar Hang

Az elkövetkező 15 év alatt legalább 70 000 pedagógus éri el a nyugdíjkorhatárt – figyelmeztetett a Nemzeti Pedagógus Kar.

A biológiát, a fizikát és a kémiát korábban az általános iskolák felső tagozatán külön-külön tanították, de egy ideje már egyfajta összevont tárgyat, természetismeretet tanítanak ötödikben és hatodikban, hogy mekkora sikerrel, az csak évek múlva derül ki.

De vajon ördögtől való-e a természettudományos ismeretek együttes tanítása? Úgy gondolom, hogy nem. Két éve a Magyar Tudományos Akadémia konferenciát szervezett a kérdésről. Csapó Benő, az MTA doktora, oktatáskutató egyetemi tanár több alkalommal is beszélt a természettudományos oktatás megújításának fontosságáról, de úgy vélte, hogy ezt nem lehet megoldani a közoktatás átfogó fejlesztése nélkül. Szerinte az óvodától az érettségiig egy egységes természettudományos tantárgy oktatása lehet a megoldás, ehhez viszont a feltételeket is meg kell teremteni, a természettudomány tanítási módszertanának megújítására, a kutatásalapú oktatás elterjesztésére is szükség van.

Számháborús övezet – Magyar Hang

Ha az ember nem járna iskolák környékén, nem beszélne pedagógusokkal, tényleg azt hihetnénk, az oktatás körül minden rendben.

Magam is azt vallom, hogy az élő és az élettelen természetet egységes egészként kell megértenünk, hogy a társadalmi és benne a gazdasági folyamatok is a természet egészétől, egy-egy összetett rendszerétől vagy valamelyik elemétől függenek. Földünkön minden a fizikai, kémiai, földtani, vízrajzi, biológiai, meteorológiai, csillagászati folyamatokon és azok kölcsönhatásain alapul. Valószínű, hogy ezeket az összefüggéseket jobban meg lehet érteni, ha nem szedjük szét mereven az ismereteket. De kik fogják ezt az összevont tárgyat tanítani, kik írják a tankönyveket, kik gondoskodnak arról, hogy az új tudományos alapismeretek is bekerüljenek a tananyagba? Mi a garancia arra, hogy ne eggyel több kémiai képletet vagy növénynevet kelljen megtanulniuk a diákoknak, ehelyett az összefüggéseket lássák, a modern módszereket ismerjék meg?

Itt kapcsolódik a képbe a katedráról hiányzó szakemberek kérdése. Vajon miért is van pedagógushiány, amikor a kormányzat fizetésemelésről, életpályamodellről beszél? A kérdéssel a Magyar Hang több alkalommal is foglalkozott, nem ismétlem az okokat, csak felsorolom: a megbecsülés hiánya, a tanárok önállóságának, a tanszabadság csorbítása, a klikkes felügyelet, a poroszos iskolamodell, az egyentankönyvek, a tanárok túlterheltsége, az elöregedő aktív pedagógusgárda, valamint a munkához viszonyítva alacsony fizetés. Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azzal nyugtatta a közvéleményt, hogy soha ennyi tanárjelölt nem jelentkezett még a felsőoktatásba, azt a tényt azonban nem ismertette, hogy sokan lemorzsolódnak, és a pályakezdő tanárok fele néhány éven belül elhagyja a katedrát.

Jön a nyugdíjazási bumm, diploma nélküli tanárok lephetik el az iskolákat

A jövőben akár érettségizettekkel is pótolhatják a munkaerőhiányt – mondta a Magyar Hangnak Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke. A teljes interjú.

A tervezett természettudományos tárgy átgondolt és korszerű oktatásának több feltétele van, a bevezetést meg kell előznie az aktív tanárok, a természettudományos és pedagóguskutatók összehangolt munkájának, az összevont tudásanyag átgondolásának, majd a tanárképzés átalakításának, új tankönyvek írásának, módszertani megújulásnak. Akik ma tanítanak, a régebbi szakpárosítás alapján tanultak, természettudományos tanárképzés csak nemrég indult el. Egy évtized vagy több idő is eltelik, amíg egy új rendszerű felsőoktatásban elegendő természettudomány-képesítéssel rendelkező szaktanárt képeznek.

Felmerül a kérdés, hogy a tantárgyak elkapkodott összevonásával vajon nem pusztán a szaktanárhiányt próbálják-e orvosolni. De egy fizikatanár vajon tud-e biológiai tananyagrészt tanítani, vagy fordítva? Egyetemi adjunktus ismerősöm szerint a szaktanárhiány oda vezethet, hogy az összevont természettudományos tárgy óraszámát időről időre csökkentik, így egyre kevesebb és hiányosabb ismerethez juthatnak a diákok. Az elkapkodott döntések, vagyis a tűzoltás negatív hatása rövid és hosszú távon is megbosszulja magát, vesztese a társadalom és a diákok lesznek.

„Ez a rendszer már összeomlott” – Ki fog az óvodákban dolgozni? – Magyar Hang

A fizetés továbbra is alacsony, ráadásul egyre többet kell dolgozni az óvodákban.

Amennyiben az általános iskolákban, később esetleg a gimnáziumokban is kevesebb és csak felszínes természettudományos képzést kapnak a diákok, az a jövő szakemberképzésében is súlyos gondokat okozhat. A Magyar Földrajzi Társaság szerint a hiányos földrajz oktatás veszélyezteti a jövő geológus-, hidrológus-, meteorológus-szakemberképzésének megalapozását. Igaz ez más területen is, a biológia-, a kémia- és a fizikatanítás hiányosságai például a jövő orvos-, vegyész-, gyógyszerész- és mérnökképzésében is gondokat okozhatnak.

Hirdetés

A Földet fenyegető globális jelenségek, így az éghajlatváltozás, a természeti értékek fogyatkozása, a környezetszennyezés, a népességrobbanás és a szegénység növekedése a jövő megoldandó problémája közé tartozik. Ezért csak remélni lehet, hogy a természettudományos tantárgyak összevonása nemcsak a tanárhiány pótlására történik, nem a felnövekvő generációk további elbutítása a cél. Senki ne vegye zokon, ha az embernek ez jut eszébe a közoktatás államosítása, a pedagógusok tanszabadságának csökkenése, az egyetemek felügyelet alá vonása és a tudomány szabadságának csorbítása után.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 19. számában jelent meg, 2018. szeptember 21-én.

Keresse a lapot az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon És hogy miről olvashat még 19. számban? Itt megnézheti.

Tudjuk, hogy mindenki kér. Tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.