Vajna Timi – tettes vagy áldozat?

Vajna Tímea eredeti Instagram-posztja Vajna Tímea eredeti Instagram-posztja

Vajna Timi ugyanabba a dilemmába hajszolja a hazai bulvárfogyasztókat, amelybe az X-Faktor előválogatói. Ott rendszerint az a súlyos morális kérdés vetődik fel, hogy az épp színpadon égő kulturális hulladék vajon az előadó rossz ízlésének és önreflektálatlanságának eredménye-e, vagy inkább valamilyen mentális zavar tünete. Az első esetben rendjén való, ha a közönség kineveti, és helyes, ha a zsűri tagjai a szemébe mondják, hogy a produkciója hitvány. A felhőtlen élményt egyedül az zavarja meg, hogy ByeAlexnek viszont senki nem mondja a szemébe, hogy mindössze a show-biznisz gonosz tréfája folytán zsűrizhet az országos tévében ahelyett, hogy elhúzna a sleppjével, az erőtlen hangjával meg a zavaros szövegeivel együtt valami garázsba, és megpróbálna dolgozni magán – mert bőven volna mit. Csakhogy így működik a posztmodern média: ByeAlex talált egy jó menedzsert, úgyhogy most zsűriként osztja az észt ahelyett, hogy az RTL színpadán csúszva-mászva próbálná kivakarni magát az aluljáróból, ahol a napi betevőt vonyítja össze.

Orbán Viktor megdönthetetlen uralma – mítosz és valóság – Magyar Hang

Orbán és vazallusai azt hiszik, megtanulták irányítani a tömeget, csakhogy ez a tudás még az internet előtti világban sem volt adott, nemhogy ma.

Hirdetés

A fentinél fájdalmasabb helyzet az, amikor az előadó nem rendelkezik azokkal a képességekkel, melyek birtokában megítélhetné, hogy a kereskedelmi tévések mit és miért tesznek vele, s milyen hatással lesz ez az életére. Ez esetben a néző elvetemült gonoszság részesévé válik: a kereskedelmi tévés formátum olyan helyzetbe rángatja, mely az emberi lét legalja. Itt nincs helye sem emberségnek, sem kegyelemnek: a megistenült fogyasztó önfeledten élvezkedik a fellépő nyilvánvaló fogyatékosságán – az önmagáért felelősséget vállalni képtelen személy nyomorúsága feletti szórakozás jogát senki emberfia nem kérdőjelezheti meg. Ez még csak nem is a gladiátorjáték során vért és halált óhajtó pogány tömeg, hanem kifejezetten a morál előtti állapotában rovarok lábait kitépkedő gyermek szórakozása. Ezért aki előválogatót néz, sosem tudhatja biztosan, hogy épp jóravaló polgár, vagy beteg lelkű szadista-e. Így aljasít le önmagához a kereskedelmi tévé, melyben az egyetlen érték a kifizetett reklámidő.

Vajna Timi kapcsán hasonló a kérdés: íme egy szerencsétlen ember, aki összekötötte az életét egy erőszakos, bántalmazó partnerrel, az agyba-főbe verte és alázta, ő pedig addig menekült előle, míg védőszárnyai alá nem vonta a hatalmas és gazdag, szerelmes mikulás, aki soha nem emel rá kezet. Timi a traumák nyomán olyan erővel regresszál a gyermekkorában referenciává tett királykisasszony-szerepbe, hogy képtelen felmérni cselekedeteinek súlyát, és képtelen értelmezni helyzetének keretrendszerét: egy mesevilágba menekül, amit a kedves nagyapó megteremt neki.

A rinocérosz bőre – Magyar Hang

Ilyen egy igazi trolldemokrata: a népszavazásokat megakadályozza, de a rinocéroszborjú névadása kapcsán ő maga a hitvalló demokrata.

Csakhogy épp ilyen érvényes az az értelmezés, mely szerint Vajna Timi képében valójában a pénzes proliság lelkendezik afölött, hogy egy macska magángéppel utazik az amerikai műtétjére abból az országból, ahol a mentő nem érkezik időben, és ahol a sebész szikéje alá várólistán át vezet az út. Ezt a rendkívül irritáló szerepet elsőként Berki Krisztián játszotta el, amikor a társadalom szociális hergeléséből gyártott nézettséget, vasaltatta ki a heréit, és hazudta azt hungarocell-aranytömbbel a kezében, hogy ő Andy Vajna. Csakhogy ehhez ezúttal nem a TV2 biztosítja a statisztákat és a díszletet, hanem a nemzeti együttműködés rendszere. Ez itt a valóság – nem a Luxusfeleségek és nem az Édes Élet.

Vajna Timi tettes vagy áldozat? Nehéz kérdés. Mégis azt hiszem, inkább tettes, hisz a nemzeti együttműködés egyéb úrnői, Cili, Kata és Ráhel sem nagyon különböznek tőle – rajtuk sem azonosíthatók a gátlás vagy a kultúra jegyei. Ha az ő macskájuk, Prada vagy Gucci megbetegszik, ők is magánrepülőgépre szállnak majd, hogy gyógykezelésre Los Angelesbe szállítsák.

A publicisztika rovatban megjelenő írások nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 25. számában jelent meg, 2018. október 31-én.

Hirdetés

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 25. számban? Itt megnézheti!

Tudjuk, hogy mindenki kér. Tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.