Kezdőlap Publicisztika A magyar külü...

A magyar külügy átment „szolgáltató üzemmódba”

Egészen riasztó hírek érkeznek mostanában arról, hova süllyedt a magyar diplomácia. Konzulok, követségi alkalmazottak taxiztatnak három országon át hazájukban jogerősen elítélt, hivatalos papírokkal nem rendelkező migránsokat (lásd Gruevszki-ügy), egy másik történetben pedig nagyon úgy néz ki, hogy a volt bécsi nagykövet saját nevére vett egy méregdrága luxusautót, hogy a tulajdonképpeni osztrák tulajdonosnak kevesebbet kelljen érte fizetnie. És akkor még nem is beszéltünk a moszkvai magyar nagykövetségen működő schengeni vízumgyárról, ahol a hírek szerint orosz bűnözőknek, prostituáltaknak és még ki tudja, kiknek adtak bebocsátást az Európai Unió területére.

HIRDETÉS

Hat éve, amikor nagy nemzetközi megrökönyödést keltve kiadtuk Azerbajdzsánnak a baltás gyilkost, még azt gondoltam, Ramil Safarov ügye egyszeri súlyos tévedés. Azóta egyre világosabb: nem egy diplomáciai hiba volt az egész, hanem egy új rendszer első lépése. Amióta Szijjártó Péter (és vele futsalos baráti körének megannyi tagja) megérkezett a Bem térre, egyre nyilvánvalóbb, hogy a magyar külügy átment „szolgáltató üzemmódba” – elveket, bevett szokásokat sutba dobva, arccal a pénztár felé, ki tudja, milyen gazdasági érdekek mentén születnek a döntések. Mentségükre szóljon, hogy szóltak: a tárcát is átnevezve immár külgazdasági és külügyminiszterként irányítja a különös ügymenetet. Igaz, nem minden sikerül tökéletesen: miután közpénzmilliárdokat pumpáltak a Magyar Nemzeti Kereskedőházak felállításába, a majd’ tízmilliárdos veszteség után több tucatnyi országban is bezárják azokat.

Soros miatt menekült Gruevszki? Macedóniában ezen csak nevetnek – Magyar Hang

Szkopjéban sokan úgy vélik, a macedón kormány hagyta meglógni a börtönbüntetésre ítélt volt miniszterelnököt.

Ennek a stratégiának a része a letelepedésikötvény-program is, amelyben a magyar államon kívül mindenki jól járt. Legjobban a kideríthetetlen hátterű közvetítőcégek, kötvényenként több tízezer eurónyi busás haszonnal, de a konstrukció kiválóan alkalmas volt nemzetközi pénzmosásra is, valamint bűnözők letelepítésére Magyarországon. Olyan figurák érkeztek, mint például Bassár el-Aszad szíriai elnök egyik legfontosabb pénzembere, de a lista hosszan folytatható. Ma már egyre gyakrabban érkeznek hírek arról, hogy miféle nemzetközi bűnözők kaptak magyar papírokat vagy magyar konzulátuson vízumot.

A fenti történetekkel nem az a legnagyobb probléma, hogy vélhetően néhány körön belüli ember mérhetetlen meggazdagodását is célozzák (miközben az adófizetők állják a cechet), hanem az a hatalmas presztízsveszteség, amelyet eközben elszenved Magyarország és a magyar diplomácia.

Bod