Kezdőlap Publicisztika Miért is harc...

Miért is harcolunk?

A kulturális értékek megőrzését illetően előszeretettel idézik Winston Churchill bon mot-ját. Amikor a háború alatt egy minisztere indítványozta, hogy a hadi költségek megugrása miatt a kultúra támogatásából faragjanak le, a miniszterelnök visszakérdezett: rendben, de ha nem marad kultúra, akkor miért is harcolunk valójában?

HIRDETÉS

Elcsépelt és kellően didaktikus frázis, mégis valódi államférfiúi erényt jelezhet, ha a kapuk előtt tomboló barbároktól való rettegés közepette jut idő az effajta elmélyülésre. Nem árt tisztázni persze a kultúra fogalmát, főleg az annál jóval egyértelműbbnek tűnő háború kontextusában. Hiszen, amikor lőnek, összehúzzuk magunkat és menekülünk, de mit kezdjünk egy absztrakt festménnyel, egy költeménnyel, vagy egy régi épülettel?

„A munka mindent legyőz” – Weiss Manfréd egykori otthonát Tiborcz István butikhotellé alakítja | Magyar Hang

A több mint 140 éves épület, amely az ország leggazdagabb családjáé volt, szimbolikus helyszínként izgalmas párhuzamokkal teli történelmi ívet rajzol fel.

A kerítés ezen oldalán a megőrzés lett a kulcsszó. Nemzeti identitássá érlelnék az értékek konzerválását, mégis fájóan kevés szó esik ezen értékekről. Ha pedig nem tudjuk, mit védünk, akkor még a küzdelem tétje is kétségessé válik. Churchillt idézve nem tudjuk, miért harcolunk. De nekünk a világháborús miniszterelnökkel ellentétben – aki nagyon is jól tudta –, valóban fogalmunk sincs, mit óvjunk meg, mire lehet még egyáltalán szükségünk, és szüksége a következő generációknak.

A kormány a lassú kivéreztetést unalmasan hosszúnak ítélve, 2017. január 1-jével megszüntette a magyar örökségvédelmet. A Forster Gyula Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ beszántásakor a területet jól ismerő szakemberek már a végről beszéltek, a hatalom azonban jelezte, szó sincs erről, a szakemberek folytatják tovább a munkájukat, az egyetlen változás, hogy immár a Miniszterelnökség alá rendelve dolgoznak. Egészen idén novemberig, amikor az örökségvédelemmel foglalkozó helyettes államtitkárság kétharmadát elbocsájtották. Elnyújtott haldoklás helyett élőhalott üzemmód volt az elmúlt szűk két esztendő.

A sikeres üzlethez néha nem árt egy felcsúti lakcím | Magyar Hang

Milliárdok ömlenek a műemlék-felújításba, miközben lebontották az örökségvédelmi rendszert.

A régészeti feltárásoktól a műemlékek restaurálásig minden örökségvédelmet érintő témában szakértőként fellépő hivatal bezárása az időzítés miatt vált izgalmassá. A Forster Központ megszüntetését ugyanis nehezen lehet elválasztani a NER nagyvállalkozóinak műemlékek iránti, frissen felfedezett rajongásától. A védelem alatt álló épületekkel kapcsolatos beruházásokat korábban az örökségvédelmi szakemberek felügyelete alatt végezhették az ingatlanfejlesztők. Ma, munkában álló szakemberek hiányában, erre nincs lehetőség. Ennek köszönhetően, kis túlzással, mindenki azt csinálhat (a műemlékekkel), amit akar.

Ezt látjuk az Orbán Viktor miniszterelnök jóbarátja, Adnan Polat török milliárdoshoz köthető közvágóhídi városfejlesztés, és a miniszterelnök veje, Tiborcz István érdekeltségébe tartozó egykori Mahart-ház esetében is. Mindkettő a kulturális örökség jelentős darabja, és mindkét beruházás elől törvényi eszközökkel hárítják el az akadályokat. A sikeres beruházásra hajtó vállalkozói érdekek így felülírják az örökségvédelmi szempontokat.

Semmi sem állíthatja meg Orbán Viktor török barátját a Közvágóhídnál? | Magyar Hang

A védett épületek jó részét lebontják, 45 méter magas tornyokat is építenek. A műemlékvédők még próbálkoznak.

Mindez napi szinten csupán bosszantó, igazán veszélyessé hosszútávon válik. Egy kerítés bajosan jelöli ki ugyanis az identitás határait, főleg, ha belül minden üres. A kulturális emlékezet egyebek mellett absztrakt festményekből, költeményekből és régi épületekből áll össze, a múlt értékei pedig a megőrzés gesztusában válnak a nemzeti identitás részévé. Ha egy mégoly jól jövedelmező szálloda, vagy lakópark kedvéért leromboljuk az örökséget, az eljövendő generációk emlékeit töröljük, még azelőtt, hogy egyáltalán világra jöhettek volna.

A múlt kiradírozása azonban nem csak őket sújtja, visszaüt már arra is, aki éppen elvégzi azt. Hiszen ha nincs miért harcolni, elvész a küzdelem értelme. Küzdelem híján viszont, a jelenlegi helyzetben, a kormány legitimációja is veszélybe kerülhet. A hatalomnak így paradox módon nem is miattunk, vagy a jövő nemzedékéért, hanem saját maga miatt kellene vigyáznia a kulturális örökségre. Ha már mindenáron harcolni vágyik.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 28. számában jelent meg, 2018. november 23-án.

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 28. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS
Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

24,987lájkolóTetszik
1,568követőKövetés
13,644feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Felejtsük el az elmúlt harminc évet – Magyar Hang-ajánló

Cserhalmi György-, Vágó Gábor-, és Lengyel Róbert-interjú, Hős utcai riport, panaszok a gyárból – kapható a friss szám!

Kiemelt cikkek