Kezdőlap Publicisztika Öreg harcos, ...

Öreg harcos, mindent tudok rólad!

Mi közöm nekem az előttem ügyintéző két nyugdíjas ember legtitkosabb személyes adataihoz? A válasz rém egyszerű, az égvilágon semmi. Mégis mindent tudok már róluk, vagy tudnék, ha nagyon akarnék. De ne szaladjunk ennyire előre!

HIRDETÉS

Bő évtizede állok – mondjuk úgy – szerződéses viszonyban az egyik pénzintézettel, azzal, amelyik a haza fővárosának nevét viseli. Magyarán az adósuk vagyok, így ez a viszony a legkevésbé sem az egyenlő erőviszonyokon alapul, és nem is volt mindig súrlódásmentes. De inkább nem panaszkodom, valahogy csak elleszünk egymással a következő években is. Kényszerűségből időről időre ellátogatok valamelyik fiókjukba, akadnak admisztratív problémák a kamatlábakkal, a hitelbiztosítással – de olyan is előfordult már, hogy az én (apróbetűs) szövegértési képességemmel is.

Alapvető jog-e a digitális adatvédelem? | Magyar Hang

Nem árt nyitott szemmel járni, és tisztában lenni azzal, a személyes adataink a mi, és nem a netes óriások és az állami szektor techcégeinek tulajdonai.

Így sodort az élet a minap az egyik budai kirendeltségükbe – maga a jelzálogként is szolgáló „haciendám” mind az ötvenkét négyzetméterével Óbudán „terül el” egy kellemes régi társasház első emeletén.

Ha a banki ügyintézés során utálok valamit, az a várakozás, de mint kiderült, a percek lassú múlásánál akadnak itt jóval nagyobb bajok is. A viszonylag kis bankfiók ügyfelek részére fenntartott része téglalap alakú helyiség, a várakozóknak bekészített piros székek és az ügyintéző pult közti távolság nincs több két és fél–három méternél. Aminek következménye, mint az már sejthető, hogy az előttünk lévők és a banki alkalmazott diskurzusából mindent tökéletesen értünk, ha akarjuk, ha nem. (Udvariasságból kimenni meg mégsem lehet, hiszen szólíthatnak, akkora tér meg nincs, hogy kikerüljünk a látó- és hallókörből.)

Gyakori téma a sajtóban az adatvédelem, meg hogy az új szabályok – GDPR ugyebár! – révén brutális bírsággal sújthatók a rendelkezéseket be nem tartó vállalkozások. Nagyon is helyesen, tehetjük hozzá, amennyiben például a nagy közösségi felületek így is kijátszható rendszereire gondolunk. Igaz, a legtöbb kis cég számára a szigor inkább csak nyűg, ami által az ügyfelek semmivel sem részesülnének nagyobb védelemben, mint korábban. Egyfelől tehát adottak a jogászok számára is kihívást jelentő szabályok, másfelől meg itt ülök egyszeri adósként a bankban és immár a második ügyfélről tudom, mikor született, hol lakik, mennyi a nyugdíja, mi a családi állapota, mennyi a tartozása, mire kell neki a személyi kölcsön. Amikor PIN kódjukat pötyögtettetik be velük egy nagy, nyomógombos készülékbe, szemérmesen a padlóra szegezem tekintetem.

Devizahitel: úgy meg lettünk mentve, hogy a fal adta a másikat | Magyar Hang

A magyar kormány minden terhet az állampolgáraira hárított a bankokkal szemben, miközben állítólag épp heroikus szabadságharcot vívott a gonosz pénzintézetek ellen.

Minő szerencséjük, hogy tudtommal nem vagyok sem rabló, sem „unokázós” csaló, pedig még a telefonszámok is elhangzanak, meg részletek a családi viszonyokról – nem lenne nehéz az idős emberek lehúzását célzó történeteket gyártani ezek köré.

Amit hallok, nem csak a szabadon szálló adatok miatt ijesztő. Az első ügyfél – idősödő asszony – személyi kölcsönt vesz fel, alacsony a nyugdíja, a kőműveseket azonban ez nem érdekli, ki kell fizetni a lakásban sürgősen elvégzendő munkákat. Az ügyintéző tényleg nagyon emberséges, próbálja rávenni, hogy a lehető legkisebb összeget vegye fel, mert azt a háromszázezer forintot sem lesz könnyű egy nyugdíjból visszafizetni. A következő alany hasonló korú úr, egyetemi állása volt, felesége patikában dolgozott itt a közelben. A férfi nyugdíja alig több kilencvenezernél, 450 ezres kártyás hitelkeretét teljesen kimerítette. Az ügyintéző hosszasan fejtegeti neki, hogy nem jó ez így, a 40 százalékos thm (teljes hiteldíjmutató) mellett nagyon magasak a törlesztőrészletek, próbálja kiváltani egy kedvezőbb személyi kölcsönnel, annál „csak” húsz százalék a kamat. Nem akar belemenni, láthatóan nem érti a magyarázatot, jó ez így, jó ez így – mondogatja. Aztán csak eltesz egy tájékoztató füzetecskét, hátha talál kedvezőbb megoldást.

A kormány cserben hagyta a devizahiteleseket | Magyar Hang

Bár a 2010-es választások előtt a devizahitelesek megmentésével kampányolt a jelenlegi kormánykoalíció, alig-alig tett valamit kisemmizésük ellen – mondták a Magyar Hang-piknik résztevői.

Folyószámlahitel. A gyorskölcsönökhöz mérhető aljasság, hiszen a bankok tökéletesen tudják: főleg idős vagy egyébként is rossz körülmények között élő ügyfeleik többsége nem érti a mindenféle százalékokat. Vagy ha érti is, kézenfekvőnek érzi, hogy ha kell, a kártyájáról azonnal pénzhez juthat, akkor is, ha az nem az övé. A szükség nagy úr. A hitelkeret meg folyton csak emelkedik, minél mélyebbre kerül valaki a spirálban, annál nagyobbat löknek rajta. Kiszállni pedig kisnyugdíjasként, alacsony jövedelműként szinte lehetetlen, a tőketörlesztés szinte eltörpül az egyéb költségek, kamatok mellett. És ez itt még az ország „gazdag” része, a végeken ennél rosszabb a helyzet.

Talán tenni kellene ezzel a helyzettel is valamit? Én meg már „megmentett” devizahiteles vagyok, de mire szólítanak, letaglózva ülök át a pulthoz. A másik piros székre.

(Alrovatunkban Budához és térségéhez – olykor csak lazán – kötődő hétköznapi történetekről írunk.)

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 21. számában jelent meg, 2018. október 5-én.

Keresse a lapot az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon És hogy miről olvashat még a 21. számban? Itt megnézheti.

HIRDETÉS
Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

György Zsombor
György Zsombor
A Magyar Hang alapító főszerkesztője. Aktív pályáját 2002-ben kezdte a Magyar Nemzetnél, ahol 2015-től lapszerkesztő és a hétvégi Magazin társszerkesztője volt, 2017-től pedig az újság főszerkesztő-helyettese. Több éven át dolgozott emellett a Hír Tv hírháttér-műsorainak felelős szerkesztőjeként, műsort vezetett a Lánchíd Rádióban. Újságíróként főként a társadalmi konfliktusokkal és a válságövezetekkel foglalkozik.

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

24,166lájkolóTetszik
1,348követőKövetés
12,841feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Utolsó esély hadművelet – Magyar Hang-ajánló

Idei hetedik számunk jelenik meg február 15-én, pénteken. Keressék a következő csütörtökig az újságárusoknál!

Kiemelt cikkek