2018-ban és előtte jó fél évtizedig a kormány egyik legfőbb törekvése az volt, hogy bizonygassa, az oktatás terén minden a legnagyobb rendben van. A pedagógusok bére rendezve, az oktatásba folynak a fejlődést segítő állami százmilliárdok, a pedagógusi hivatás ismételten kezdi visszanyerni társadalmi megbecsülését, és egyre népszerűbb a pályát választó fiatalok körében – szól a kormányzati érvelés. Nos, a fentiekkel csak egy a baj – hogy egyszerűen nem igaz.
A fiatalok ugyanis, miután megszerzik pedagógusdiplomájukat, nem a pályán keresik a boldogulást. Éppen ezért a szakma elidősödött, és néhány év múlva riasztó hiány lesz képzett szakemberekben, ha a katedrán most helytállók elmennek nyugdíjba. Ennek is a következménye az oktatásban tapasztalható generációs probléma: ha a fiatal pedagógus egy idősebb generáció uralta tantestületbe kerül, sok esetben letörik egyéni kezdeményezéseit. Hiába van tele innovációval a pedagógusképzés, ha a rendszer maga nem kedvez az innovációnak. Ha egy pedagógus XXI. századi értelemben – és ez nem mindig találkozik a jelenlegi kormány elképzeléseivel – jó akar lenni, akkor eleve különutassá kell válnia.
Jön a nyugdíjazási bumm, diploma nélküli tanárok lephetik el az iskolákat
A jövőben akár érettségizettekkel is pótolhatják a munkaerőhiányt – mondta a Magyar Hangnak Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke. A teljes interjú.
Nemcsak anyagilag, az oktatásban is kezd kettéválni a társadalom: egy szűk elitre és egy jóval nagyobb, kizárólag a közoktatásra hagyatkozó rétegre. Az első esetben nagy szabadsága van a szülőknek, miként szeretnék a gyereküket taníttatni. A magyar közoktatás pedig éppen ennek a felső osztálynak kedvez, az átlagot nem erősíti. Igencsak árulkodik a jelenlegi siralmas helyzetről, amikor kormánytagokról derül ki, az általuk agyondicsért közoktatás helyett méregdrága elitiskolákban taníttatják a gyermekeiket.
A kiégés, a fásultság ebben a rendszerben jó eséllyel elkerülhetetlen. Elképesztő teher van a pedagógusokon fizikailag, lelkileg, szakmailag. Persze sokan érvelnek azzal, ott vannak nekik a szünetek, ám aki így beszél, az egy fikarcnyit sem ismeri a pedagógusok munkáját: 6–8 órán keresztül 25-30 gyerekre feszülten figyelni messze nem ugyanaz, mintha valaki pont ugyanazt az időt töltené el, mondjuk, egy irodában. Ráadásul a munkájuk nem ér véget a tanórák után sem, hiszen felsorolni sem tudnánk, mennyi adminisztrációra vannak kényszerítve.
Atlasz a katedrán | Magyar Hang
Nincs a világon még egy olyan ország, ahol a diákoknak és a tanároknak ekkora és teljesíthetetlen terhelésben lenne részük, mint nálunk.
A kormánypropagandával ellentétben ráadásul méltatlanul alulfizetettek a tanárok – derítette ki egy friss nemzetközi kutatás, amely 35 országban, köztük Magyarországon is reprezentatív felmérést végzett, mindenhol ezerfős mintával dolgozva. A Varkey Foundation Alapítvány 2018-as globális tanáristátusz-mutatója szerint a hazai tanárok bérezésében nagy bajok vannak. Furcsa lehet kormánykörökben szembesülni azzal – feltéve, ha el merték olvasni a felmérést –, hogy hazánkban azért egyre népszerűtlenebb a pedagógusi pálya, mert minden szépsége és nyilvánvaló társadalmi haszna ellenére az állam nem hajlandó tisztességesen megfizetni az oktatásban dolgozókat. A magyarok úgy érzik, az elfogadható minimum tanári fizetés és a tanári bérek között bő 49,1 százalékos szakadék tátong. Ráadásul alig volt néhány olyan ország, ahol rosszabbnak ítélték volna meg az oktatás általános színvonalát, miközben tanáraink még a közvéleménynél is negatívabban látják saját státuszukat.
A vizsgált 35 országból ugyanis pusztán kettőben alacsonyabb a tanári fizetések aránya az egy főre eső GDP-t tekintve. Itthon az 50 százalékot sem éri el a mutató, ami azt jelenti, hogy még a nem túl erős hazai bérszínvonalhoz képest is kifejezetten rosszul keresnek a tanáraink. Nem csodálkozhatunk tehát azon, hogy a magyarok többsége nem ajánlja a gyerekének, hogy a katedrát válassza. Ebben a tekintetben az ötödikek vagyunk a listán. Hátulról.
„Ez a rendszer már összeomlott" - Ki fog az óvodákban dolgozni? | Magyar Hang
A fizetés továbbra is alacsony, ráadásul egyre többet kell dolgozni az óvodákban.
A felmérés egyik legfontosabb eredménye, hogy végre kiderült: nem csupán a tanárok keveslik a fizetésüket, a magyarok többsége is tisztességtelenül alacsonynak tartja ezeket a béreket. És ez erősen összefügghet a tanári lét rossz megítélésével, sőt a pálya elkerülésével is.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/1. számában jelent meg, 2019. január 4-én.
Hetilapunkat megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/1. Magyar Hangban? Itt megnézheti.
