Úgy tűnik, ha az oktatás kerül szóba, a kormányt továbbra sem zavarják a tények. Bárki szólal meg ebben a témában, csak azt hajtogatja, hogy helyreállt a pedagógusok megbecsülése, nőtt a bérük, bevált a 2013-ban bevezetett életpályamodell. Legutóbb éppen Rétvári Bence államtitkár nevezte korszakalkotó sikernek utóbbit, mondván, a minősítési eljárásnak köszönhetően már több mint 55 ezer tanár lépett előre a pedagógus I. fokozatból pedagógus II-be, és ezzel havi 30 ezer forinttal nőtt a bére. Az egy pillanatra sem zavarta meg, hogy a fokozatlépéshez szükséges portfólió elkészítése és annak minősítő jellege ellen a pedagógusok nagy többsége évek óta próbál szót emelni: szerintük nem az elméleti és gyakorlati tudás, tapasztalat alapján minősítik őket, pusztán azokat díjazzák, akik – így vagy úgy, de – hajlandók elvégezni ezt a rendkívül időigényes, kényszerű feladatot a mindennapos, amúgy is hatalmas leterheltségük mellett.
Pedig attól, hogy a rákényszerített tanár bead egy halom papírt, és a minősítése érdekében bemutat egy, az igazi tanóráitól legtöbbször eltérő, színházi előadásnak is elmenő órát, még nem lesz több azoknál, akik 30 éve a pályán vannak, és az energiájukat inkább a gyerekek oktatására fordítják portfólió elkészítése helyett. Arról nem beszélve, milyen frusztráló lehet annak a tudata, ha a besorolástól számított kilenc éven belül nem állítja össze – az egyébként kötelező – portfólióját, a jelenlegi munkahelye elküldheti őt. Hiába van egy, netán több diplomája…
Kis fizetés - nagy felelősség | Magyar Hang
A kormánypropagandával ellentétben méltatlanul alulfizetettek a tanárok – derítette ki egy friss nemzetközi kutatás.
Persze ilyenkor mindenki mondhatja, az internet világában nem olyan nehéz letölteni egy kész portfóliót, elég kicsit átalakítani, aztán le van tudva a nyűg. Ha valóban így cselekedne a pedagógustársadalom, ismét kiderülne, mennyit ér ez az egész rendszer. Másrészt pedig a gyermekeink jövője érdekében örüljünk annak, hogy nem csupa Schmitt Pál áll a katedrán…
A pedagógusok nagy része azt mondja, a kormány által erőltetett életpályamodell legfeljebb arra jó, hogy tantestületeket verjen szét, illetve arra, hogy önjelölt, a legtöbb tanítóhoz, tanárhoz képest alulképzett minősítők döntsenek arról, ki az alkalmas gyerekek oktatására. Mondjuk, nem ártana, ha odafigyeltek volna a pedagógusportfólió atyja, Falus Iván szavára. Ő a bevezetést követő első évben, tehát már 2014-ben (!) azt mondta, a pedagógusértékelési rendszerre szükség lenne, de ahogyan azt bevezették, káros, és nem az eredeti célt szolgálja. Egy pedagógus le is írta, „kész átverés show” az egész.
Ugyanúgy, mint az az állítás, miszerint az életpályamodell létjogosultságát éppen az bizonyítja, hogy egyre népszerűbbek a különböző tanári szakok a felsőfokú intézményekben. Ez már matematikailag sem felel meg a valóságnak. Horváth Zita, a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár a közelmúltban nyilvánosságra hozott idei felvételi statisztikáival kapcsolatban azt mondta, bizony jobban örülnének, ha nagyobb arányban jelentkeznének a diákok pedagógusképzésre.
Pedagógusbérek: azonnali emelést szorgalmaz a kormány által alapított Nemzeti Pedagógus Kar | Magyar Hang
Most ott tartanak, hogy a legalacsonyabb bért a garantált bérminimumhoz fel kell zárkóztatni.
Akárhogy csűrjük-csavarjuk a dolgot, a legfrissebb adatok alapján több mint négyezer tanár hiányzik az oktatási rendszerből – és nyilván az is a sikerpropaganda hatékonyságát bizonyítja, hogy az ELTE-n fizika-kémia tanár szakra idén öten (!) jelentkeztek.
Az sem tartozik a sikersztorik közé, hogy az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta a 2019–2020-as tanév tankönyvjegyzékét, amelyből a heves kormányzati tagadás ellenére hamar kiderült, hogy az előző évihez képest a kínálat jelentősen szűkült: az egy évvel korábbi 3350 kiadvány helyett idén 2754 szerepel a jegyzéken. Ráadásul míg Bódis József oktatásért felelős államtitkár szerint fele-fele arányban találhatóak ebben az állami és magánkiadványok, a valóságban a 2754 lehetőségből mindössze 840 a magánkiadós tankönyv. Azaz összesen 30,5 százalék! A közismereti tankönyveknél még rosszabb a helyzet, az idei 993 magánkiadós kiadványból a választék a hivatalos jegyzéken 368 tankönyvre szűkült.
Persze vélhetően sem a fentiek, sem a pedagógusok egyre növekvő elégedetlensége sem zavarja az oktatási rendszert sikersztorinak beállító kormányt. Pedig például budaörsi tanárok magának Orbán Viktornak írtak nyílt levelet, amiben számon kérik a kilenc év alatt az oktatás javítására, az oktatásban dolgozók anyagi helyzetének javítására tett ígéreteit. Úgy érzik, becsapták őket, és a kormányfő megnyilvánulásai a szakma és a közvélemény előtt is bizonyították, hogy a 2011-ben érdemi egyeztetés nélkül, felülről vezérelt átalakítások a kétkedők aggályait igazoló eredményre vezettek. A bérekkel kapcsolatban újfent kiemelték, azt sem teljesítette a kormány, hogy az emeléseket a minimálbérhez kötik.
Fenyegetés a keresztényi szeretet nevében | Magyar Hang
Vigyázzon hát mindenki, akinek van véleménye, és az nem egyezik az uralkodó párt nézeteivel. Ha kimondja, amit gondol, szembe kell néznie a fenyegetéssel.
Azt gondolják, a levelüknek lehet hatása. A béreket az ígéreteknek megfelelően emelik majd, és bármikor leülnek a szakmával, a pedagógustársadalommal az oktatás jövőjéről egyeztetni.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/15. számában jelent meg, 2019. április 12-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/15. számban? Itt megnézheti!
