Kedvezőtlen páratartalom

Kedvezőtlen páratartalom

A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának Szentháromság téri épülete a „békeidőkben” (Fotó: Wikipedia/Gyurika)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Nedves papírlap tapadt a vádlimra. Egy halkan zümmögő ventilátor fújta rá, amelynek tucatnyi másikkal együtt a Forster Központ földszinti termében felhalmozott iratokat kellett volna kiszárítania. 2017 januárjában csőtörés miatt beázott a nem sokkal korábban megszüntetett örökségvédelmi hatóság Táncsics Mihály utcai épületének alagsora, tele értékes dokumentumokkal. A Miniszterelnökség eleinte igyekezett eltitkolni az emberi mulasztás okozta kárt, majd – miután a helyzet már számukra is kínossá vált – Puskás Imre államtitkár sajtótájékoztatón tudatta az érdeklődőkkel, hogy a csőtörés voltaképpen még jót is tett a felbecsülhetetlen értékű kulturális örökségnek, többek közt annak is, amelyet épp a lábszáramnak sodort a légáramlat.

Az államtitkár arról nem ejtett szót, hogy a szétázott dokumentumoknak nem is kellett volna az épület alagsorában állniuk, hiszen a kormány budai Várba költözése miatt szállításukról már korábban rendelkezett. A kijelölt célállomás azonban nem tűnt alkalmasnak az érzékeny anyagok, illetve adatok tárolására. És ez nemcsak a szétázott dokumentumokra igaz, hanem a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának hatalmas gyűjteményére is. Ez utóbbinak a Nemzetgazdasági Minisztérium miatt kellett elhagynia az épületét 2016-ban, végleges otthonra azonban a mai napig nem lelt.

Miért is harcolunk? | Magyar Hang

A kormány 2015 végén döntött a minisztériumok költözéséről. A Nemzetgazdasági Minisztérium a Szentháromság téri eklektikus palotát kapta, így az addig ott székelő Országos Levéltárnak nem volt maradása. Ez összesen 18 kilométernyi iratanyag elszállítását tette szükségessé, a költözés 2016. június 1-jén indult, ám alig négy nappal később félbeszakadt. Miután 500 folyóméternyi anyagot átszállítottak, kiderült, hogy a célállomásként kijelölt Daróczi úti épületben „kedvezőtlen a páratartalom”. 2017 májusára úgy tűnt, a problémát elhárították, hiszen a levéltár a hónap közepén arról tájékoztatta kutatóit, hogy a Hess András téri kutatóterem (a Szentháromság téri palota hátsó traktusa) a költözés befejezéséig zárva tart.

A szállítás felelőse ekkor már a Budavári Nonprofit Kht. lett, a helyzet azonban az ő felügyeletük mellet sem oldódott meg. Közel egy évvel később az Artportal vizsgálta meg a levéltári gyűjtemény helyzetét, és cikkükből kiderült, bár az intézmény megígérte, hogy ideiglenes kutatószobát nyit a Daróczi úton, ez 2018 tavaszáig nem történt meg, így a dokumentumhoz továbbra sem fértek hozzá a szakemberek. Molnos Péter művészettörténészre hivatkozva az Artportal kifejtette, az anyag az 1945 utáni minisztériumi szervek iratait tartalmazza, vagyis azok nélkül nem lehet pontosan rekonstruálni az elveszett, elpusztult, elrabolt műtárgyak sorsát.

A sikeres üzlethez néha nem árt egy felcsúti lakcím | Magyar Hang

Lassan három év telt el a költözés megkezdése óta, és megnyugtató megoldásról azóta sem beszélhetünk. Abban az általunk megkérdezett levéltárosok mind egyetértettek, hogy a várbeli épület közel sem volt ideális az intézmény számára, a Daróczi út azonban lényegesen rosszabb megoldás, hiszen a háztartási üzletekben és barkácsáruházakban kapható ventilátorok és páraelszívók nem biztosítanak megfelelő klimatikus viszonyokat az érzékeny anyagok számára. Ráadásul az iratanyag tárolására teljesen alkalmatlan épület is csak átmeneti szálláshely, ám hiába merült fel többször, hogy az Országos Levéltárnak végleges otthonra van szüksége, az elmúlt három év kevés volt annak kijelölésére.

Bár az örökségvédelmi anyag szétázása és a levéltári gyűjtemény szállítási problémái nem okoztak akkora felháborodást, mint a Karmelita kolostorból Orbán Viktor költözése miatt kipenderített Nemzeti Táncszínház ügye, a felbecsülhetetlen értékű kulturális örökség sorsa nem lehet mellékes számunkra. És nem lehetne mellékes a kormány számára sem, amely rendíthetetlenül bízik a múlt rekvizitumaiban. Azok feltárása ugyanis nehezen elképzelhető a hányattatott sorsú iratok nélkül. Az ügyben megkerestük a költözésért felelős Budavári Nonprofit Kht.-t és a Nemzeti Levéltárat is, azonban sajnos sehonnan nem kaptunk választ.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/17. számában jelent meg, 2019. április 26-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/17. számban? Itt megnézheti!