HIRDETÉS
Kezdőlap Publicisztika Gyilkos, szép...

Gyilkos, szép szavak – Kossuth és a trónfosztás

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük!

HIRDETÉS

Naponta sulykolják, hogy az európai parlamenti választás sorsdöntő lesz. Érdemes hát megfontolni történelmi tanulságokat, amelyek közül három is kerek évfordulóval kínálja magát épp a mostani kampány idején. Március 19-én volt 75 éve, hogy Hitler puskalövés nélkül megszállhatta hazánkat, május elején volt száz éve, hogy érdemben döntöttek a trianoni országhatárról, és április 14-én volt 170 esztendeje a debreceni trónfosztásnak. Most erre, a legrégebbi eseményre összpontosítunk.

1848. szeptemberre eldőlt, hogy az 1814–15-ös bécsi kongresszuson lefektetett összeurópai hatalmi berendezkedés megmarad, vagyis a London–Párizs–Berlin– Bécs–Szentpétervár ötszögben folyik tovább az európai politikai-hatalmi élet. Petőfi ezt úgy fogalmazta meg, hogy „Európa csendes, újra csendes”. A bécsi udvar az új helyzetben egyesíteni akarta a birodalom had- és külügyét, ezért az áprilisi törvények átszabását kezdeményezte – később ez lett a kiegyezés tartalma, ám addig eltelt több mint 18 év.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Magyarországon 1848. szeptemberre kaotikus helyzet alakult ki. Az áprilisi törvények hatására rövid úton fellázadtak a délvidéki szerbek, tőlük függetlenül a horvátok, az erdélyi uniót elutasították a románok és a szászok (együtt a lakosság majd 70 százaléka). Júniustól dúlt a polgárháború, rendkívüli állapotot hirdetett a kormány. A kormány, amelynek legélesebb kritikusa nem más volt, mint a pénzügyminiszter, Kossuth Lajos. A nagy hatású újságíró a szerényen önmagáról elnevezett hírlapban úgy támadta a kormányt, mintha annak nem volna ő maga is a tagja.

Trianon 100 | Magyar Hang

1848. szeptemberre a magyar politikai elit éleslátó tagjai felmérték, hogy a forradalom zsákutca. Széchenyi beleőrült az önvádba, Eötvös emigrált német földre, Deák hazament Zalába, miután Batthyány Lajos, látva a helyzet tarthatatlanságát, lemondott. Kossuth elérte, amit akart, ő lett az ország vezetője. Nagy nemzeti erőfeszítés árán 1849. áprilisra sikerült előkészíteni egy hadjáratot a császáriak ellen – és nem egészen négy hét alatt hat csatát nyert a honvédség. Kossuth a negyedik (a váci) győzelem után úgy döntött, hogy kimondatja a Habsburg-ház trónfosztását. Az országgyűlésben nem volt többsége, ezért népgyűléssé alakította át az eseményt, és a Nagytemplomban a debreceni kálvinisták igazi protestáns népünnepélyt tartottak, közfelkiáltással detronizálták a Habsburgokat. Kossuth Lajos élete csúcspontján, oldalán Bethlen Gábor díszkardjával, letette a kormányzói esküt.

HIRDETÉS

A debreceni Függetlenségi nyilatkozat államjogilag fokozta a káoszt, diplomáciailag pedig pontosan az ellenkezőjét érte el annak, amire Kossuth számított. Egyfelől hiába deklarálta a 3. pont kossuthi ékesszólással, hogy Magyarország „az európai státuscsaládba önálló és független szabad státusként belép” – egy pillanatig sem jutott eszébe, hogy csak az léphet be, akit befogadnak. Márpedig az európai egyensúlyi politikának szüksége volt a Habsburgok közép-európai birodalmára, így a nyilatkozat eredménye annyi volt, hogy minden nagyhatalom tudomásul vette a cár május 9-ei bejelentését a „segítségnyújtásról”. Másfelől a nyilatkozat egy bizonytalan határú, területű és közjogú államot deklarált, röviden: felszámolta a Szent István alapította államot.

A szabadság hű szolgája vagy gyáva hóhér? | Magyar Hang

Nem kisebb baj volt az sem, hogy a tavaszi hadjárat dicsőséges volt, ámde eredménytelen, a kitűzött célt nem sikerült elérni, a császári haderő megszállva tartotta az ország jó részét. Igen gyorsan bekövetkezett, ami szükségszerű volt, a kossuthi Magyar Álladalom alig négy hónap alatt összeomlott. Örök tanulsága a kossuthi szabadságharcnak, hogy felelős politikus csak reális célt tűzhet ki. Aki rosszul méri fel a nemzetközi helyzetet, benne hazájának súlyát és erejét, az bűnös, hazárdjátékos.

Kossuth azt hitte, szónoklataitól meghatódik a világ, és ez igaz is volt számos népünnepélyen. Ámde Palmerston angol külügyminiszter vagy Alexis de Tocqueville politikatudós, aktuálisan a francia második köztársaság külügyminisztere nem ájult el a szép szavaktól. Előbbi az alsóházban ezt mondta: „Magasabb tekintetek is vannak, amelyeknek minden államférfi szemében fontossá kell tenni Ausztria fennállását.” Utóbbi 1852-ben már egyenesen így értékelt: „Kossuth befolyása rendkívül ártalmas volt. Ha ő nincs, lehet, hogy Ausztria már rég átalakult volna alkotmányos birodalommá, amelynek Magyarország lett volna a legerősebb tagja…”

HIRDETÉS
„Fut Bécs felé Jellasics, a gyáva…” | Magyar Hang

A magyar nemzet 18 évi tetszhalállal, a Szent István-i egységes, megbonthatatlan magyar állam eszményének megszűnésével fizetett azért, mert hitt Kossuth Lajos gyönyörű álmainak.

A Publicisztika rovatban megjelent írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/17. számában jelent meg, 2019. április 26-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/17. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

38,995lájkolóTetszik
3,652követőKövetés
19,800feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

„Nem fogok meghátrálni” – Magyar Hang-ajánló

Interjú Máté Gáborral és Körömi Attilával. Látogatóban a papból lett polgármesternél. Riport a halálra ítélt Csicsali vonatról. Keresse a Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek